Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-22 / 29. szám
VÁCI H IK L A P 6 az is elpusztuljon. Egy kakas ugyanis valahogy a tűz közé került s midőn már lángolt a tolla, | lerepült a pincébe s egyenest a pénzzel telt j mellényre ült s megégett azzal együtt. Mikor j már hamuvá lett a gazda háza, akkor találta meg a szerencsétlen a gomolyaggá olvadt réz- ^ pénzt s az elhamvadt százast. — A katholikus i tanitó szintén nagyon megadta az árát a tűz- . nek. A falu felső végén segédkezett, fáradozott, mig azalatt az ő házába is belekapott a pusz- ; titó elem. Azon módon, ahogy oltott, kabát j nélkül szaladt haza, mikor megtudta, hogy ő ! is pusztul. Mire azonban hazaért, már teljesen | leégett, még a belső berendezése is s nem j maradt egyebe, még kabátja sem, csak a mi rajta volt. — Éppen igy járt a református ta- ! nitó is, kinek csak nemrégiben érkezett meg j gyönyörű, több száz forint értékű bútorzata, j mely mind porrá égett. — Hogy gabonánkat jobban értékesíthessük, gabonaértékesitő szövetkezetre van szükségünk, mert- csak igy jutunk abba a helyzetbe, hogy a gazda, főként pedig a kis- j gazda nem lesz kénytelen gabonáját már aratás előtt eladni, vagy aratás után rögtön piacra dobni, miután előleget kaphat a szövetkezeti magtárban elhelyezett terményeire s ezzel törlesztheti takarékpénztári, adó s más egyéb sürgős tartozásait, melyek miatt kénytelen volt gabonájának eladásával sietni. Nagy előnye a gabonaértékesitő szövetkezetnek az is, hogy nagyobb mennyiségű gabonát bocsáthat áruba s igy közvetlenül érintkezésbe léphet malmokkal és nagykereskedőkkel, tehát kikerülheti a közvetítőket s jobb árakat érlel d. A kis mennyiségben, közvetítők utján eladott gabona mindig alacsonyabb áro-n kelt el, mint az uradalmak által nagy mennyiségben eladott gabona. A gabonaértékesitő szövetkezetek a legkitűnőbb tisztitó eszközökkel vannak fölszerelve, tehát piacképes gabonát hozhatnak forgalomba, holott eddig a kisgazdáknál jelentékeny levonásokat tett a közvetítő a miatt, hogy gabonája idegen magvakat tartalmaz. De hát a kisgazda egyedül nem képes olyan tisztitó eszközöket beszerezni, melylyekkel a gabonájában levő összes idegen magvakat eltávolíthatja. — A gabonaértékesitő szövetkezetek szervezését, mint a kisgazdák jövedelme emelésének egyik legbiztosabb eszközét, a Magyar Gazdaszövetség vette kezébe, a mely község gazdái tehát gabonaértékesitő szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a Gazdaszövetségnek ez ügybeni megbízottjához Meskó Pálhoz a Nyitramegyei Központi Hitelszövetkezet igazgatójához Nyitrára. A hol a gabonaértékesitő szövetkezet most megalakul, ott a szükséges magtár is nyomban felépül s már az idei termények is jobb árakon lesznek értékesithetők. A Gazdaszövetség megbízottja minden megkeresésre rögtön válaszol. — Halálozás. Tótfalu község ev. ref. lelkésze és egyházmegyei tanácsbirája Váry Sándor 67 éves korában elköltözött az élők sorából. Temetése f. hó 19-én délután nagy részvét mellett ment végbe. Nyugodjék bekében ! — Nyolc forintért nyolc hónapi börtön. If'j. Sallai Ferenc helybeli születésű és lakó napszámosról szól az ének, a ki a múlt évben Kurdi Anna kárára — álkulcscsa behatolva annak konyhájára — mintegy nyolc forint értékű lopást követett eb A pestvidéki kir. törvényszék — tekintettel azon súlyosbító körülményre, hogy a nevezett a dutyival már ismeretségben van, a mennyiben a váci kir, járásbíróság lopás büntette miatt már egyszer 60 napi elzárásra Ítélte — 8 hónapi börtönbüntetéssel és három évi hivatalvesztéssel sújtotta városunk e díszpéldányát. Az Ítélet jogerőssé vált s most a hűvösön ismételten elmélkedhetik azon, hogy mégis csak jó lesz megtanulni az enyém és tied közötti külömbséget. —• Kevés gyógyvíz küldetik oly távol vidékre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már huszonöt év óta használatban levő Ferenci József keserüviz miről a négy világrészben nyert 10 aranyérem tanúskodik. A Ferencz József keserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. Kapható: Hufnagel Imre Beck Iván és Torday Jenő úr ik luszerkereskeeésében Vácon. ! A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 27 kor. — fii., asztali dara. finom C. sz. 25 kor. 60 fii.. Királyliszt 0 sz. 26 kor. — fii., Lángliszt i. sz. 25 kor. — fii, Elsőrendű zsemlyeliszt 2. s:. 23 kor. 40 fii.. Zsemlyeliszt 3. sz. 22 kor. 40 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 40 fii., Közép kenyériiszt 5. sz. 19 kor. 60 fii.. Kenyérliszt 6. sz. 18 kor. 40 fii., j Barna kenyérliszt 7. sz. 15 kor. 60 fii., 7’/2 j 14 kor 40 fii., Takarmányliszt 8. sz. 10 kor. 80 fii.. Korpa, finom F. sz. 8 kor. 70 fii.. ! Korpa gommba G. sz. 8 kor. 70 fii., Ocsú 7 j korona 80 fillér. Irodalom. Gyakorlati hangtan. Különös tekintettel a siketnémák oktatására. Szerző tulajdona. Ara 1 korona. Megemlékeztünk már róla egy rövidke közleményben, hogy Bihari Karoly siketnéma intézeti tanár, lapunk buzgó munkatársa a fenti cim alatt könyvet irt és adott ki. Akkoriban j nem volt időnk arra, hogy e figyelőmre méltó [ művet áttanulmányozhassuk és l.,pu:m tisztelt | olvasóival megismertessük. Most azonban, midőn már elolvastuk, úgy véljük nem végzünk fölösleges munkát, ha annak tartalmáról, habár rövidesen is, beszámolunk. A siketnémák oktatásügye az utóbbi évtizedben, de különösen azóta, a mióta a Gyógypaedagogiai intézetek orsz. szaktanácsa áll az élén, hatalmas- lendületet vett. Kezd kibontakozni az ismeretlenség homályából s a társadalom előtt mind nyilvánvalóbbá lesz az ország szerencsétlen siketnémái oktatásának a szükségessége. Nem csupán a Kecskeméten. Szegeden, Hódmező-Vasárbelyt és más nagyobb városokban újabb intézmények létesítése iránt megindult s már-már valóra vált mozgalmak mutatják az örvendetes fejlődést, hanem erre vallanak, erről tesznek tanúságot a szakférfiaknak a szaktudomány művelése és fejlesztése érdekében kifejtett buzgó munkálkodásuk is. Könyvet Írni a siketnémák oktatásának bármelyik ágáról annyit tesz, mint kettős áldozattal leróni a tartozást. Mert hiszen az ezen a téren jelentkező szerzőnek tisztában kell lenni azzal, hogy kutatásainak, fáradozásainak és áldozatkészségének eredményét alig 40 — 50 ember méltányolja s érti kellőképen. Tehát nem az anyagi haszon, mert az a semminél kevesebb s nem a dicsőség utáni vágy, mert az csak ideig-óráig való táplálék, — lehetnek indítói, buzditói nnak, ki a siketnémák oktatásáról könyvet ir, hanem egyedül csak a használni akarás, az abszolút jó felé való törekvés. A legnemesebb intenció, a mely’-embert munkában vezérel! Mi még nem vagyunk ott, a hol a nyugat népe. Nálunk még igen kevesen vannak, a kik a tudományt a tudományért szeretik és művelik. Az orvos megtanulja a saját szaktudományát, mert azután kell élnie. Hasonlóképen vannak a tanárok, mérnökök, jogászok stb. is. Kivételt talán csak a művészek képeznek, hanem ha őket is a kenyérkereset terelte pályájukra. Németországban a művelt szülő mielőtt gyermekét siketnéma intézetbe adná, nagy szorgalommal s érthető érdeklődéssel átkutatja a szakirodalmat, megismeri majd mindegyik szakférfiút s ha elfoglaltsága, ideje nem is engedi meg, hogy gyermekét maga tanítsa, gondja van rá, hogy legalább a szünidőben ne felejtse el azt, a mit a szorgalmi idő alatt tanult. Nálunk? — hej, nálunk még a vagyonos művelt szülő legtöbbje is csak a szóbeszéd után indul : Hallom, hogy ott Vácon megtanítják a fiamat beszélni, aztán ott sok alapítványi hely is van. kijárom rokonságom, előkelő ismeretségem révén, hogy fiamat ingyenesnek felvegyék. Ott lesz nyolc esztendeig, semmi gondom sem lesz rá; itthon úgyis csak nyűg és szégyen volt a nyakamon. És a mint gondolja, úgy tesz. Talán még a vakációban is szívesen itt hagyná, ha lehetne. Talán mikor kiképezve az intézetből elviszi gyermekét, akkor sem tudja jobban, mint mikor idehozta, hogy mi módon is tanult meg az ő gyermeke beszélni. Pedig hát Bihari könyve a siketnémák oktatásának legérdekesebb részét tárgyalja, azt, hogy mi módon kell megtanítani a siketnémát a tiszta kiejtésre. Ezért a tudományért, illetőleg titkának elárulásáért Heinicke Sámuel a lipcsei intétet megalapítója a múlt század vége táján Störk Frigyestől éppen 10,000 tallért kért Ma mindenkinek ingyen kínálják, meg sem keli senkinek. Hja, azóta elmúlt egy keserves század, mely alatt az értéktelen holmik árai felszöktek s az értékesek értéküket vesztették. Sokszor olvasom tanügyi lapokban a nemzeti ■ ségi vidékeken lakó néptanítók keserve^ nana szát, hogy a népiskola módszerével nem boldogulnak, mikor növendékeiket a magyar beszédre akarják megtanítani. Hm ! Csodá,atos! A siketnémák intézeteiben a siket és néma gyermekeket megtudják tanítani beszélni s az épérzékű oláh, tót és szerb gyermeket a hallók iskoláiban nem lehet megtanítani magyarul. A siketnéma iskola annak idején nem szégyell, sőt még most sem szégyell tanulni a népiskolától; -nem volna-e jó most szükségből megfordítani a dolgot? Talán ha azt istenadta oláh-, tót és szerb gyermeket iskolába lépésekor némának tekintenék és a siketnémák cktaj tásának módszerével akarnák megtanítani, két I év leforgása alatt jobban tudna magyarul, mint az apja oláhul, tótul vagy szerbül. Egy másik panasz is igen gyakori. A népí iskola első osztályos tanulói az irvaolvasás! nál nem tudják kiejteni az egyes hangokat, ! selypítenek, racscsolnak s nem tudom én még , miféle beszédnyavalyákban leledzenek. 1808-ban Simon Anial a siketnémák váci intézetének első igazgatója megjelent Igaz mester cimü I munkájával hét, nyolc évvel előbb tanította meg a magyar tanítókat az irvaolvasás mái módszerére, mint Graser a németeket. Most ; meg azzal használhatna a siketnéma iskola a i népiskolának, hogy a kiejtésre való tanítás í módszeréi itten alkalmazva legyőzhetővé tenné j az első osztályban tapasztalható kiejtésbeli nehézségeket. Bihari könyve a legalkalmasabb segédeszköz : arra, hogy belőle minden érdéklődő könnyen i megtanulhassa az egyes hangok kiejtésének módját. A hangok képzésének elméletéből csak éppen annyit nyújt, a mennyi az utána következő gyakorlati rész megértésére feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Ebben az elméleti részben világos magyarsággal ismerteti a beszélő szerveket s azoknak a hangképzes alkalmával való működését is. A hangok felosztásában nem ért egyet az eddigi phonetikusokkal, hanem egészen uj rendszert állapit meg, a mely bár nem ment minden tévedéstől, de ezen tévedései, művének értékéből vajmi keveset vonnak le.
