Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-12 / 32. szám
3 VAGI HÍRLAP a melyet a képviselőtestület jónak lát. Az utóbbi pedig a mai közgyűléssel kerül napirendre, érdeklődését ettől sem fogja püspökünk megtagadni. Nagy fontosságú a vásártér rendezése. Egyetlen terület, a mely a város szépségét rontja, egyike azoknak, a helyeknek, a mely ha el nem tűnik, a portól, egészségtelen viszonyoktól minden vízvezeték s öntözés mellett a város nem tud megszabadulni. A boldog emlékű elődje élete alkonyán gondolt erre s készségesen segített volna a városon, de a vezető férfiak nem akartak végső perceiben alkalmatlanságot szerezni neki. Ez s az iskolák aggasztó kérdése egyike legfontosabb kérdéseknek, a melyek sokáig megoldatlanul nem maradhatnak. Elmúlt a nagy nap. Zászló - erdővel és diszszel házainkon, szeretettel szivünkben fogadtuk a város első polgárát, a a mágnás-püspököt. Elcsendesült a zaj immár, munkájához tért mindenki. Az ünnepnek legyen folytatása hát a munka boldog városunk fejlesztésére s derék polgárainak jó létére minden vonalon és minden irányban. Jegyzetek augusztus ötödikéről. Vác, aug. 9. Ezer és ezer ember volt szemtanúja városunkból és a messze vidékről annak a páratlan szép fogadtatásnak, a melylyel Vác város és közönsége gr. Csáliy Károly püspököt fogadta. A lapok bőven beszámoltak erről s nem lehet célunk, hogy ismétlésekbe bocsátkozzunk. E helyett egy csomó kisebb-nagyobb vonást gyűjtöttünk össze, a melyeket részben megfigyeltünk, részben mások közöltek velünk s ezeket közöljük a szives olvasóinkkal. Örülünk, ha a kit költők megénekeltek, a kiről a magyar história irók Írnak. A Kazinczy által annyira szeretett Prónay Iphigeniát vette 1836-ban nőül gróf Gsáky Ágoston s ő volt anyja Csáky Albin grófnak, egykori nagyérdemű kultuszminiszterünknek, a liberális politika egyik legkiválóbb előharcosának. Gsáky Ágostonnak Albin grófon kívül még hét gyermeke volt, köztük gróf Csáky Zenó főispán. Az 1851-ben elhunyt Gsáky Sándor ezredes vona'a férfiágon kihalt, ebből az ágból való volt Csáky Petronella grófnő, a soproni nemes leánynevelő intézet elnöknője. Külön vonal a Zsigmond-féle, miután azonban Zsigmond neje 1851-ben egy őrgróf Pallavicinihoz ment férjhez, két fia, Zsigmond és Hyppolit, a Csáky-Pallavicini nevet használják, egy teljesen uj családnak vetve meg alapját. Zsigmond fivére volt János, a kit Hanzi néven ösmertek a huszas, harminczas évek társaságában, Egyike volt a legszellemesebb embereknek s nejétől, Klobusiczky Kornéliától Irma, Gyula, Ödön, Sándor, Lajos és Eveline nevű gyermekei származtak. Visszatérve a betűrendhez, a rég múltban nevezetes szerepet játszott Csáky Ferenc, 1461- ben Biharmegye főispánja. Majd II. Ferenc — 1630 -1670 — a ki a Wesselényi összeesküvésbe keveredvén, nótát kapott. Nejétől, Czobor Erzsébettől nem maradt ivadék és vonala kihalt. Egyik Csáky — Gergely — Báthory Zsigezek a részletek, apró jegyzetek még inkább megvilágítják a fogadtatást, a melyet bizonyára még nagyon soká fognak városunkban s minden környékén emlegetni. * A püspököt érthető izgalommal várták a pályaudvaron. Küldöttség és kocsijárás egymást követte, künn pedig a pályaudvar előtt nagy dolguk akadt a csendőröknek, hogy a tömeget hátra szorítsák. Először jött a zsolnai gyorsvonat. Ez mintegy kétszáz küldöttet, vidéki papot hozott. Később pedig nyolc óra után vágtatott keresztül az állomáson a bécsi gyors. Sokan azt hitték, hogy a püspök vonatja érkezett meg. Nem az volt, de a bécsi utasok ugyancsak megbámulták a diszmagyarnak azt a sokaságát, a mely a pályaudvaron ragyogott s a mely ily nagy számban ritkán kerül össze. Pontosan 8 óra 37 perckor robogott be a püspök vonatja. A mozsárlövéseket a határban nem hallotta senki, de a mozdony éles füttyszava a perronra gyűjtött mindenkit. A vonat rövid volt. A mozdony után egy első osztályú, hosszú járatú kocsi, utána pedig egy szalonkocsi volt akasztva. Azt hitték, hogy az első osztályú kocsiból száll ki a püspök, oda siettek hát. Csak a fiatalság állott szerényen hátrább s ő neki jutott a legjobb rész : A szalonkocsi ablakában megjelent a szelíden, boldogan mosolygó püspök s ők kapták tőle az első áldást. A püspök előtt Rosszival István kanonok szállt le először. Andreánszky báró odasietett, körülötte a sok diszmagyaros küldött s meghatott, remegő hangon szólt a kocsiból lelépő püspökhöz: — Fiúi szeretettel és ragaszkodással üdvözöljük Méltóságodat! . . . Lélekemelő pillanat volt ez . , . * A menet sorát Gajáry Géza nyitotta meg vezetve az általa összetobozott bandériumot. Érdekes volt hallani az ő kommandirozását s látni, mily szívesen engedelmeskedtek parancsszavának. mondnak volt tanácsosa s tagja annak a küldöttségnek, a mely Báthory menyasszonyát, Mária Krisztierna hercegnőt Erdélybe kisérte. Gsáky és Bocskay fogalmazták azt a nevezetes szerződést is, a melyben Báthory Rudolf javára lemond Erdélyről. Csáky György Zrínyi alatt harcolt Szigetvárnál s a vár védelmében lelte hősi halálát. Ismét egy Csáky György — 1677—1742 — egy lovasezrednek volt a tulajdonosa s 1741-ben a tiszamenti felkelő nemességnek vezéreként szerepelt. Az egyházi pályán kitűnt többek közt Csáky Imre, született 1672, meghalt 1732-ben. Előbb egri kanonok, majd pozsonyi prépost, váradi püspök s végül 1717-ben kalocsai érsek lett, egyúttal Bácsmegyének főispánja. Nagyon kedves embere volt VI. Károly császárnak, abbeli érdeméért, hogy nagyrészt az ő agitációja is tette, hogy a magyarok elfogadták a pragmatika sankciot. Világosan kitűnik Csáky hazafisága, a ki csak úgy tartotta javallhatónak a leányágra való örökösödés elfogadását, ha ebből Magyarországra kár nem háramlik. Miután az illető körök valószínűleg az ellenkezőjéről győzték meg, Csáky érsek is megjelent az 1722 junius 10-ra egybehívott pozsonyi országgyűlésen s ott, mint egy régi följegyzés említi: a női successio érdekében különösen Csáky kardinális és Károlyi Sándor buzgólkodtak. László néven több nevezetes tagja volt a A négyes sorokat lovag dr. Floch-Reyhersberg Alfréd feltűnő szép diszmagyarban zárta be. Ő Gajáry Géza felszólítására s a püspök iránt való nagy tiszteletéből vett részt a bandériumban. A fogadtatásnál és a misénél mint Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunvármegye küldötte jelent meg s mint ilyen volt hivatalos a püspöki ebédre is. * A diadal kapu előtt várta sok küldöttség a püspököt. De ott voltak a fotográfusok is összecsoportosulva s ha felvételük nem egészen sikerült, annak az az oka, hogy éppen azon az oldalon állottak fel, a hol gyönyörű fogat elfogta a kilátást. Érdemesnek tartjuk megörökíteni a püspöknek polgármesterünk szép beszédére adott válaszát, a melyet meghatottsággal mondott el: Tisztelt Polgármester tír, tisztelt Uraim! Isten akarata és ő felsége legmagasabb kegye nemcsak ez egyházmegyének és városnak főpásztorává, hanem a város első polgárává is tett. Azért első sorban súlyt fektetek arra, hogy jó püspök legyek, másodsorban súlyt fektetek arra, hogy a városnak jó polgára legyek. Legszebb erényei a polgárnak: a szeretet, hűség és áldozatkészség. A város boldogsága attól függ, vájjon polgáraiban ég-e az elöljárók és az egymás iránti szeretet tüze. Én szivem egész melegét, szeretetem teljét adom át önöknek. A mily szükséges, ép oly szép erénye a polgárnak a hűség is. A hűség megkívánja, hogy összetartsunk, hogy ne legyünk önzők. Osztozzunk meg egymással örömben, bánatban. A megosztott öröm másokat is felvidít, a megosztott bánat fél-keserűség. Harmadik sarkalatos erénye a polgárnak az áldozatkészség. Az apostoli királyok bőkezűsége megadta a püspököknek azt a tehetségét, hogy áldozatkészek lehessenek. Én áldozatkész leszek mindenben, a mennyire lehet, — minden jogos igényt támogatok, minden humanitárius intézményt gyámolitok. családnak. Csáky László, a tatai kapitány határtalan fény és pompa szeretetéről, úgy mint pazarlásáról is, országszerte hires volt. Ő róla maradt fel állítólag a Csáky szalmája közmondás is. Különösen jószivű ember lévén, ugyanis, megengedte, hogy lévai birtokán a szérűkről minden szegény ember annyi fűtőszalmát vigyen el, a mennyire szüksége van. Ennek a Gsáky Lászlónak volt az a szakácsa, a ki mikor bárddal a hus-aprólékot vagdalta, versbe foglalta azokat a domíniumokat, a melyek egy‘egy mente, vagy egy forgóért zálogba kerültek, gyakran teljesen el is úsztak. Ismeretes alakja históriánknak az erdélyi Csáky László. —■ 1641—1708. — Alig tizenhét éves korában kisérte el Barcsayt a török táborba s hive maradt akkor is, mikor a nagyvezér fejedelemmé tette. Apaffy fejedelemsége alatt barátja, később vak eszköze lön Teleki Mihálynak és politikájának, a ki Csákynak igen szomorú szerepet juttatott Bánffy Dénes kivégeztetésénél. Törhetlen hive volt II. Rákóczy Ferencnek Csáky Mihály is. Török ég alatt, a Mármoratenger ligetes partjain éltek együtt a bujdosók,. Sibrik, Zay Zsigmond, Csáky meg az édes szavú poéta, Mikes nagy örvendezéssel fogadva még egy szolgát is, mint például Kiss Jánost, a kit 1734-ben báró Gombos Imre küldött Rákóczy udvarába. A bujdosók örvendeztek, de keseregtek is a magyar ember láttára, Zay fölkiáltott: Van itt
