Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
VAGI HÍRLAP 3 lést és kijelentette, hogy a tanügynek továbbra is harcosa kíván maradni. Ünnepies hangulat uralta ezen gyűlést különösen mikor a püspök Urunk Öméltóságánál teendő tisztelgésről volt a szó. Minthogy a tanitók még nincsenek együtt, a tisztelgés a jövő hónap első napjaira lett halasztva, mikor is, hogy ezen ünnep annál emlékezetesebb maradjon, Gajáry Géza világi elnök meghivta ebédre sződi birtokára az iskolaszék és tanítótestület minden egyes tagját. Az üresedésben levő két tanítónői állás akkép töltetett be, hogy a szervezett állásra Mlinkó Erzsébet, ki 11 évig közelismerés mellett mint óvónő a felsővárosi óvodában működött s kinek tanítónői oklevele is van, érdemeinek elismeréséül szavazattöbbséggel megválasztatott. A második állásra Dobó Katinka tanítónő, ki már egy évig volt alkalmazva, egyhangúlag lelt megválasztva. Mindkét választás egyházfőhatósági jóváhagyásra vár. Értesítő a váci alsófokú kereskedelmi- és ipariskolákról az 1899—1900-iki tanévben. XVI évfolyam. Az ipariskolai bizottság megbízásából közli Vörös Ferenc, igazgató. Ez értesítő nyolc fejezetben 20 lapon át kimerítő tájékoztatást nyújt a helybeli kereskedelmi és ipariskolákra vonatkozólag. Álljanak itt belőle a következő szemelvények : Ezen iskolákra a felügyeletet a városi közgyűlés által választott, u. n. kereskedelmi- és ipariskolai bizottság gyakorolja, melynek Balás Lajos, székesegyházi apát-kanonok elnöklete alatt 14 tagja volt a lefolyt tanévben. A beiratkozások szept. 1-től 15-ig tartottak, j mely napon megkezdődött a tanítás és úgy j az iparos osztályban, mint a kereskedelmiben a megfelelő szünnapokat leszámítva megszakítás nélkül folyt a tanév végéig. Az előadások szeptember 15-től március 15-ig d. u. 5—7 óráig, március 15 tői pedig junius 17-ig este 6—8 óráig tartattak ki. A taneredmény általában megfelelt a követelményeknek. A vallásos és erkölcsös nevelésre kiváló gond fordittatott; minden egyes osztálynak külön hitoktatója volt. A tanuló ifjúságot az igazgató tanév közben több Ízben figyelmeztette a fegyelmi szabályok betartására, a minek üdvös eredménye nem is maradt el. A rajztanitás eredménydusabbá tétele céljá| ból a kezdők tanítására külön rajztanári állás j szerveztett, melyre Paull Béla római kath. tanító választatott meg. Örvendetes eseményként jegyezhető fel, hogy az óramulasztások száma az előző évekéhez képest nagyban csökkent, a mi első sorban is annak tulajdonítható, hogy derék iparosaink és kereskedőink felfogva nemes hivatásukat, tanoncaikat pontosan küldték az előadásokra. A rajziskola felszerelése megfelelő tanszerekkel gazdagodott. A tanári testület nehéz feladatát igen megkönnyítette az a körülmény, hogy az iskolákat a lefolyt tanévben a kereskedelmi- és ipariskolai bizottságon kivü! az ipartestület elöljárósága és az e célra választott iparhatóság1 megbízottak is többször meglátogatták. A tanári testület által junius 17-én a növendékek kézimunka-, rajz- és Írásbeli dolgozataiból rendezett kiállításon 147 tanonc 187 drb. munkával vett részt. A bemutatott tárgyakat kiküldött szakbizottság bírálta meg s az arra érdemes kiállítókat megfelelő jutalomdijban részesítette. Az évzáró vizsgálatok junius 18-án, 19-én és 20-án tartattak. A tanév bezárása alkalmával az igazgató kihirdette a tanoncoknak, hogy mily kötelezettség mellett kell f. évi szeptember 1-én d. u. 5 órakor az iskolaépületben megjelenniük. A lefolyt tanévben az igazgatósághoz az iskolák javára 136 korona 60 fillér adomány és 1 drb. 10 koronás arany érkezett, mely összegből az arra érdemes tanoncok részint könyv, részint készpénz jutalmakat nyertek. A tantestület hat rendes tagból és hat hitoktatóból állott. Az iskola lefolyt tanévi költségvetést tekintve a bevétel 2886 koruna.' a kiadás pedig 3494 koronát tett ki. Fedezetlen hiány 607 korona és 76 fillér melynek fedezésére az ipariskolai bizottság a királyi tanfelügyelő utján a kellő lépéseket megtette. Az értesítő áttekinthető kimutatást ad a kereskedelmi és ipariskolák egyes osztályaiba beosztott tanoncok erkölcsi viseletéről és a tanulmányokban tanúsított előmeneteléről. Ebből megtudjuk, hogy a kereskedelmi iskola 3. osztályában összesen 30 — az ipariskola 4. osztályában pedig összesen 251 tanuló volt az év végén. A tanulók közül 26 jeles —, 100 jó —, 79 elégséges — és 68 elégtelen osztályzatot nyert. A 9. fejezetet, mely a jövő tanévre szóló tudósításokat foglalja magában közérdekű voltánál fogva a következőkben szószeiint közöljük : A jövő 1900. 1902. tanév szeptember hó 1-én veszi kezdetét. Azon kereskedő és iparos tanulók, kik a jelen tanévben már be voltak írva, de nem szabadultak fel, szeptember hó 1-én délután 5-órakor kötelesek az iskolában megjelenni, hol tudomásukra adatik, hogy mely osztályba és mely napokon fognak iskolába járni. Az újonnan szerződtetett és be nem iratkozott tanoncok beiratása szeptember hó hó 1- től 12-ig fog eszközöltetni a középvárosi fiúiskola épületében d. e. 11 —12 óráig. Felhivatnak a kereskedők és iparosok, hogy a meghatározott időben tanoncaikat annál is inkább igyekezzenek beíratni, mert ellenkező esetben az 1884 évi XVII. t.-c. 158 pontja értelmében 40 koronától 400 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sujtatnak. Felhívás a síketnémák és vakok szüleihez. Kecskemét önálló törvényhatósági joggal felruházott város — július hó 7-én tartott bizottsági közgyűlése elhatározta, hogy a kecskevezet és különösen mikor egy viaduktról lefelé megy, szinte szédítő sebességgel rohan. Egy szintén igen ügyes, modern találmány az a szállító eszköz, mely a látogatókat a kiállítási pavillonok emeleteire felviszi. A kiállítást barangoló úgyis elfárad ezen az óriási területen és eme modern lift legalább megkíméli a lépcsőmászástól. Ezek a kényelmi eszközök a rampes mobiles. Valóban elnevezhetnők : ascenseurs fin de siécle. Áll ez pedig egy önmagába visszatérő szőnyegből, mely a földszinen és fönn az emeleten forgó két henger körül gördül. Alul csak a szőnyegre kell lépni, mely csakhamar fönn az emeleten teszi le az embert. Valóban nagyon lehetséges, hogy az a találmány még kifogja szorítani a mostani aránylag kényelmetlen liftet és majd ilyen folytonosan felfelé gördülő szőnyegeken fogunk a bérházak emeleteire a lépcsők helyén feljutni. A kényelmes embernek, az öregeknek vagy betegeknek a kiállítás óriási területét áttekinthetővé teszi a sok ezer toló szék: fauteuilles roulants. Egy órára két korona 60 fillérért állnak rendelkezésre. Én csak azokat a szegény szolgákat sajnáltam, mikor egy-egy jó német sörön meghízott alakot toltak a finom gummirádlis kerekeken. Az izzadt homlokú munkás szolga és a magát tolató jól táplált úr között milyen óriási választó - falat vont az az egy órára kijáró két korona 60 fillér! Pláne egy alkalommal szinte mosolyognom kellett, mikor egy egész angol társaság nyolc doló kocsin egy sorban elvonult mellettem. Onnan tudom, hogy angolok voltak, mert az első kocsiban lévő átkiáltott valamit az utolsóban jövőnek és olyan hatalmas hangon társalogtak, hogy emez meghallotta, sőt a nagy zajban még kedélyesen vissza is kiáltott. Mondhatom nagyon jól néztek ki. Meg kell említenem, mint igen kényelmes és kellemes közlekedési eszközöket, a gyönyörű Szajnán tovasikamló szép karcsú gőzhajókat. Miután a kiállítás a Szajna két partján épült, a hajóközlekedés is nagyon előmozdítja a kiállítás egyik végéből a másikba jutást. Mert bizony a főkaputól: porté monumentale a másik végén levő globe céleste-ig két és fél kilométer hosszú ut van. És ezt a távolságot pár fillérért a Szajna csobogó hullámain kényelmes szép hajókon tehetjük meg. Különben is Párisnak igen szép látni valója a Szajnán ide-oda szinte repülő, sok propeller, melyeket a párisi hirondelle-nek: fecskének nevez. Szintén közlekedési eszköz a 300 méteres Eiffel toronyba felhúzó gép. A torony három emeletébe visz ez fel és ha beszállunk, rövid pár másodperc múlva már 100 méter magasban szállhatunk ki. Szinte leirhatatlanul megragadó látóképet nyújt most ebből a magasból a kiállítás. Az emberek tízezreinek lassú, de folytonos mozgása nagyon emlékeztet arra a kicsiny hangyabolyra, melyet talán lábainkkal széjjelrugunk; és ime csak 100 méter magasból nézzük ezt a hatalmas embert, — milyen hasonló ahhoz a csöpp, igénytelen hangyához! Én azt hiszem, kell, hogy megalázza a halandót, ha elgondolja, hogy hát micsoda még ehhez a végtelenség és mi ebben a végtelenségben ez a porszem ember! Mondhatjuk, hogy közlekedésre szolgál még az óriás kerék is : grande roue, a mely ugyanaz mind a bécsi Riesenrad. Ez egy folyton forgó 100 méter magas kerék, melynek kerületéről kosarak lógnak le. A lassú mozgású kerék egy ilyen kosarába kell beszállni és lassan felfelé emelkedve ismét csak egy nagyszerű panoráma tárul elénk. Ha a kerék kulminációját elértük, ellenkező irányban ismét csak lassan visszajutunk a földre. A kinek attra.ction-t nyújt, az elmehet a kiállításnak exotikus részébe, a Trocadero alatti nagy területre és ott különböző idegen világrészbeli állat hátán tehet sétákat. Egy és két púpu teve, indiai elefánt, zebu, vagy ha éppen tetszik öszvér és szamár is áll rendelkezésre. Gyermekek részére gyönyörű kis kecskefogatos hintók szolgálnak szórakozásul; vagy pedig okos fejű kis ponnik is bérelhetők, a melyek a világért sem dobnák le hátukról azt a kis merész lovast, a ki a hátukon próbálja meg először a lovaglás élvezetét. íme ez a sok különböző gépezet, gőz és villamosság, ember és állat szolgálnak arra, hogy a századvégi párisi világkiállítást érdekesebbé, kellemesebbé tegyék. Számtalan nyilvánulásai az emberi genie-nek, a törekvő intelligencziának ; és együttvéve ismét csak egy babérkoszorú erre a végtelenségbe lassan eltűnő öreg száz esztendőre. Ifj. Huber József«
