Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
Tizennegyedik évfolyam. 32. szám. Vác, 1900. évi augusztus 12. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Egész évre 12 korona. Félévre . .................................6 korona. Negyedévre.................................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyílt-tér sora 60 fillér. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirdetéseket Bélyegilleték nincs. Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. jutányosán felvesz a kiadóhivatal. Beiktató után. Vác, aug. 9. I Augusztusnak ránk s az egyházmegyére ■nevezetes napja elmúlt. Hónapokon át készülődés, az utolsó hetekben a városházán mást sem végeztek, mint az előkészületeket a püspökfogadásra, az utolsó napokban pedig szó másról nem esett a városban, mint megyés püspökünk bevonulásáról. Nagy napja a városnak, az egyházmegyének egyaránt. Vájjon megtudjuk-e mutatni a püspökünknek előlegezett szeretetünket, vájjon meglátja-e külsőnkről, arcunkról, hogy szeretettel fogadjuk őt ? Székvárosa és egyházmegyéje. Ez foglalkoztatott bennünket heteken át s bizottságok, fáradhatlan munkás férfiak munkájának eredménye augusztus ötödiké, a püspökünk bevonulásának napja. Százan és ezren gyűltek egybe a környező vármegyék mindegyikéből ősrégi városunk falai között. A diszmagyar ruhás mágnástól kezdve le az egyszerű ruhás polgárig akadtak ezren, a kik erre a napra bevándoroltak Vácra s mindannvi-A váci püspök és a Csákyak. Irta : Floridor. Ünnepet ült Vác, az első magyar király pogánykori nevéről elnevezett kies város. Uj püspökét iktatta be abba a székbe, a melyben annyi kiváló előd ült, köztük egy főherczeg, Károly Ambrus, később az ország prímása is. Két Althan, Migazzi, Eszterházy Károly s még mások, mind főrendű családból eredők, úgy mint Vác uj püspöke, gróf Gsáky Károly, Magyarország egyik legillusztrisabb famíliájának tagja. Ősrégi eredete a Csákyaknak még a legendás időkbe nyúlik vissza. Geneologusok a Csák-, majd az Ákos-genusból származtatják a Csákyakat, újabban pedig, egy hiteles oklevél nyomán, az Adorján-genusból eredőnek mondják a nagynevű törzset. Hogy a Csákyak a Gsák-nemzetségből származnak, a mellett bizonyít Csák Jánostól maradt sok írásos hagyomány, valamint az a körülmény, hogy a gróf Csákyaknak mácsai birtoka, a melyet a család V. Istvántól kapott donacióba és Csák János Dány nevű pusztája egymás szomszédságában feküdtek. nak konstatálnia kellett, hogy ez a város, a melynek annyi kiváló, nagy püspöke volt, a mely történelemben nem egyszer jelentős szerepet játszott, püspökéhez méltó szeretettel és lelkesedéssel fogadta főpásztorát. Ismeretes a hivatalos lelkesedés. A mikor ráparancsolnak az emberre, hogy zászlót tűzzön ki, feketébe öltözzék és boldog arcot öltsön. Feledje buját, baját s úgy örüljön, mintha egész életének legnagyobb öröme az lenne, hogy azokat a bizonyos fényes arcokat láthatja. Mindebből augusztus nevezetes napján semmisem volt. Nem parancsolt senki, szívből, jó indulatból adott mindenki anynyit, a mennyit bírt. Ki egy zászlót, ki fényes díszítést. Szívben az ünnep is ért annyit, mint a mennyit a külső disz. Meglepte az idegeneket a szeretetteljes fogadtatás, a püspökünk pedig már számos vezető férfiú előtt jóleső örömmel fejezte ki megelégedését. És most már igazán megszűnt az ősi püspöki városnak árvasága. Az isteni gondviselés által a hazafias, történeti nemzetségéből adott A Csákyak első hiteles őse Piliskey László, a XVI. század közepén virágzott s ezután csakhamar dúsgazdag és tekintélyes familliává tőn a Csáky-család. Gróf Csáky Albin a Csáky Károly püspökké való szentelése után tartott diszebéden mondott beszédében azt hangoztatta, hogy: a Csákyak csak azért születnek, hogy a hazának éljenek. Szép és igaz mondás volt ez — mert — ha különböző elvekkel, különböző utakon is, de minden eddig szerepelt Csáky igyekezett királynak, nemzetnek szolgálva, hazájáért élni, halni, valamint igazi nagyurként mindig érezni, hogy a nemesség kötelez. A Csáky-család — mint többnyire legelőkelőbb családaink, igy az Eszterházyaké is — több ágazatra oszlik. A trencséni ág megalapítója Antal volt, a kinek atyja Zsigmond, — neje ajnácskői Vécsey Anna bárónő — a magyar litteraturában mint jeles etnográfiái iró ösmeretes. Ebből az ágból származtak Antal fia, Béla, valamint Csáky István helytartósági tanácsos, a kinek nejétől Lazanszky Ludmilla grófnőtől születtek gyermekei, László, Gizella — gróf Königseggné — Gábor, Móric és Sarolta — Hunyady grófné, a ki épen úgy, mint a Königsegg örökösök, tetemes vagyont örökölt néhai Csáky László, 1 e kiválóan hazafias főur után. Gróf Csáky Emánuel, Szepes vármegye hir- | püspöke im, elfoglalta székét. Külsőségekben is adtuk eddig azt, a mit adhattunk, most feléje nyújtjuk szeretetünket, ragaszkodásunkat, mint a hogyan szeretetébe foglalja ő városának, egyházmegyéjének minden lakóját. A város legelső polgárát üdvözölte a polgármester a diadalkapunál uj püspökünkben s ő büszkén ismételte, hogy igenis, mindenkép első polgára akar lenni városának. így is lesz. Az uj püspökünk kiváló egyénisége, előkelősége, lelkipásztorsága alatt tanúsított tündöklő papi erényei, szeretetteljes lelkesedése mutalja, hogy nem puszta szó marad az, a melyet — saját szavai szerint — később az Úr oltáránál is megerősitett. Szükségünk is van rá. A lassan, de biztosan fejlődő városunknak sok kérdése van függőben, a mely ha nem is áldozatkészséget vár az uj főpásztortól, de meleg érdeklődést. Az ő érdeklődése már fél megoldást jelent. Itt van a világítás, a vizkérdés. Az elsőre már kimondotta, hogy a várossal tart s oly világítást vezet be palotájába, neves főispánja, különösen nagy szerepet vitt az 1802., 1807. és 1812 ik esztendőkben tartott diétákon, a hol a határigazitási, nagy fontosságú Commissióba is beválasztották. Rendkívül nagy lábon élő, dúsgazdag és jótékony főur volt, a ki minden hazafias célra áldozott, igy a magyar katonai nevelőintézet: a Ludoviceum alapjára is tetemes összeget adott. Neje Szirmay Mária volt s házasságukból hét gyermek származott: Mária, kis-szántói Lányi Imrének, a hétszemélyes tábla elölülőjének neje, a kik biharmegyei kis-szántói birtokukon ott máig emlékezetes nagy fénynyel éltek — Tivadar, Emánuel, Ágoston, Adél, Rudolf és Natália. Adél Novinsky Severin, Natália pedig gróf temerini Széchen Sándor neje lön. I. Emánuel fia, Tivadar, a dúsgazdag udvarnoki Roll család leányát vette nőül s tőle öt gyermeke: Alfréd, Hedvig, Gabriella, II. Tivadar és József született. II. Emánuel kétszer nősült s mig első házasságából leánya Irma — Taaffe, a néhai osztrák miniszterelnök s király ő felsége kedves emberének özvegye, a másodikból Károly Emánuel gróf, Vác jelenlegi kiváló erényekkel tündöklő főpapja származott. Csáky Ágoston neje, báró Prónay Iphigénia I nemcsak maga volt ritka nemes lelkű, kiváló asszony, de egy olyan asszonynak is a gyermeke,
