Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

VÁCI HÍRLAP 5 önfeláldozó tűzoltóink. Nem tartjuk helyesnek, hogy a kapitány egyoldalúan, csakis a rend­őrrel vett fel jegyzőkönyvet, Borbélyt nem hall­gatta ki, sem a tanúit. Ha Borbély nem is volt itthon, várni kellett volna, hiszen senkinek sem áll inkább érdekében, mint éppen rendőr­kapitányunknak, hogy a tűzoltóság és a rend­őrség közt a jóviszony meg ne bontassék. Elég türelmesek tűzoltóink és tűrik azt, hogy ők szabályrendeletileg a tűznél a rendőrség alá, vagy mellé vannak rendelve. De különben is ép olyan tiszteletreméltó férfi ellen járt el rendőr­­kapitányunk, a kinek vallomásában mindig inkább fogok hinni, mint a rendőr által elő­állított akár hány tanúnak. Miért hát, hogy éppen nem hallgatta őt meg, nem az ő tanúit, a kik nem voltak a szivattyúkkal elfoglalva s elejétől végig szemtanúi voltak a jelenetnek ? A gyorsaság szép dolog, megbecsülhetjük a rendőrkapitányban, hogy nincs restanácija, de ő neki magának is be kell látnia, hogy elhir­­telenkedve cselekedett, a midőn meg sem kísér­letté azt a két testület jól felfogott érdekében, hogy az ügyet békés utón elintézze. Végül még egyet. Sehol a világon nincs arra eset, hogy ha az egyszerű embert rendőr­ruhába öltöztetik, rögtön a jog, törvény és igazság őre gyanánt van szerencsénk őt üdvö­zölhetni s ha néhány hónapot tölt a rendőr­ségnél, oly helyeken alkalmazzák, a hol kevésbbé kell a közönséggel érintkeznie. Nálunk pedig igy van s iskolázás, kitanitás nélkül küldik vigyázni, nyomozni, intézkedni rögtönösen. Npm elég, kapitány űr, hogy ön jóakaróan inti, tanítja a rendőrét esetről-esetre. Szükséges azoknak az iskola, a kitanitás, mert a tűznél előfordult esethez hasonló história már előfor­dult s a rendőröknek viselkedése ismeretes. Állandó esti, vagy nem tudom, mikori iskola kell nékik, nem csak írásgyakorlatokkal, hanem hogy fogalmuk legyen mily szép hivatást töl­tenek ők be s ezzel visszaélni tilos. Kettő sem tudja ezt közülük, ez az oka, hogy szombat hajna­lihoz hasonló kínos incidens előfordulhatott, a melyet, hogy megtörtént, sokakkal egyetemben bántja, boszanthatja a rendőrkapitány urat is. — Tömeges névmagyarosítás a piaristáknál. A héten adta be Roch Gyula helybeli kegyes-tanitórendi magister az idegen vezetéknevű ujoncnövendékek névmagyarositási kérvényét megyei alispán úrhoz, mely szerint Gengler Ferenc Katoná-ra, Baczkó Jenő Balta­­vári-ra, Szimák Bódog Szepesi-re, Streiter Gyula Sebes-re, Stifter István Somogyi-ra, Kozlik Ká­roly Komáromi-ra, Schemitz Imre Biró-ra, Klincsok László anyja családi nevére Agárdy-ra vég y-vel és Klein Vilmos szintén anyai család nevére Havass-ra (vég s-sel) óhajtják nevüket változtatni. Roch Gyula már többször tanujelét adta e téren hazafias kötelességének, miért is dicséret legyen érte jutalma. — Vizsgálat. Csütörtökön tett vizsgálatot dr. Nárai Szabó Sándor miniszteri titkár előtt a siketnemák helybeli országos tanintéze­tében az intézet egyik kiválóan buzgó tan­folyamhallgatója, Schnellbach Ferenc jeles ered­ménynyel. Gratulálunk. — A városnak egyik legöregebb polgára Potóczky Soma hunyt el a héten. Az öreg úr számos éveken át buzgó és hű gondnoka volt az evangélikus egyháznak. Még 1843-ban költözött Vácra s 1845-ben nősült meg s itt a szűcs iparágat folytatta. Nehány év előtt felhagyott az iparával és a helybeli iparosok egyik nesztorukat tisztelték benne. Hosszú ideig betegeskedett s e hó 29-én 85 éves korában hunyt el. Halála a Potóczky-csalá­don kívül a Docskal, Pesti, Pécsi és Wittlinger­­családokra hozott gyászt. A temetése e hó 30-án . ment végbe s koszorút tett a koporsóra az ipartársulat, melynek alelnöke is volt. Ny. b! — Kinevezés. Borbély Sándor siketnéma­­intézeti igazgatónak nagy munkájában eddig is Klis Lajos tanár volt a jobbkeze. Most a miniszter méltányolta Klis Lajos buzgalmát és a váci siketnémaintézethez megfelelő pótlékkal helyettes-igazgatónak nevezte ki. Szívből ör­vendünk a kiváló szaktanár kitüntetésének ! — Nem építkeznek a vörösháznál. A múlt hét péntek éjjelén tudvalevőleg a vörös­házban levő istállók leégtek. A hatalmas épület­ben nagyon kényelmetlen volt az elhelyezkedés s most, hogy az istállók leégtek, el is határozták, hogy ezeket nem építtetik fel. A teheneket ki­vitték Cselőtére, a hol számukra már a leg­közelebb nagy, modern istállókat emelnek, a lovak pedig alighanem a kulcsárság épületében nyernek elhelyezést. A tűzből a haszon, ha van ilyen, az a városé. Tudvalevőleg szó van arról, hogy a város megkapja a 14 holdas vörösház területét s ennek fejében a város magtárakat s tisztilakot építtet. Ha az istállók megmarad­tak volna, úgy ezt is a városnak kellett volna 1 felépittetni annak idején, de igy a püspöki uradalom készítteti el s az körülbelül ötvenezer forintjába kerül az uradalomnak. Itt említjük meg, hogy a hét elején a tűzvizsgálatot meg­tartották a vörösházban s nem valószínű, hogy a villámtól keletkezett a tűz. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy gyújtogatás volt ott és most ez irányban folytatja erélylyel a nyomozást. — Korpás Lajos halnia. Egy munkás, szorgalmas kereskedőnek haláláról adott hirt e héten a gyászjelentés. A Korpás- és Schmidt­­családot érte a csapás Korpás Lajos halálával. Harminchat évet élt, sokat betegeskedett. Évek­kel ezelőtt a városnál volt alkalmazva, majd később iktatónak választották meg. Nem sokáig tartotta meg hivatalát, mert a fegyházzal szem­ben megnyitotta füszerüzletéf, két évvel ezelőtt pedig apósa, Schmidt Ferenc városi képviselő há­zába az alsóvárosra helyezte át azt. Ez időre esik szorgalmas munkássága, a melyet a Váci Hír­lap hasábjain kifejtett. Gazdasszonyokat érdeklő, háztartási cikkekről irt sokat s tudjuk, hogy igen szívesen olvasták. Az utóbbi időben sokat betegeskedett, mig a halál szenvedéseitől 27-én éjjel megváltotta. A temetése nagy, részvétét I nyilvánító közönség előtt folyt le Péter-Pál napján, Agócs János nagy segédlettel végezte a gyászszertartást. Ny. b ! — Tűz a kötőszövő-gyárban. A pusz­tító elem nagy veszedelemmel fenyegette e hó 27-én a helybeli kötőszövőgyárat. A pamut­­tisztitó műhelyben egy szikra lángra lobban­­totta az egész ott felhalmozott gyapjúkészletet. A harangokat félre verték, a kötőszövőgyár sípja rémesen szólt s a városban ijedten újsá­golták, hogy ég a kötőszövőgyár ! Mint minden ilyen esetben, most is a hir túlzott volt. Szeren­csére tűzoltóink Nikitits Sándor parancsnok és a szakaszparancsnokok vezetése alatt gyorsan megjelentek, eljöttek a szalmagyári tűzoltók is s közös erővel elnyomták a tüzet. Hogy honnan keletkezett a tűz, erre két verzió van. Az egyik, hogy a gyapjúban egy szög volt, a mely a gépbe került s ott szikrát vetett. A másik, hogy a gép kellően nem volt olajozva s ez okozta volna a tüzet. A rendőrség is ezt vallja, ezért megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelőség. A gyár kára néhány ezer korona. — Püspökünkről. Megyés püspökünk a mellett, hogy egyházmegyéje s uradalma ügyeit intézi, időt szakit magának, hogy volt híveinek kérését teljesítse. Nem régiben arra kérték fel, hoyy az Érsekújvárt épült leány­iskolát avassa fel. A püspök dr. Walter Gyula kanonok és Goszmann Ferenc titkára kísére­tében csütörtökön végezte el a szertartást. — Péter-Pálkor templom és oltárszentelést vége­zett Esztergomban. A belvárosi kegyúri tem­plomnak püspökünk volt a plébánosa. Mostani felszentelésre tehát őt kérték'föl s szívesen el is fogadta. — A kustozzai fényes csata emlé­két a 76-ik gyalogezred tisztikara ünnepiesen ülte meg. A püspökünket is meghívták, a ki délben résztvett a banketten s toasztot mon­dott az ütközetben kitűnt ezredre, az eszter­gomi hetvenhatosokra. — Kijegyzés. Kolozsváry Erzsiké kisasz­­szonyt, ifj. Páskuj Márton Bánffy-Hunyadon eljegyezte. Gratulálunk! — Kispapok felvétele. A váci egy­házmegyében holnap, hétfőn tartják meg a kis­papok konkurzusát. A püspöki palotában fo­lyik le ez s az elnök dr. Virter Lajos nagy­prépost lesz. Jelentkező szép számmal van. — Bogner Jakab emlékezete. A váci izraelita status-quo hitközség népiskolá­jában f. hó 24-én tartották meg az évzáró vizsgákat kevesebb érdeklődés mellett ugyan, de a szokott jó eredménynyel. Felemlitendőnek tartjuk, hogy dr. Lengyel Soma iskolaszéki elnök ez alkalommal adta ki először annak a 300 frtos alapítványnak a kamatait, melyet a múlt nyáron elhalt Bogner Jakab 24 éven át volt tanító emlékére annak özvegye és az el­hunyt tanitótársai oly feltétel alatt tettek, hogy évi kamatai az I. osztály két legszorgalmasabb és legjobb viseletű tanulójának adassanak ki. Ezúttal Kaufmann Katica és Schvarcz Ármin I. oszt. tanulók részesültek az alapítványi ju­talomban. A jutalmazottak közül a kis Kauf­mann Katica köszönte meg a kitüntetést és tanítója jóvoltából a hála és elismerés oly megható hangján emlékezett meg Bogner Ja­kab megboldogult tanítóról, hogy a jelenvoltak legtöbbjét is mélyen meghatotta. — Sertésvész a közelben. Pencen — mint lapunkat értesítik — sertésvész ütött ki. Ennélfogva megtiltotta a hatóság, hogy Penc­­ről a sertéseket kihajtsák. — Dunába esett hajós. Megírtuk már, hogy Katzer Lipót Ede hajóslegény egyik gyümölcsszállitóhajóról a Dunába esett s ott lelte halálát. A vizsgálat megindult és a rend­őrségnek a következő jelentése alapján ismer­tetjük a hajóslegény szomorú históriáját: Kat­zer közeljárt a hatvan évhez, legutóbb Buda­pesten birt állandó lakással, a hol édesanyját tartotta el abból a keresetéből, hogy a hajókra járt zsákolni. Gyakran feljött a gyümölcsös­hajókkal Vácra is s az elmúlt hét elején Simon testvérek hajóján segédkezett. A berakodás után, az elindulás előtt egy félmeszely borra betértek a Schrött-féle vendéglőbe. Nem sokára aztán megindultak. Lefelé menet Bódé Bertalan hajóslegénynyel összeveszett a fölött a különös kérdés fölött, vájjon kinek van több joga a hajón dolgozni. Nem tudtak bizony megegyezni, már-már hajba is kaptak, midőn csititásukra odajött Böde mostohaapja Hajdú Mihály és édes anyja. Katzer ezekkel is szembeálloit, Hajdúnét meg is ütötte, sőt a Dunába is akarta dobni, de ebben Simon Sándor akadályozta meg. Ezenközben beesteledett, felhők jöttek az égre s kitört a vihar a Dunán. Mindenki levonult a vihar elől, csak Ihász Gáspár kor­mányos maradt fenn és Katzer, a ki a hajón végig vonuló, alig ötven centiméteres padlón végig feküdt haragosan. Már el is felejtették a civódást, Katzerre nem is gondoltak, csak mikor világosabb lett és nem találták sehol. Múlt csütörtökön aztán a Duna hullámai egy holttestet dobtak ki a partra. Katzer Lipóté volt. Éder Káln'án vizsgálóbíró, Rappensberger János joggyakornokkal, dr. Lencso Ferenc és | dr. Hörl Péter orvosokkal a helyszínére ment, a hol Katzer holttestét felboncolták. Külső

Next

/
Oldalképek
Tartalom