Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-26 / 9. szám

Tizenharmadik évfolyam. 9. szám. Vác, 1899. évi február 26. VÁCI HIRLA Előfizetési árak: Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztőség és Egész évre 6 frt — kr. 0 “ Félévre 3 frt — kr. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. ^AC- G^za király-1 Negyedévre 1 frt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle­mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde-EGYES SZÁM ARA 12 KR. Kapható a kiadóhivatalban. tési pénzek. Nyilt-tér sora 30 kr. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Főszerkesztő: Kovách Ernő. Felelős szerkesztő: Dercsényi Dezső. HIRDE t. SEK jutányosaa fel-vétetrxebc. Kéziratok vissza nem adatnak. A hamis borok. Vác, február 23. Magyarországon háromszázezer' kát. : hold szőlőt pusztított el az utotsó 25 év alatt a filloxera. Százezernyi ember jóléte, vagyona ment tönkre s a szőlőkben leg­alább egy leliniliárd nemzeti vagyon pusz­tult el. A magánosok, a társadalom és az ál­lam a legnagyobb erőfeszítéssel láttak a szőlők telepítéséhez. Az emberek tanul­tak. befektettek, nem ritkán 1000—2000 irtot költöttek egy hold szőlő felújítására és az elpusztult milliókat, uj milliók be­fektetésével igyekeztek visszaszerezni. A földmivelési miniszter szakiskolákat létesített; külön országos szervezetet tart i fenn a szőlőmivelés adminisztrácziójára; évi budgetjében majd félmillió forint van felvéve szőlőművelési célokra. Az 1896: V. t.-c. maga egymillió kétszázezer fo­rintot adott egyszerre a szőlőfelujitások támogatására és huszonöt millió forint kölcsönt engedélyezel! a szőlős gazdák­nak. melynek törlesztéséért és kamataiért közvetve az állam vállalta magára a fe­lelősséget. Es ez óriási áldozatokra, a melyekben ép úgy része van az allarn állal adott millióknak, mint a szölőmivelők véres verejtének. nagy arányokban zöldülnek ki az elpusztult szőlőhegyek. Munkások sürögnek ismét Tokaj, Zala, Arad, Bereg, Bihar. Baranya, Tolna, Ér­mellék, Vác kopár hegyein, újra teremteni az elpusztult nemzeti vagyont Az alföld sivó homokján ezernyi be­ültetett holdnak hirdetik, hogy ismét lesz szőlő Magyarországon. A termelő, a fogyasztó közönség bol­dogan gyönyörködik a nagy munka ered­ményében. — melynek már-már élvezni kezdjük gyümölcsét. Egyszerre azonban megjött a vissza­hatás. Egy. a filloxeranál is nagyobb csapás, útját zárja a tovább haladásnak; elveszi a termelők ezreinek szája elől a megér­demelt hasznot; bűnös kezek fennakaszt­ják az újrateremtés nagy munkáját. A termelők borai eladatlanok, megakad a szőlőtelepítés, mig a fogyasztók milliói nem bírnak egy ital jó borhoz jutni. Mi ennek az oka? Hosszas vizsgálatok után erre is rájöttünk A különböző helyeken összeszedett borminták 60—70°/0 ja hamisnak bizo­nyult. A kutatások bebizonyították, hogy Ma­gyarország el van árasztva hamisitott, sokszor az egészségre is artalmas borokkal. A csalóknak az egész országot behá­lózó szövetkezete árasztja el a nagyrészt olcsó, külföldről importált anyagokból készült italokkal hazánkat, megakadá­lyozva a szőlőtermelés jövedelmezőségét és veszélyeztetve a népesség egészségét. De e pancsok nemcsak Magyarországon vannak forgalomban. Külföldre is vitetnek ki. mint magyar borok és tönkre tették szőlőhegyeinknek világra szóló hírnevét úgy. hogy már nem hisz senki a tiszta magyar borban. Azon a ponton vagyunk, hogy ha meg nem akadályozzuk a borhamisításokat, Karikán kört. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Néoeey János. 2. Vidéke elragadó. A város, a szó leg=zorosabb értelmében véve kopott, de bámulatrakeltő. Apróra néztünk meg mindent. Templomát, mely már negyven éve van restaurálás alatt; a városházát, melyet oly ismerősnek találtam, mintha tudja I-ten hányszor láttam volna. Képből s leírások után nagyon is ráismertem. Körüljártuk, megbámultuk, lerajzoltuk. Itt-ott egy-egy bástya emelkedik még: alig van ház, melyen ne volna valami különös, a figyelmet megragadó Ezen egy kép, azon sajátságos módon ráragasztott erkély; ismét másik tete­jén üvegszekrényhez hasonló bódé stb A várostól egy gyenge félórányira a hires fürdő van. Erdőben város, nagy kényelemmel s minden képzelhető konforttal ellátva. Egész villasorok emelkednek a hegyoldalak­ban, szebbnél-szebb kertek közepette. A főutja azonban már nagyon városias színezetű, mit később a trencsénmegyei fürdőkben is tapasz­taltunk, a mi nem hat oly kellemesen, mint pl. Párád vagy más újabb keletű fürdőhely. Postavezetőjét nem mondhatnám nagyon nyájas embernek, mert oda cimeztetett levele­met kérve, eddig sehol nem tapasztalt durva­sággal elutasitott, délután azonban kiadta. Keresztül-kasul sétáltuk az egész telepet, a vendéglős átkozottul drága, de jó ebédjét, meg­ettük, a fürdő több forrásánál szomjunkat ol­tottuk. s egy hosszabb sétát az erdőben is hátrahagyván, — visszakarikáztunk Bártfára. j Az napi fáradtságtól kimerülve, nem akar­tuk magunkat kitenni a rossz ut és a tapasz­talt nyomor estélyeinek, a miatt vonatra száll­tunk s este 9-kor ismét Eperjesen találtuk magunkat, a hol a már ismert helyen jót pi­henve másnap hajnaliul Branyiszkó felé vitt utunk. Brunyis/kó. Branyiszkó! Fia rád gondolok, e percben is kész lennék újra feléd rohapni. i Az az élvezet, mely itt ért, eifeledtetett velünk | minden fáradalmat, minden nélkülözést. Mintha j csak tudtuk volna, hogy fáradtságunk egyik jutalma itt vár ránk, étien szóraján rohantunk feléje. Már Eperjestől menve az első nagyobb domb- I ról megláttam a Magas-Tátrát. Hah, előre, | elérni, ha lehet még ma! Öt falu határán fu- ' tunk keresztül, mig végre Sirokán, Branyiszkó tővében megállapodtunk reggelizni. Kérdezősködésünkre helyesen útbaigazít ott gazdánk, midőn mondta, hogy fölfelé lankás az ut, kerékpárral könnyen hajtható. így is volt. Magam Branyiszkót mindig úgy képzel­tem, hogy rengeteg meredek, köves utón kell itt az utasnak küzdeni, annál kellemesebb volt csalódásunk, betérve ezen gyönyörű szo­rosba, a hol az ut fölfelé kezd kányarodni. Egy szép forrásnál szomjunkat oltva és ne­­felejtset szedve tovább megyünk azon liiszem­­ben, hogy egy óra alatt fönt leszünk. Egyszerre valami fehéret látok balról. a honvédemlek. Tetején vagyunk. Nem tudtam magamnak megmagyarázni, nem tudtam eléggé okát adni annak, mi velem I történik. Végtelenül kedves érzelem szállt meg, i hogy én itt lehetek. Az emlékhez kapaszkod­tam s föliratait betűztem. Megfordulok s bá­mulatomban fölkiáltok. Társam, ki eddig lent az utón állt, azt gondolta, hogy szédülök. Szédültem, de nem azért, hogy meredek szik­lán állottam, hanem attól, a mit nyugatnak nézve láttam. Erre társam is fölsietett. Leül­tünk és átengedtük magunkat teljesen azon hangulatnak, mely megragadott Leirnám én azt, de megvallom, hogy kontár vagyok ahhoz. Ezután minek rontanám azt. A modem theraphiában az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, ezek között kü­lönösen a maga nemében páratlan Ferencz József keserűvizet ajánlják. A Ferenoz József keserű víz már több, mint húsz év óta van használatban s egy családban sem szabadna annak hiányoznia. Ő'ni'l

Next

/
Oldalképek
Tartalom