Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

VAC! II i i! I, A 1'

meg azokat az elveket, a melyek szerint az intézeteket vezetni kell, határozza meg a könyvelésnek már egyszer említettem módját, a leltározás formáját, a felügyelet és ellenőrzés szisztémáját. Vezető elveket adjon és az elvek betartására ügyeljen. De ne nyúljon bele az egyes intézetek autonóm jogaiba. A belépő intézetek függetlensége korlátlan marad, de korlátoztatik a szabadságuk a szoliditás követelménye által. A szoliditás biztosítása: ez legyen az uj egyesülés célja. Legyen morális testületé a hazai takarékpénztáraknak, egyéb semmi. Ha többre vágyakozik, zavarólag kap bele a forgalmi szabadságba, a pénzgazdaság alapíöltételébe.

Azt, hogy a hazai pénzintézetek az uj egyesületbe belépjenek, könnyen el lehet érni. Nem törvényes kényszerítéssel, hanem amolyan édes, gyöngéd rászoritással. Meg kell velük értetni, hogy a belépés üzleti érdek, a kinlmaradás pedig lehet büszkeség, de mindenesetre üzleti korlátoltság.

Tudvalevő dolog, hogy a vidéki takarékpénztárak a maguk betétjének jó részét úgy szerzik, hogy árvapénzeket, jótékonycélú alapokat, egyéb alapítványokat, más ilyesféle pénzeket kapnak kezelés céljából. Már most nem kellene egyebet tenni, csak a törvényhatóságokat, városokat s az ő nyomukban az egyesületeket annak a kimondására bírni, hogy ezután csakis oly intézeteknél helyezik el a pénzüket, a melyek az intézetek egyesületének tagjai.

Az is hatalmas »gyöngéd kényszer«

bele a forradalomban, — a mint szokás mondani, mint Pilátus a hiszekegy imádságban.

Forradalmat Bécsben csak is az Írók, olyan dr. Bach Sándor-féle ügyvédek és az egyetemi tanulók (Aula) csináltak, a melybe azután a polgárság csak berántatott A proleláriusság, a melynek eddigelé nyoma sem volt Bécsben, örömest kapott az alkalmon, mert nekik csak anyagi előnyükre vált: a zavarosban halászni, a mit azonnal kézzel lábbal meg is tettek.

Hasonló mozgalmak Grácban és Prágában is kezdődtek, a mely utolsóban a mozgalom inkább szláv nemzeti, mint sem az általános szabadság utáni vágy volt. Ezen mozgalmak hire a bécsieket még inkább feltüzelte. A külvárosok kávéházaiban és vendéglőiben a nép politizált, gyülésezett. Mindenhol csak zúgolódtak és forrongtak és különösen a nép indulata Metternich eilen tört ki.

Kossuthnak március 3-án a pozsonyi országgyűlésen tartott beszéde Bécsben igen nagy hatást tett és a bécsi reformmozgalom vezetői ebből irányt és bátorságot mentettek.

Erre az olvasó egylet (Leseverein) tagjai tanácskozásra jöttek össze és a nép kívánságát 11 pontban állították össze, a melyekben foglaltattak: A tárcaminiszteriumok, a közigazgatás reformálása és önkormányzati joga, adók igazságos felosztása, mindennemű birtok szabad birtoklása az egyedáruságok s lottók eltörlése, iparszabadság.

Alkotmány képviseleti alapon, álladalmi jövedelmek rendes elszámolása, az adó megajánvolna, ha a nagy intézetek csakis az egyesület tagjainak adnának visszleszámitolást. Ezt nem volna nehéz elérni, hiszen éppen a nagy intézetek gazdasági és erkölcsi érdeke, hogy a vidéki intézetek vezetésében európai üzleti elvek, az üz- I leti szoliditás és tudás biztosittassék. Meg vagyok róla győződve, hogy az Osztrákmagyar bank elsőnek járulna hozzá ehhez a rendszabályhoz, a mely nem a nagy intézetek szabadságát korlátozza, hanem a kicsinyekét jótékonyan megköti.

És az sem lehetetlen, hogy az állam látva a cél komolyságát, látva a veszedelmek nagyságát, a gazdasági élet szilárdságát veszélyeztető könnyelműséget, egyes intézkedésekkel maga is hozzájárul az intézetek egyesületének lehetővé tételéhez. Cakis olyan intézkedésekkel, a melyek nem mehetnek a pénzintézetek jogkörébe való beavatkozásszámba. Kimondhatná például azt, hogy az egyesületbe lépett intézetek betéti könyveiket elfogadja bizonyos hányadig állami biztosítékul.

Sok egyéb terv fog fölmerülni, föl is merült már egynéhány. Nem akarom őket cáfolgatni. A tanácskozás retortájában majd kiválik a jó s majd elpárolog az elhirtelenkedett, meg nem valósítható tervezet. Azt, hogy a pénzintézetek biztosítási alapja melyik kategóriába tartozik, nem kutatom. Annyi sokféle körülménytől függ, hogy jó lesz legelőbb ezeket a körülményeket tisztázni. Majd elválik, hogy mit tart róla az egybegyülő ankét. De az is, hogy megvan e az intézetekben a komoly akarat nehézségeket lelása és megtagadásának joga s az országgyűlések nyilvánossága.

Egyesült országgyűlés az egész birodalmat érdeklőleg szóbeli tárgyalás nyilvánossága, cenzúra eltörlése és sajtó szabadság. Szabad vallás gyakorlat és vallás egyenlőség. Tanszabadság tanügyekben, a papi befolyás megszüntetése. Általános népfelfegyverzés s a polgári őrház rendezése vagyon és személy biztonság és a fungáló katonaság alkotmányszerü szervezése s. a. t.

Hasonló kívánalmakat nyilvánítottak továbbá az Iparegylet, úgy az egyetemi ifjúság (Aula)Alig volt olyan egyesület társulat s intézet Bécsben, a mely hasonló kérvényekkel ne járult volna a császárhoz. De legtöbb kérvény nem jutott Ferdinand elébe, a hol engedményekről hallani sem akartak.

Miután tehát ezeken az utakon semmire sem mentek, a polgárság elhatározta, hogy egy kérvényt írnak és ezt küldöttségileg fogják a március 13-án Bécsben összeülendő alsó ausztriai rendeknek benyújtani, hogy eszközöljék ki a nép kívánságának teljesítését, a császárnál.

Az egyetemi ifjúság pedig egy kérvényt szerkezteit egyenesen a császárhoz az előbbihez hasonló kívánalmakkal.

így telt el március hó első 12 napja, hasonló kedélymozgalmakkal Bécsben.

Ezen eseményekre vonatkozótag közlök én itt nehány egykori levelemet, a melyeket én édes atyámnak irtani Bécsből, a melyekből egész hivenj lehet a bécsi események folyását olvasni, azon egyéni szempontból, a mint én

küzdeni, csak azért, hogy gazdasági életünk ! egyik legnevezetesebb ága rombolások ellen biztosittassék.

Révész Béla.

> Az Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézet közgyűlése.

Az Ipar- és kereskedelmi hitelintézet folyó ho 5-én tartotta ez évi rendes közgyűlését. Mielőtt közgyűlési tudósítónknak adnók át a szót, örömmel konstatáljuk e pénzintézet gyarapodását és egészséges fejlődését. Különösen érdeméül tudjuk be az intézet vezetőinek, hogy az alaptőke felemelésével az intézet szilárdságát emelni s a bizalmával hozzá forduló közönségnek biztosítékul szolgáló alapvagyont növelni kívánja, mert' minden pénzintézet megbízhatóságának kritériumát első sorban a rendelkezésére álló alapvagyon kell, hogy képezze.

Mint a közgyűlési tudósításból látjuk, az Ipar- és kereskedelmi hitelintézet, melynek jelenlegi alaptőkéje 70,000 frt, tartalékalapja pedig 30,300 frt, alaptőkéjét 100,000 forintra fogja felemelni, sőt egy külön indítvány alapján az igazgatóság arra is meghatalmazást kapott, hogy alkalmas időben további 25,000 forint névértékű részvényt bocsásson ki az alaptőkének 125 ezer forintra leendő felemelése czéljából. Az új részvények névértéke 250 frt lesz, kibocsátási ára pedig 300 forint, melyből részvényenként 50 frt, mint felpénz, a tartalékalapot fogja gyarapítani.

És meg vagyunk róla győződve, hogy az Ipar- és kereskedelmi hitelintézet azon egészséges elveknél fogva, melynek vezetésében érvényesülnek, közgazdasági életünk fejlődésében és fejlesztésében fontos szerepet tölt be.

Vácz közgazdasági életében nélkülözhetlen szükség két, szilárd alapokon nyugvó, egészséges elvekre alapított, hatalmas pénzintézet. És örömünkre szolgál, hogy közgazdasági életünk két hatalmas faktora : a Váczi takarékakkor az. eseményeket láttam, tapasztaltam és lelki szempontomból megítéltem, a melyek még reám nézve is felette érdesek lesznek az utókorban.

Az első levél:

Kedves atyám !

Örömmel vevém levelét, melyben Írja, hogy Írnám meg kedves szülőimnek mikor mehetek haza, miután magok is fel akarnak Bécsbe jönni. Erről bizonyosába! majd májusban irok, a mikor az időt jobban kitűzhetjük egymásközt, a mit még a most közbe jött európai politikai viszonyok sem engedik meg, most róla valami bizonyosat határozni, mert májusra bizonyosan eldöntetik, hogy lesz-e háború, a mely esetben, a mint már kedves atyámnak Írtam, mi könnyen beosztatunk az ezredekhez, — mely könnyebben megtörténhet mint sem gondoljuk, miután a hadi készületek folyvást tartanak s seregek mindig nagyobb számmal huzatnak össze Olaszország felé, a hol már körülbelül százezer katona fekszik, melyhez mig a mostani francia mozgalmak is járulnak, a mit már kedves atyám úgy is tud, hogy Lajos Fülöp leköszönése után neki szökni kellett Angliába és Franciaország köztársaságnak kiálltatott ki és a mi Európára nézve is igen könnyen hozhat változást.

Németországban is már tett hatást csaknem mindenhol kisebb vagy nagyobb mértékben. Weiszenberg, Baden és Bajorországban is többnemű mozgalmak történtek, minek következtében a kormány sajtószabadságot s többféle engedményeket adott a népnek, sőt már