Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-19 / 47. szám

VAGI HIRLAP

5

megállapította quótát a parttulajdonosok közt a patak tisztítására fizetendő összegre. Luczenbacher Jenő földbirtokos azonban túl magasnak találta a reá eső összeget s megfelebbezte azt a közigazgatási biróságho". Ez újabb bejárást rendelt el, a melyet Kemény Gusztáv elnöklete alatt egy bizottság a héten végzett el. A bejárás Dukától kiindulva történt egész a Füzes alatt levő pataktorkolatig s a Gombás partján levő földek tulajdonosait a bizottság meghallgatta.

— Népkönyvtár nálnnk. Régi hiányt pótol Újhelyi István kanonok egyik nemes szívre valló intézkedése: népkönyvtárnak alapját vetette meg nem régiben. Száz kötetes könyvtárat alapított és az alsóvárosi plébánián helyezte el, a melyet a téli napokban bárki használhat. Reméljük, hogy Újhelyi nemes példája követésre talál és újabb könyvadományozók jelentkezni fognak.

— Az első. Közeledik az újév, közeledik az újpesti járásbíróság felállításának ideje. A járásbíróságnak még nincs vezetője, de már telekkönyvvezetője van. Ez — mint a hivatalos lap jelenti — Szilágyi Lajos gödöllői segédtelekkőnyvvezető. Úgy halljuk, hogy újpesti járásbirónak a gödöllői járásbirót helyezik át.

= Csődbe jutott kereskedő. Hoffmann Jenő váci bőrkereskedő csődbe jutott. A törvényszék dr. Krnó Péter ügyvédet nevezte ki ürfődtömeggondnokká.

A muzenm-egylet háza. Csávolszky József kanonok a muzeum egylet elnöke a múlt szombaton lakására egybehívta a tagokat. A meghívón folyó ügyekről volt szó, a gyűlésen fontos tárgyról. Elhatározták, hogy a muzeum számára, a mely ma is már egy kis látványossága városunknak, házat építenek. Valószínű, hogy a város és városunk intelligens közönségé hozzá fogja segíteni adományaival a muzeum egyletet a házépítéshez.

— Tolvaj dejtáriak. Özv. Zilzerné üzletébe a napokban beállított öt déjtári paraszt azzal a szándékkal, hogy vásárolni fognak. A mint Zilzerné megfordult, a dejtáiiak közül egyik egy jó télisapkát lopott el, a mit Zilzerné észrevett s a rendőrség elé állította őket. Mindnyájan tagadtak s végre Matkovics rendőrbiztos egy rendőrt hivott, hogy megmotoztassa a parasztokat s mire visszatért, mar a pamlagon volt a sapka. Odatettek a tolvajok. Utoljára mégis csak vallottak s Bokor Károly, az egyik paraszt beismerte a tolvajlást. Őt át is kisérték a járásbíróságra.

— Szobatűz. E hó 14-én éjjel szobatűz volt az Alilla-uicában. Fachs Ede házának egyik szobájában ismeretlen módon támadt a tűz, a melyet nagynehezen lehetett eloltani. Körülbelül 3—4 ezer forintára ércforma égett oda és a szoba bútorzata is tönkre ment, de az ércformák biztosítva voltak s igy Fuchsnak némileg megtérítik a kárát a biztosító intézetek.

— Koczka Antal és fiai állatsereg* lete naponkint nagy közönséget vonz. Látványos, idegizgató mutatványaira naponla kétszer gyűl össze a publikum. E héten érdekes lesz a kalabriaszparii az oroszlánketrecben. Tekintettel a nagy érdeklődésre a héten naponta diakelőadásokat fognak tartani.

— Tűz a szőlőhegyen. Az alsócsipkési szőlőhegyen a napokban tűz volt. Lázár Józsefné szőlőjében levő gunyhó égett le s nehány száz forint kára van a tulajdonosnak. A nyomozást a csendőrség ejtette meg, a mely löbbtanu eg\behangzó vallomása alapján megállapította, hogy a gunyhót Bendáné született Rácz Borbála gyújtotta fel a kit többen is látták abban az időben a szőlőtajékán. A felgyujtás bosszú

műve, mert Lazarné mezőrendőri kihágás miatt feljelentette Bendánét s ez most megakarta magát bosszulni. A rendőrségünk áttette az ügyet a járásbírósághoz.- Nagy jótékony sorsjáték a Budapesti Poliklinika javára. A közönség elé azon ritka alkalom nyílik, hogy kicsiny összeggel áldozhat a jótékonyság oltárán s a mellett megnyitja önmaga előtt Fortuna istenasszony aranynyal telt bőségszaruját. A Budapesti Poliklinika javára rendezett jótékonycélú sorsjáték nemcsak arra törekszik, hogy az egyesület nemes jótékony céljait szolgálja, de egyúttal a játék olyan esélyeit nyújtja a résztvevőknek, a minőhöz hasonlókat semmiféle hasonló vállalat eddig nem nyujUiatott. A sorsjáték, melynek hat húzása 1900. január 4 tői — március 6-ikáig megtörténik, — egy 100,000 koronás s 5, egyenként 20,000 koronás főj nyereményt, azonfelül még nagyszámú 5000 | koronáig terjedő kisebb nyereményeket tartal! máz. A legnagyobb lehetséges nyeremény azonban 200,000 koronára rúg, minthogy az ösz- I szes sorsjegyek, még a már kihuzottak is részt - i vesznek az összes húzásokban, minek követ- 1 keztében, ha a szerencse kedvez, meglehet ütni i egy sorsjegygyei mind a hat főnyereményt. A nyerő kívánságára a nyereményeket 20°/0 levonásával készpénzben kifizetik. A sorsjegy — mely minden rendes elárusítónál kapható, — j csak 1 koronába (50 kr.) kerül.

— Holttest a Dunában. E hó 15-én a Duna hullámai egy feloszlásnak indult holttestet doblak ki a partra. Körülbelül 20—22 éves lehetett s régen a Dunában volt. Minthogy a külső erőszak nyomait nem találták rajta, eltemették.

— A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 14 frt 10 kr., asztali dara, finom G. sz. 13 frt 30 kr. Királyliszt 0 sz. 13 frt 60 kr. Lángliszt 1. sz. 13 frt — kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 12 frt 40 kr. Zsemlyeliszt 3. sz 11 frt 60 kr. Elsőrendű kenyériiszt 4. sz. 11 frt 30 kr. Közép kenyérliszt 5. sz. 11 frt — kr. Kenyérliszt 6. sz. 10 frt 50 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 8 frt 80 kr., 7V2 7 frt 30 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 80 kr. Korpa, finom F. sz. 4 frt 35 kr. Korpa goromba G. sz. 4 frt 40 kr. Ocsii 4 frt — kr.

Fölhívás a nemzethez

Mátyás királyunk szülőházában Néprajzi Muzeum alakítása tárgyában.

A városi hatóság útján vettük a következő felhívást:

Erczszobrot emel a haza Kolozsvár főterén, Erdély legdicsőbb fiának, Mátyás királynak.

Pár lépésre attól a helytől, hol az érczalak diszleni fog, ódon omladozó ház áll, melyben ötöd félszáz évvel ezelőtt testet öltöt t a nemzeti géniusz: itt született Mátyás, az igazságos.

Dicsőségünk eme bölcsőjét, Mátyásnak szülőházát megmenteni, a leghazafiasabh kötelesige a magyar nemzetnek. Ezt akarjuk mi, midőn a nemzeti- genius élő fenntartójának, örök forrásának, a népiéleknek pántheonjává óhajtjuk felavatni.

Oltárt emelünk e házban a nemzeti hagyománynak, szentélyt az őseinktől ránk maradt legdrágább szellemi örökségnek, templomot a nemzet ősi jellegének megmentendő ereklyéi számára Néprajzi Múzeumot tervezünk Mátyás szülőbázában, a hová összegyűjtjük népünk eredeti mivoltának, ősi kultúrájának fogyó maradványait, enyésző nyomait, tűnő emlékeit, j Egyesüljünk e magasztor feladatra, e magyar nemzeti munkára. Egyesüljünk nyelv és faj rang- és osztálykülönbség nélkül.

Hisz mindnyájunknak édes anyja e hon!

Nemcsak az erdő fája, a mező virága, hanem az itt élő nép is e föld terméke.

Állítsuk egymás mellé a Néprajzi Múzeumban népeink életjelenségeit, lelkének alkotásait és látni fogjuk, mennyi az érintkezés a kölcsönhatás, a rokonvonás; látni fogjuk, hogy több van, a mi egyesit, mint a mi elválaszt egymástól; hogy a hazai népek igazi ideáljai tulajdonképen és lényeg szerint közösek. És a Néprajzi Muzeum a békének, az egyetértésnek, a népek testvéri szeretetének szentélye lesz.

A nagy nemzeti munkában részt vehet mindenki, sőt az eredmény alapföltétele, hogy mindenki résztvegyen. Úr és paraszt, gazdag és szegény, városi és falusi egyaránt közreműködhetik a nagykeretű alkotásban.

Az idő sürget, mert a népművészet és népipar művei, a népképzelet alkotásai lassanként elkallódnak, elenyésznek. Ezért a legnagyobb bizalommal és reménységgel fordulunk a magyar nemzethez: segítsen megalkotni az első magyar Néprajzi Múzeumot, melyet már a jövő évben, a Mátyás-szobor 'eleplezése alkalmával Felséges Urunk és Királyunk jelenlétében megnyitni óhajtunk.

A szervezendő Néprajzi Muzeum czéljaira tett alapítványok, évi járulékok és a legkisebb adomány is, elősegítik a magyar nemzet e régi hazafias kötelességének teljesítését. Ezért minden honpolgárt kérünk, hogy erre a szent czélra áldozatát meghozni szíveskedjék.

Kolozsvár. 1899. szeptr. hó 28.

A Néprajzi Muzeum nevében :

József Ágost toherczeg

védő.

Raun Géza gróf, Herrmann Antal dr.,

v. b. t. t., elnök. előadó.

Irodalom.

Megjelent a Művészvilág legújabb száma ugyanolyan fényes kiállításban s ugyanolyan magas színvonalon álló szellemi tartalommal, mint az eddigi számok. Hetenkint változó gyönyörű címlapja mindig valami kiváló festőnek a müve, épugy mint belső, sokszínű illusztrációi is mind művészi munkák. Az e heti tartalmas vezércikket Ballangó a művészek háborúskodásáról irta. Bársony Istvánnak, irodalmunk eme kiváló alakjának pompás vadásznovellája, Kálnay Lászlónak kedves elbeszélése és Virter Ferencnek az amerikai magyarok életéből vett érdekfeszitő cikke mind-mind nagy gyönyörűséget fognak szerezni az olvasóközönségnek. D’Artagnan (gróf Vay Sándor) az elmúlt évtizedekbeli művészjárásokról irt érdekes cikket. A versek között e héten Heine hatalmas költeménye A sphinx jelent meg sikerült fordításban. A Művészvilág kimerítő tudósítást és alapos kritikát közöl az elmúlt hét színházi eseményeiről; Mozaik rovatában pedig a társadalmi és művészi életből ragad ki egy-egy érdekes aktualitást. A Művészvilág e heti száma 24 oldalra terjed; ára példányonként húsz krajcár Előfizetési dija egy évre 8 frt, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Budapest VI., Podmanicky utca 1.

A torvény. Olyan betű, a mely parancsol. Már Aristoteles megmondotta, hogy az ember társas lény. A társaság kötelező elve: a törvény. Minden népnek vannak törvényei, mihelyt néppé egyesült. A törvények első egységes egészét, mindenre kiterjedő egyetemességét Egyiptom alkotta meg. Görögországnak törvényei nem volta1- örökbecsüek. Romának jutott a dicsőség, hog a modern jognak alapjat vethette. En «el az éleseszü, higgadt, meggondolt, összetartó, népnél fejlődött ki először a köz-