Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

VAGI HIR L AP

5

bordószövetekkel felszerelve. Künn az órák mellett levő terraszon zásziódiszités, a melyek közt fel fog tűnni a hatalmas pápai lobogó. Négy cimer lesz, hat koszorú elhelyezve, ezek közül kettő selyem szallaggal. Lesz két keresztzászló aranyrudakkal, két bársony drapp^ria ; borettal és püspöki címerek. Három koszorú . disziti végül a balkont. Az összes disziléseket ; Steinbach Arnold végzi s a káptalan hatszáz koronát költ a nagytemplom díszítésére.

— Irodanyitás. Dr. Blauner Mór városunk szülötte, ki középiskoláit is mind Vácon és pedig jeles eredménynyel végezte, mint halljuk Budapesten ügyvédi irodát nyitott.

— A váci dalegyesület elnöksége ezúton is értesíti tagjait, hogy a megyés püspökőméltósága fogadtatása alkalmával énekelni fog és felhívja, hogy a kedd és péntek este 8 órakor tartandó próbákon megjelenni szíveskedjenek.

— Duna első áldozata. Dacára annak, hogy varosunknak zárt uszodája van, a fiatalság nagyobb része meggondolatlan könnyelműségből mégis inkább elmegy a szabad Dunába fürdeni. Hogy mily könnyelműség ez, bizonyítja ifjú Mogyoróssy Mihály, helybeli 19 éves kereskedő segéd szomorú esete, ki tegnapelőtt f. j hó 20-án d. u. 4 órakor a népkerten túl fekvő Füzeseknél füzeseknél fürdőit és társai előtt beakarta mutatni ügyességét, bravuroskodott, midőn egyszerre csak, nem tudni biztosan, vagy görcsök, vagy pedig szivszélhüdés következtében alámerült a Duna hullámaiba. A parton levők rögtön csolnakokkal siettek a megmentésere, de nem találták. A viz árja le- I sodorta egész a Hétkápolnáig, a hol hat órakor fogták ki az ifjú holttestét a halászok merítő hálóval és hült tetemét a városi kórház halottas kamrájába szállították, a honnét is ma délután 4 órakor lesz a temetése.

Felhívjuk a t. v. rendőrkapitányság figyelmét, hogy nagyon is jó volna a Duna-rendőrök számát szaporítani, különösen a fürdőzési évad alatt, mert minden évben történik több ily szerencsétlenség, melynek nagyobb ellenőrzés és szigorított büntetések vethetnek csak gátat. Ajánljuk a rendőrség figyelmébe fennt Kis-Vacon a malmok tájékát és alsó városban a Füzest nemcsak a könnyen történhető szerencsétlenségek miatt, hanem a fürdő gyermekcsapatnak az arra sétáló közönséget megbotránkoztató, nem a szabad fürdőhöz, hanem zárt. kabin fürdőbe illő toiletteje miatt is.

— A magánóvoda vizsgája. Folyó hó 19-én azaz csütörtökön délelőtt tartották meg Mátyásffy Jolán magánóvodájában a vizsgálatot. Az iskolaszéket Bitesek István theol. tanár képviselte, azonkívül a szülők és számos érdeklődő volt jelen. A kisasszony egész évben tett fáradozásait fényes siker koronázta, mert valóban meglepők voltakazici-picikis növendékek tiszta, szabatos feleletei, énekei és játékai. A növendékek magyarul és németül társalogtak, szavaltak és énekeltek. A vizsga végeztével az iskolaszék kiküldötte köszönetét mondott a dadós kisasszonynak a felmutatott szép eredményért. Szép, igen szép a törekvés és mi is elismeréssel adózunk, de azt az egyet nem tartjuk helyén valónak, hogy gyermekeink egy nyilvánossági joggal felruházott intézetben — esetleg édes anyanyelvűnk rovására — többet beszéljenek németül, mint magyarul. Ezt a közoktatásügyünk intenciója sem engedi meg.

— A tűz után. A nagy szerencsétlenségben a mely Tótfalu népét érte, némi vigasztaló az, hogy a házak biztosítva voltak s egyes biztosítók gyorsan pénzhez jutatták a szegény népet. Első volt ezek közt a Trieszti ált. biztositó társulat, a mely gyors munkájával a nyomortól is megmentett sok családot. Ez indította arra több gazdát, hogy a biztosítónak | hálás köszönetüket fejezzék ki s a melyet la- i punk nyiltterében közlünk.

— Minek is van szerelem a világon. Bizony minek is van szerelem a világon, akkor tálán nem történt volna ez a kellemetlen epizód egy helybeli fiatal ember reményteljes életében. No de szerencsesén végződött, egy kis bőrhorzsolást kivéve egyéb baj nem történt. F. hó 17-én úgy tiz óra tájban este a Verőce felé haladó vasúti töltésen sétálgatott ifjú barátunk és szerelmi csalódását mesélve társának nagyokat sóhajtott szive megkönnyítése végett. Egyszerre hátranéz és látja, hogy a 218. sz. gyorsteher vonat robog ki az állomásnál, fogja magát, felugrik a sínek közé és lefekszik teljes gőzzel haladó vonat elébe Csak egy pillanat és szive széttépetelt volna teljes reményeivel együtt ifjú életének. De ezt a pillanatot társa felhasználta, a ki nem vesztve' el lélekjelenlétét, barátjának megmentéséért, hirtelen odaugrott és teljes erejének megfeszítésével lökte le az életunt szerelmest a vágányok közöl a vasúti töltés gödrébe. Hiszszük, hogy ez a zökkenés kiverte fejéből, az ily — nem egy reményteljes fiatal emberhez illő — gondolatokat és megbékülve kedvesével, ismét feltalálja elveszett boldogságát szőke tündérének nefelejts-kék szemeiben.

— Életmentő laboráns. Kevesen tudnak arról, hogy pénteken Csízek Ferenc, Ursziny Arnold gyógyszerész laboránsa mily derék dolgot művelt. Lement a Dunára vizet meríteni s ott észrevette, hogy egy, a parton játszadozó kis leány a vízbe esett. Már csak a haja volt ki a vízből, a mely a kis teremtést gyorsan sodorta befelé. Csízek gyorsan utána ugrott és szerencsésen parti a hozta a három éves kis leányt, a ki Blum Sándor leánya.

— Gyermek-előadás a tűzkárosultak javára. Érdekes szinelőadás lesz a legközelebb. Apró gyermekek rendezik a tótfalusi tűzkárosultak javára. Elő fogják adni a Falu árvája című négy felvonásos színművet.

— A szőlők veszedelme. A folyó év gazdasági csapásait tetézi az a sok gombabetegség, a minek terjedését évek óla nem tapasz; talt mérvben fokozza esős, hűvös időjárásunk.

Különösen a szőlő peronoszporaja terjed roha; mosan, úgy, hogy vidékek szűreiét fenyegeti pusztulással. Az utóbbi kedvező évek folytán ; az idén lanyhán védekeztek termelőink, nem igen véve észre, hogy a rézgálic-keveréket az I első permetezés után bizony lemosta az eső és ! sok helyen másodszor máig sem permeteztek.

| A kár már nagy. de erélyes védekezéssel még ! sok megmenthető. A mai kritikus idők legjobb ! védekező szereaperonoszpora ellen a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por, mely biztos hatású, i könnyű kezelésű és óriási előnye, hogy a per| metezés után rögtön a szőlő levelére tapad, a j védekezést még ily változó időben is feltétlen biztossá teszi, a mennyiben az eső le nem mossa. Ily kritikus időkben, mint a mostaniak a dr. Aschenbrandt-féle bordóíporból 2°/0-os oldatot használjunk, vagyis vegyünk egy hl. vizre két kilogrammot. A bordói-por gyors felhasználásával még sokat megmenthetnek a magyar szőlőtermelők idei szüretükből. A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por ára kilogrammonként 5 kg. csomagban 8o fillér. Megrendelhető a Borászati Lapok kiadóhivatalában Budadest (Köztelek), a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél Budapest (Alkotmány-utca 31. sz.) és a vidéki megbízottaknál. — Ne mulaszszák el a szőlősgazdák a hasznos szernek minél gyorsabb alkalmazását.

— Veszedelmes barátkozás. E hét elején igen érdekes jelenet játszódott le egy

1 szép fekvésű csörögi szőlőben. Két váci jóbarát mint szőlőtulajdonosok s jó szomszédok felhasználva a szép időt, korán reggel kiballagtak Csörögbe. Mint afféle jó turisták, fel voltak szerelve minden szükséges dologgal. Többek között egy kulacs finom szirmiai szilvorium is lógott az egyik társ oldalán. Útközben gyakran dúdolták Göre Gábor biró úr nótáját: Billegjünk és ballagjunk, — Megmegállunk itassunk ! így aztán nem csoda, hogy a megérkezéskor a kulacs tartalma is elpárolgott. Azután a nagy meleg elöl bújva, mindkét jó emberünk a pincébe ment hüsölni, hol a jó csörgi bor mellett fölelevenitették a múlt édes emlékeit, majd a politikára tértek át. Hogy hogynem, valami nézeteltérés merült fel köztük s a nagy vita közepette a két jóbarát csupa barátságból erősen összeölelkezett úgyannyira, hogy az egyik társ pince, illetve házőrző ebnek vélve magát, fogainak nyomait kebelbarátjának karjain hagyta. A két jó cimbora mint értesülünk, újra kibékült s a legjobb egyetértés és barátságban hagyta el e tragikomédia szinterét, vive magukkal egy kis karcolási és harapási emléket, mely majd viszszaidézi emlékezetüké a kellemesen átélt epizódokkal telt napot.

— Adomány. Dr. Hörl Péter főorvos a menhely szép céljaira 2 komát adományozott; fogadja jótékonyságáért az igazgatóság hálás köszönetét.

— Adakozások a tótfalnsiaknak.

A váciak igen szépen mutatják meg a leégett tótfalusiak iránt érzett jószívűségüket, a menynyiben már eddig is szép summát küldtek az egyes testületek a polgármesteri hivatalhoz, hogy onnan rendeltetési helyére juttassák. Adakozások a következők: A váci Takarékpénztár 210 koronát, az ev. ref. hitközség Szeles József segéd-lelkész gyűjtő-ivén 209 korona 44 fillért, a status quo izr. hitközség 130 korona 30 fillért, az Ipartársulat 50 korona 70 fillért, a váci Hengermalom 25 koronát, a siketnémák helybek intézete 24 korona 80 fillért, az ág. evang. egyház Sommer Gyula egyházi adminisztrátor gyűjtő-ivén 21 koronát küldtek az elszerencsétlenedettek javára.

— Agyonverte a lovát. A héten egyik kisváci korcsmában mulatott szokásához hűen Torday Ferenc fiatal gazda-ember s disputáit az ugyanott lévő lókupecokkal, hogy melyiküknek a lova ér többet. A kupecok, — mesterségük lévén a nagyokat mondás — annyira agyondicsérték saját lovukat, hogy Tordaynak kedve szotytyant cserélni, de előbb kikötötte, hogy próbáljanak meg az ő lovával egy kis versenykocsizást. Fölpattantak hát s futtattak, de Torday szép fiatal csikaja, nem lévén hozzá szokva magános kocsizáshoz, nem igen akart menni. A lelketlen Torday azonban segített a bajon, annyira verte a szegény állatot, hogy az összeesett s még aznap beszállították Schnirdl városi gyepmester bonc-termébe.

— Nagyobb szerencsétlenségek a tótfalusi tűz alkalmával. Annyi szomorú eset történt a múlt heti nagy tűzvész alkalmával, hogy azokat egyenkint leírni teljesen lehetetlen, de hogy lássák olvasóink mily pusztító rombolást vitt véghez a borzasztó elem, lássunk egy-két esetet. Egy szegény gazdának, már a szomszédjában égett, midőn eszébe jutott, hogy pénzecskéjét, mely egész vagyonát képezte, biztonságba helyezze. A legutóbbi váci vásárkor eladott marháinak árából volt neki egy százas bankója, egy csomó ezüst, nikkel és rézpénze s egy aranya. Összeszedte hát a pénzt s bevarrta hamarjában a mándlija bélésébe s levitte pincéjébe, hol egy vak ablakba helyezte el. A tűz az ő házát se kímélte meg, leégett, de hitte, hogy legalább a pénze megmarad. A végzet azonban úgy akarta, hogy