Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
VÁCI HÍRLAP <9 ez az állapot nem tarthat így tovább a polgárok egészségének veszélyeztetése nélkül. . . . Nincs pénz! . . . Szegény a város! . . . hangzik fel a kifogás, a mentség innen is, onnan is. Pedig a dolog nem egészen igy áll. Mert van pénz bőven, csak tudni kell a módját, hogyan férjünk hozzá. A pénzügyi bizottságnak kellett volna már régen és kellene most is megmutatni ezt a módot, de mert tudjuk, hogy ettől a bizottságtól, ha most feladjuk neki a kérdést, egy év is beletelik, mig semmitmondó feleletet kapunk, hát hamarjában megfelelünk mi a »nincs pénz« kifogásra is. Vegyük rendre a dolgot! Először is állapodjunk meg az uj vágóhídnak a helyére nézve. (Ez nem kerül pénzbe!) Az uj vágóhídnak a város alatt, a Duna partján kell lennie a modern berendezhetés végett. Ennek a követelménynek legjobban megfelel az Akasztódomb és környéke. Lássuk ezután: mit jövedelmez a városnak a mostani vágóhíd? A jövedelem átlagszámítással a vágatási dijakból évenként a következő: 1500 nagy marha ä P60 kor. = 2400 kor. 1800 borja . . á 0’60 „ = 1080 „ 500 juh . . . a 0 20 „ = 100 „ 150 bárány . . á 0'12 „ = 18 „ Összesen: 3598 kor. Vágatási dijakból tehát a város jelenleg évenként átlag 3598 koronát kap. Nézzük most: mi hasznot hajtana az uj közvágóhíd? (A nagy marha vágatási dija felemelendő négy koronára, a borjúé párisi L’Illustration-tól a budapesti Vasárnapi Ujság-ig minden arra való lapban letárgyalták már. És most én csupán azért irok ismét a kiállításról, mert mégis csak különböző a kép perspektívája, ha más és más helyről, szempontból tekintjük. Már csak azért is érdekes a kiállítási személyforgalmat szolgáló közlekedési eszközök különfélesége, mert az idei párisi kiállításnak úgy nevezett csodája a franciák szerint az a bizonyos mozgó vagy gördülő járda: trottoir roulant vagy máskép: plate-forme mobile. Leginkább ennek volna feladata, hogy a múlt kiállításkor oly nagy hirt elért Eiffel-torony érdekességét aktuálja. És erre a mozgó járdára szeretik most a párisiak mondani a — kiállítási csoda — elnevezést: clou de l’exposition. Valahol olvastam, hogy ezt a legújabb közlekedési konstrukciót mintegy hat-nyolc év előtt találta fel egy francia, hanem közhasználatnak csak a kiállításon szolgál először. A gördülő járda körülbelül négy méter széles, öt méter magasban viadukton áthúzódó végnélküli szallag. Végnélküli azért, mert önmagába visszatér. A járda öt méter magasságához lépcsők, feljárók vezetnek. A négy méter széles járdából egy méter szélesség mozdulatlan ; és a felmaradó tulajdonképeni három méter szélességű mozgó járdát villamos erővel hajtott hengerek gördítik tovább. De még ez a mozgó járda is két részből áll. Ugyanis szélességében ketté van szelve egy és két méter szélességű egy koronára, a juhé 40 fillérre, a bárányé 20 fillérre; a mészárosok ezzel szemben a vágóhídon külön-külön jégszekrényt kapnak állandóan ellátva jéggel. A hentesek is csak az uj közvágóhídon vághatnak: ezzel a város uj jövedelmi forráshoz jut, mert a hentesek most nem fizetnek semmit. Egy sertés vágatási dija egy koronára, egy süldőé 20 fillérre állapítandó meg.) A jövedelem e szerint vágatási dijakból évenként átlag a következő lenne : 1500 nagy marha á 4’— kor. = 6000 kor. 1800 borjú . . á 1-— » 1800 » 500 juh . . . á 0-40 n --200 n 150 bárány . . á 0-20 n --30 n 3600 sertés . . á 1-— n 3600 » 300 süldő . . á 0-20 60 Összesen: 11,690 kor. Vágatási dijakból tehát a város az uj közvágóhíd, felállítása után évenként átlag 11,690 koronát kapna. Utánna néztünk annak is, hogy menyiből építhető fel és rendezhető be egy modern vágóhíd? Több oldalról szerzett informatio alapján állíthatjuk, hogy 100,000 koronából egy teljesen modern vágóhidat állíthat a város. 100,000 korona — mondjuk — 5% amortizációs kölcsön törlesztésére szükséges évi 5000 korona, mely összeg a vágóhíd 11,690 korona évi jövedelemből bőven fedezhető. A fennmaradó 6690 koronából pedig a város nemcsak a vágóhíd fentartási költségeit fedezheti, hanem okos gazdálkodással még megtakarításokat is érhet el. * íme tehát nem áll a kifogás, hogy nincs pénz. Megmutattuk a módját is annak, járdákra. Ha az ember a lépcsőkön feljutott, ! legelőbb is az álló járdára lép, erről aztán az I egy méter széles mozgó járdára, mely azonban ! csak olyan sebességgel húzódik tovább, mint ^ egy lépésben haladó tramway. Nos és erről a j kevésbé gyors járdáról a mintegy kétszer ily gyorsan mozgó két méter széles járdára lép- I hetünk át. Ebből áll az egész kiállítási csoda. És mint mondám, a járda alatt két—három méter tá-I volságokban villamos erővel hajtott hengerek forognak, melyek a rajtuk levő födelet, a jár! dát folytonos mozgásban tartják. A fel- és leszállás semmiféle veszélylyel sem jár, mert hiszen a mozgó járda semmivel sem magasabb az álló járdánál, sőt a köztük levő hézag is csak egy-két centiméter. Üllőhelyek, padok nincsenek a járdán, hanem a feljáró lépcsők, mellett, melyek két-háromszáz lépésnyire vannak egymástól, a magasban frissítők sőt restaurant-ok is szolgálnak pihenő helyül és innen igen szórakoztató a járdán elvonuló közönséget nézni. Persze legmulattatóbb a vidékről felránduló köznépnek magatartása. Mert hát vannak ám Franciaországban is Mujkosék. És láttam egynéhány kitűnő jelenetet, mikor a francia paraszt először lépett fel erre az ördöngős járdára. Előbb csak tapogatta a lábával, fel-fellépett egy lábbal, majd azután nagy bátorsággal tényleg rajta volt. No most az anyjukot kellett felbiztatni, a ki ezalatt az álló járdán utána hogy a szükséges pénzt honnan és hogyan kell elővenni. Most már felelhetünk arra a kérdésre is, hogy mikor lesz uj vágóhidunk? Akkor lesz, a mikor majd a városi tanács nemcsak administrál, nemcsak gépiesen dolgozik, hanem a város javára eszméket is keres, eszmékkel is foglalkozik; jelen cikkünket gondosan áttanulmányozván, ennek alapján számításokat csinál és kész tervvel lép a városi képviselőtestület elé. Várjunk tehát, mig az érdemes Tanács meggondolja magát! Talán többek közt gondol majd polgárok egészségére is?! Adja Isten, hogy mentői előbb itt legyen ez idő !! Bihari Károly. Iskolaszéki gyűlés. Agócs János apátkanonok, egyházi elnök benső tisztelettel üdvözölte a majdnem teljes számban megjelent iskolaszéket, mely e hó 21-én tanitóválasztásra gyűlt egybe. Szólt elnök a lefolyt örömünnepről, melyet Öméltósága megyés püspökünk székfoglalása alkalmával végig élveztünk és kiemelte Gajáry Géza világi elnöknek ezen ünnepen való szereplését, a ki mint a bandérium vezetője az ünnep fényét nagyban emelte. Fájó szivvel emlékezett meg ezután Marosi Ferenc iskolaszéki tag elhunytéról, a ki mindenkor érdemes és munkás tagja volt az -iskolaszéknek, a tanügynek pedig lelkes barátja. Az elhunyt emlékét jegyzőkönyvbe kérte iktatni és jelentette az iskolaszéknek, hogy temetésén a tanítókkal egyetemben résztvett és hálájának jeléül koszorút helyeztetett ravatalára. Ezután ismét örömhangok hangzottak el, Gajáry Géza világi elnök szép szavakkal üdvözölte Bitesek István theologiai tanárt, iskolaszéki tagot, ki címzetes kanonokká lett előléptetve. Szavait élénk éljenzés követte, .mire a kitüntetett megköszönte a szívélyes üdvőzszaladt. Mikor aztán mind a ketten már gördültek, micsoda büszkék voltak erre a bátor lépésükre! Láttam öreg urakat, kik csupa passzióból, hogy a járdát kipróbálják, le-és felugráltak, ide-oda szaladoztak, az újdonság szinte gyeí rekekké tette őket. Különben a két méteres járdán kényelmesen lehet párosával sétálni; és ha valakit meg akarunk előzni, lelépünk a | kevésbé gyorsan mozgó egy méteres járdára, I melyen előre szaladunk és megelőzhetjük az előbb még előttünk állókat. A járda egész hossza egy három kilométeres periféria és igy összeköti a kiállítás legtávolabb eső részeit is. Hanem csupán a Szajna balpartjára van építve. És hogy az entrée-t is megemlítsem, egy egész tourra jogosító 50 cmes. Mint mondám, a mozgó járda egy óriási körben gördül, még pedig mint a Reitschulban nevezik: jobb kézre. Ugyanebben a nagy körben, ugyanezen a peripherián csakhogy balkézre eszközli a forgalmat egy pazarul szép berendezésű villamos vonat: chemin de fér électricpie. Ez a villamos nemcsak azért érdekes, mert gyönyörű modern berendezésű kocsikból áll, hanem mert a mostani villamosoknál még rendkívüli, majdnem a Budapest—Bécs közötti gyorsvonat sebességével halad. Az állomásokról (számszerint öt van) minden két percben indul egy vonat, mely károm kocsiból áll és egyszerre kétszáz személyt befogadhat. A villamos útja majd viaduktokon majd tunellokon
