Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-06 / 18. szám
2 VAGI HÍRLAP közönségét, de velük akarok élni és nekik élni! Ki ne olvasná ki e rövid sorból ezt az őszinte érzést, a melyet megyés püspökünk érez székvárosa iránt. Mert tudjuk mindnyájan, hogy szívből szólt hozzánk a főpapunk, nagyon közel férkőzött már a szivünkhöz. Legyen is ő a mi városunknak s közönségének atyja, a szegények pártfogója, nem fog csalódni Vác és egyházmegyéje szeretetében. És jöjjön közénk mihamarább, hogy az a nép, a mely csak érdemeseknek adja szeretetét, megmutathassa, hogy gróf Csáky Károlyban jó eleve a minden szépért lelkesedő nemes és jószívű főpapot ismerte fel s azzal a szeretettel, büszkeséggel tekint reá, mint boldogult nagy elődeire. Tanterv és módszeres utasítások a siketnémák magyarországi iskolái és intézetei számára. (1. folytatás.) A tanterv tartalmát főbb vonásaiban és kivonatosan a következőkben ismertetjük: Az általános részben a mellett, hogy a siketnémák is7 vallásos és erkölcsös emberekké nevelendők e hármas feladatot tűzi ki a tan terv a siketnémák iskolái és intézetei céljául: 1., hogy a gyermeket mesterségesen, a látás, tapintás és izomérzés segélyével megtanitsák beszélni; 2., hogy lehetőleg mindazon közhasznú elméleti ismeretekre megtanitsák őket, a melyeket a népiskola nyújt az épérzékűeknek: 3., hogy a gyakorlati oktatás terén oly jártasságot biztosítsanak a növendékeknek. melynek alapján azok az életbe kilépve képesek legyenek valamely iparágat elsajátítani, vagy más kenyérkereső pályán boldogulni. Tekintettel arra, hogy hazánkban ez idő mert erősen ölelve tartám a leányt, lefelé indultam. Egyszerre irtózatos robaj ... és felébredék. Előttem a vén Palkó állt. Valami jóféle levendula ecettel dörzsölte homlokom, melyről csak úgy gyöngyözött a verejték. — Hál’ Istennek! Csakhogy már felébredt nemzetes uram, ugyancsak gonosz álma lehetett; merő egy viz. Felugrottam a karosszékből, egész kábult voltam s még mindég az álom hatása alatt. Egyszerre csengetés hallik Palkó két levéllel kezében jött be. Az egyik Gserey gróftól jött, melyben teljhatalmú jog és jószág igazgatójának nevez ki s megköszönte a sikeres eljárást a kis koristánénál. Örömem azonban akkor volt csak teljes, midőn a másik levelet is olvasám. Ilma férjétől jött, melyben meghív birtokára, mely közvetlen szomszédságban, Gserey gróféval s kitől tudták meg jelenlegi tartózkodásom: — Mellékelem kis sógornőm arcképét Ilma meghagyásából. Talán emlékezel még az aranyhajú kis Ildikára ? A ki azóta, hogy nem láttad, igen csinossá fejlődött. Azt hiszem a hatás nem lesz célvesztett nálad még? Azért tehát jöjj mielőbb, tárt karokkal vár sógorod Frédi. Valóban a hatás nem volt célvesztett. Hisz’ élőképmása volt, az én egyetlen, legkedvesebb feledhetlen tavaszi álmomnak. Szaákné Dőrffy Ilona. szerint 6—8 évfolyammal biró iskolák és intézetek állanak fenn siketnémák számára, a tanterv 8 évfolyamra kidolgozottan tünteti fel a tananyagot úgy azonban, hogy abban a 6 első év anyaga is egy kikerekitett egészet képez. A siketnémák sajátlagos helyzetéből kifolyólag azok a tárgyak, melyek, a népiskolában egyedül a hallásra támaszkodnak, minők a a szépol vasás, szavalás, zene, ének, természetszerűleg kiesnek a siketnémák iskolái és intézetei számára irt tantervből, ellenben bővül az oly tárgyakkal, melyek a hangbeszédnek mesterséges úton való megtanulásához szolgálnak eszközül. Ilyenek: 1., a beszédhangoknak a látás és érzékelés utján való észrevétetése (szájról olvasás.) 2., a beszédhangok kiejtése és folytonos javítása (fonetikai gyakorlat.) 3.. a beszéd tartalmi-, alaki- és mondattani elsajátítása és alkalmazása (beszédtanitás) és 4., az esetleges részleges hallás megrögzítésére szolgáló akusztikai gyakorlatok végzése. Az egyes tantárgyakat és az azok feldolgozására szolgáló heti órák számát a következőleg állapítja meg a tanterv : 1. Kiejtési (fonetikai) gyakorlatok. (Az I. osztályban az írva olvasással kapcsolatban heti 20 órában a II.—VIII. osztályokban pedig alkalmiszerüleg a beszédtanitás kapcsán.) 2. Irva-olvasás. (Az I. osztályban a kiejtési gyakorlatokkal kapcsolatban.) 3. Beszédtanitás. (A II.—IV. osztályokban alkalomszerüségekre fektetett társalgási alapon az írással és olvasással kapcsolatban heti 17—15 órában, továbbá az V.—VIII. osztályokban leiró szemléleti oktatás címén, mint tartalm'.- és alaki nyelvoktatás heti 12 — 10—6—4 órában.) 4. írás, fogalmazás. (Mint önálló tárgy az V. osztályban lép fel és tart az egész képzésiidőn át heti 2—2—3—3 órában.) 5. Olvasás. (Mint önálló tárgy olvasmánytárgyalás cimén a IV. osztályban lép fel és tart a képzési-idő végéig heti 3—4—4—5—5 órában.) 6. Hit- és erkölcstan. (A IV. osztályból kezdve végig heti 2—2 órában.) 7. Számtan. (A II. osztálytól kezdve végig heti 4—4 órában.) 8. Természetrajz. (A VI. osztálytól kezdve végig heti 2—2 órában.) 9. Természettan. (A VIII. osztályban heti 2 órában.) 10. Földrajz. (Az V., osztálytól kezdve végig heti 2—2—2—1 órában.) 11. Történelem. (A VII.—VIII. osztályban heti 2—2 órában.) 12. Alkotmánytan. (A VIII. osztályban heti 1 órában.) 13. Szépírás. (Az I. osztálytól kezdve végig heti 4 — 3—3—2—1 — 1 — 1 — 1 órában.) 14. Rajzoktatás. (A II. osztálytól kezdve végig heti 2 — 2—3—4—4—4—4 órában.) 15. Kézimunkatanitás. (Az I. osztálytól kezdve végig heti 4—4—4—4—6—6—7—7 órában.) 16. Torna. (Az I. osztálytól kezdve végig 2—2 órában.) A különleges részben az említett tantárgyak egyenként a kővetkező 4 szempont szerint vannak a lehető legrészletesebben feldolgozva: 1. Gzél. — 2. Anyag. — 3. Módszeres utasítások. — 4. Taneszközök. A tanterv e része is könnyen áttekinthető, igen érdekes mű, melyet az alábbiakban vázlatosan ismertetünk. 1. A kiejtési (fonetikai) gyakorlatok célja az, hogy a beszéd technikai részét a szem és tapintó érzék segélyével a siket észrevegye, a hangok keletkezési helyeinek és módozatainak megfigyelése után a beszédet (t. i. az egyes hangokat és a hangok csoportjait, a szókat) a némának nevezett gyermek is lehetőleg természetesen kimondani (reprodukálni) képes legyen. É gyakorlatok anyaga egységes, annak osztályok szerinti szétosztása nem indokolt s azért a részletesen feltüntetett anyag épp oly kötelező az alsó osztályok szükebb, mint a felső évfolyamok bővített mondatkörében. Minthogy azonban az I. évfolyam egész elméleti oktatása úgy szólván csak kiejtésre való tanításból állr annak anyaga külön is fel van tüntetve a tantervben, mig az összes többi évfolyamok kiejtési anyaga külön csoportban van össze foglalva. E szerint az I. osztály anyagát a beszédhangok kifejlesztése és a köznapi életben leginkább előforduló, mintegy 150 könnyebb kiejtésű szóban való természetes, folyékony kimondása és a beszélő szájáról való minél biztosabb megértése képezi. Az I.—VIII. osztály e nemű összanyaga a beszédtanitással egyidejűleg: hangképzési előgyakorlatok ; lélekzési gyakorlatok ; a hangok kifejlesztése és összekapcsolása; a mássalhangzó torlódások leküzdése a mássalhangzók alkalmazkodásának érvényesülése: a szók assimilációja: a helyes szótagolás és elválasztás: a magán- és mássalhangzók hosszú és rövid ejtése; a liangzóvonzat és erősségi hangsúly, a fonetikailag együvé tartozó mondatrészeknek egy lélekzetre történő kiejtése és a szünetek megtartása. Rámutat továbbá a tanterv a szájról olvasás akadályaira is, megjelölvén a módozatokat, a melyek segélyével azok leküzdhetők. A módszeres utasításokban felhívja tanterv a figyelmet arra, hogy az 1. osztályban tanítandó hangok sorrendje előre csak egy gyermek szempontjából állapítható meg, mig más gyermeknél már fordított sorrend érvényesül, mely körülmény a leglelkiismeretesebb körültekintést kívánó egyéni oktatás szükségességét indokolja. A kiejtés további gyakorlására a II. osztálytól kezdve külön órák nem szerepelnek, nehogy a tanár abban a hiedelemben élhessen, hogy hogy heti 2—3 kijelölt fonetikai óra kitartása után fel van mentve a kiejtés folytonos ellenőrzése és a szükségszerinli hangjavítás alól. E tárgy végig húzódik az egész képzési időn és kiterjed minden tantárgyra, mivel a külön órákban tartott kiejtési-gyakorlatok s az ezekkel együtt járó mechanikus beszédgyakorlatok, minthogy nem a közvetlen szükséget elégítik ki s a helyett, hogy közeli hiányt pótolnának, az elmélet miatt messze kalandoznak ; annálfogva ama elérendő eredményt, hogy a kiejtés nemcsak érthető, de lehetőleg természetes is legyen: nem biztosítják. II. Az irva-olvasás célja és anyaga ugyanaz mint a népiskolában. A tanítás módja is megegyezik a népiskoláéval azzal a különbséggel, hogy a betűk sorrendjét nem a könnyebb irhatás, hanem a hangok kiejtésének nehézségei határozzák meg és hogy a siketnémák iskolája egyelőre csak az Írott betűk egy részét ismerteti s csak később összehasonlítás utján tanítja meg a nyomtatottakat is. Az irva-olvasás az I. osztályban a kiejtési gyakorlatokkal párhuzamosan halad oly formán, hogy a szemléiét után a tanuló a megfelelő kifejezést a tanár beszédszerveiről leolvassa, egyidejűleg kimondja, másolás, vagy diktálás után leírja annak grafikai képét és végül elolvassa. A tanítás későbbi során, az előhaladottság egy bizonyos fokán, begyakorlásoknál és ismétléseknél az előbbi sorrendnek különbözőképen kell variálnia. A taneszközök ugyanazok, mint a népiskolában. (Folytatása következik.)
