Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-12 / 46. szám
VÁCI HÍRLAP 0 jövedelmezett ? gyakran még rá is fizetett.Most a miniszter megbízta Balkay István fegyintézeti igazgatót, hogy tegyen előterjesztést, mi legyen Kis-Hartából ? Balkay István, a kit ilyen kérdésekben mindig megkérdeznek, ott járt e héten Kis-Hartán és most előterjesztette véleményét és tervezetét, hogy az alapitványos hely milyen gazdaságot űzzön. — Egy fiatal leány halála. Péterffy Károlyt, lapunk kiváló tollú munkatársát, nejét és családját nagy csapás érte : leányuk Schipler Irma élete 25-ik évében hosszas szenvedés után szombaton elhunyt. A korán elhunyt fiatal leány temetése holnap megy végűé. — A ki asszonyszöktetésben utazik. Zimer Pál molnár régi jó hírnevet szerzett már a szerelem himes mezején. Ő tulajdonképen azon sokak közé tartozik, a kik megunták a mesterségüket s azon kevesek közé, a kik az asszonyszöktetés romantikus de veszedelmes mesterségére adták őszülő fejüket. Szóval Zimer Pál múltjában több hölgy szerepel, a kik nem kis átokkal gondolnak reá, mert Zimer Pál a derék ember, csak olyan hölgyeket szöktet, a kik férjnél vannak s a telekköny vben néhány ezer forintot tehermentes házat, vagy földet tudnak felmutatni. Elszökteti őket s mig a pénzből tart, boldog családi életet él, de mihelyt üres lesz a ládafia, rögtön kereket old, vagyjaddig üti, veri hölgyét, mig az nem szökik meg tőle. így adott túl néhány asszonyon már s szerezte magának rém régen Eszter gonvmeyyé-bői egy molnárnak szemre való menyecskéjét. De hajh’, hogy a szerelem és a pénz egyenes viszonyban állanak egymással. A szerelem csak addig tartott, mig a pénz és szeretett volna Zimer Pál megszabadulni az asszonyától. Ütötte, verte, de bizony az asszonynak volt esze és nem ment el. Aztán meg védőt talált B. Együd Lajosban, a ki mindig korholta Zimert, hogy bánik az asszonynyal. A múlt héten már, hogy az asszony nem akart megszökni, nagyon elkeseredett Zimer. Elment inni és revolvert vásárolt. Hazament és éppen kapóra jött B. Együd. román kormány úgy gondoskodik, hogy szegény ember nem megy kávéházba s ha érdemes ily luxus helyet fenntartani, fizessen a kávés a szegény paraszt helyett is. Mire visszatértünk a kőrútunkból a Duna kanyarulatban feltünk a Ferdinand Max kéménye. Egy kis félóra múlva meg is érkezett a galatzi hajó és népes lett a kikötő. Száz és száz ember rajzott körülöttünk, ki a partra, ki a Sophiera. Magyar, török, bolgár, román, szerb, francia, német, angol szavak röpködtek a levegőben, mint valami nagy, világkikötőben. Egy rövid óra alatt a Ferdinan Max terhét átrakták a Zsófira (többek közt négyezer darab csirkét: olcsó volt. viszik Magyarországra, hogy párját hizlalás után a jó bolond budapestinek egy forintért eladják) és a mi szép hajónk indult vissza Magyarországba. Délután volt s még délután elértük Orsovát s végét ennek a kis útirajznak. De minthogy a modern Írók újabban még az útirajzokat sem fejezik be méla akkord nélkül, hát én is ide iktatom az enyémet: Törökországból utazott velünk egy duna-adonyi molnár a fiával. Alig hagytuk el Turnát, jött panaszra a kapitányhoz, hogy a nyári keresetét, kétszáz forintot érő aranyát ellopták. Furfangos mesét mondott a lopásról, az ellenőrünk azt válaszolta rá, hogy ez a derék magyar megtanulta a csalást a török földön: ingyen akar haza utazni. Hát kiszállították Orsován. A másik méla akkord: Orsován elnyerték alsósban a pénzünket Ez a legmélább. D. — Nem félek ám tőled! szólt és a revolvert Együdnek tartotta. Midőn megakadályozhatták volna, elsütötte a fegyvert és a golyó Együd fülén hatolt be. Súlyosan sebesülve ápolják otthon, az asszonyhóditó Zimert pedig a rendőrség letartóztatta. — A tisztek szemléje. A múlt pénteken a csillogó egyenruhák száma megszaporodott városunkban, Az egyenruhák s gazdáik Budapestre tartottak a tiszti ellenőrzési szemlére. E hó 4-én tartották meg a fővárosban az ellenőrzési szemlét s városunk tartalékos tisztjei, a kik ez idén nem vettek részt hadgyakorlatokon, teljes számban ott megjelentek. — Hlavacsek János halála. E héten a város egyik köztiszteletben álló polgár hunyta le örökre szemét. Hlavacsek János élete GO-ik évében hunyt el. Hosszabb idő óta betegeskedett már s nyarankint több üdülő helyen keresett menedéket, de mind nem használt. Nem régen ágyba feküdt s már nem is kelt fel többé. Temetése múlt hétfőn ment végbe általános részvét mellett. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Alulírottak a maguk, valamint az összes rokonok és barátok nevében a vigasztalhatatlan fájdalomtól legbensőig áthatva bánatos szívvel jelentik, hogy az önfeláldozásig szerető felejthetetlen gondos atya, a pótolhatatlan hü testvér, az odaadó jó sógor és rokon, illetve szives és önzetlen barát Hlavacsek János ur, kádármester és városi mértékhitelesítő folyó évi november hó 4-én d. u. 5 órakor férfias kitartással és az Isteni gond- \ viselés változhatatlan rendelésében való vallásos megnyugvással viselt hosszas betegség s a halotti szentségek ájtatos felvétele után küzdelmes és munkás életének 60-ik évében az Urban elszunynyadt és jobblétre szenderül. Az öröklétbe költözött drága halott porhüvelye ez évi november hó 6-án d. u. s/4 4 órakor fog a gyászházból (Szent-Miklós tér 6 sz.) egyházi beszentelés után az alsóvárosi római kath. sirkertben nyugalomra helyeztetni. A megboido gult ielkiüdvéért az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi november hó 7-én d. e. 10 órakor lesz a római kath. székesegyházban a Mindenek urának bemutatva. Kelt Vácon, 1899. november hó 5-én. Nyugodjék békében! Hlavacsek Erzsi, | Hlavacsek Jani, Hlavacsek Teri gyermekei. Hla- I vacsek Antal fivér nejével Stehlik Jozefával és gyermekeivel, Hlavacsek Mária nővér férjével Kosztelka Liborral és gyermekeivel, Huber Mihály, Huber József, Fj. Huber József, dr. Zádor János rokonok. — Utolsó szó a népbankról. Utoljára esik szó a jövő vasárnapon a népbankról. Ma már nem létezik, de azért még mindig gondot ád. Jövő vasárnap részvényesei utoljára jönnek össze s előterjesztik nekik azokat az összes megállapodásokat és intézkedéseket, a melyeket az intézeti vagyona és terhei' iránt a váci takarékpénztárral megkötöttek. Mindezen rövidesen fognak túlesni s azután véglegesen megszűnt a szomorú hírre szert tett népbank. Nem fog rá emlékezni más, csak a betevők, a kik pénzük egy részét kamat nélkül kapták vissza s az a néhány szegény iparos, a ki pénzét, a népbank részvényeibe fektette. — Halálozás. Nagy csapás érte a héten Wölcz Joachim váci iparost. Neje, Wölcz Joachimné élete 49-ik, házassága 27-ik évében e hó 6-án elhunyt. Temetése a roko.iság, ismerősök és az ipartársulat nagy részvéte mellett 8-án délután ment végbe. — A lakadalom előtt. Fábián János, a ki Alsó-Petényt valljaszükebb hazájának, házasodik. Azaz csak házasodott volna, ha összeütközésbe nem jut a joggal és törvénynyel s e' miatt nem kerül a börtönbe. Hát Fábián a szegény szolgalegénynek s most, hogy házasodni akart nagy gondokat okozott neki, hogy honnan satírozza ki magát. Komor léptekkel járt azon a földön a hol jövendőbelije is jár (innen Vácról akart egy lányt elvinni) és hogy, hogy nem, de betévedt Korpás Lajos vendéglőjébe, a vendéglőből — nem tudhatni, miféle eszmetársulás folytán — az istállóba, ment. Szóval egyszerre csak ott találta magát az istállóban és talált ott mást. a minek nagyon megörvendett. Ifjú Karóba János és Garba János, a kik Korpásnál szolgálnak, a múlt vásárkor teljesen, tetőtől talpig, uj ruhába öltöztek. Történetesen nem voltak otthon, mikor Fábián az istállóba tévedt, de ott volt uj ruhájuk és czizmájuk. Fábián nem sokáig gondolkodott, hanem szépen levetkőzött, meg aztán felöltözött, de most már nem a saját, hanem Karaba uj ruhájába, Garba uj csizmájába, a magáét pedig ott hagyta emlékbe s aztán, mint a ki jól végezte dolgát, távozott. Néhány nap múlva ismét bejött Petényből látogatni menyasszonyát. De minthogy csak egy ruhája és czizmája volt, az is lopott, abba jött be és ez lett a veszte. Karaba felismerte a tolvajt és figyelmeztette rá a rendőröket s ezek Fábiánt letartóztatták így történt, hogy Fábián a börtönbe jutott s itt Vácon siránkozik egy leány, hogy megint jó időbe telik, mig vőlegénye ismét ellátogat hozzá. — Miként lehet a táviratok elveszése és elferdítése ellen védekezni ? Az államkincstár nem vállal felelősséget és jótállást azon károkért, melyek a táviratok elveszése, elkésése, vagy elferdítése következtében támadhatnak. Gondoskodtak, hogy a táviratozó közönség táviratainak kézbesítéséről a címzett hozzájárulása nélkül meggyőződhessék, illetve táviratát az elterdités ellen biztosíthassa. Minthogy e módozatokat a nagy közönség, a mint a tapasztalat mutatja, nem igen ismeri azokat a közönség érdekében alább közöljük: 1. Ha a táviratot küldő egyén arról akar meggyőződést szerezni, hogy távirata tényleg kézbesittetett-e, ezt kétféle módon élheti el. Nevezetesen kaphat erről értesítést távirati utón, vagy postán. Előbbi esetben táviratának cime elébe PG jelzőt ir és a távirati értesítésért 10 szavú távirat dijának megfelelő összeget fizet; utóbbi esetben pedig a cim elébe PCP jelzőt ir és a postai értesítésért 25 kit fizet. 2. Ha táviratát az elferdítés ellen kívánja biztosítani, a cim elébe TC jelzőt ir, mely esetben távirata tartalmát az összes kezelő hivatalok egymásközt összeolvasás által egyeztetik. Az összeegyeztetésért az eredeti távirat dijának egy negyed részét kell fizetni — Panasz egy színigazgató ellen. Havv Lajos színigazgató titkára Keszthelyen október hóban bérletet gyűjtött. Többen akadtak, a kik 8 frtot előre kifizettek, de Havy társulata most sem érkezett Keszthelyre. A Havyhoz intézett levelekre az igazgató nem is felelt. Minthogy az ilyen eljárás igen nagy kárára van a vidéki magyar színészetnek, áz orsz. színész-egyesület bizonyára meg fogja tenni a kellő lépéseket. — Hogyan kell fűteni ? Hogy télen át meleg, de egészséges levegő legyen a szobánkban, a következőképpen kell eljárnunk: Reggel, mikor befütünk, kinyitjuk az ajtókat és ablakokat. A meleg terjedni kezd, a rossz levegőt kiszorítja s a szoba friss hideg levegővel telik meg. Elég a szellőztetésre 10 — 15 perez — a szerint, a mint a kályhában a tűz ég. Az ajtók és ablakok bezárása után 15 fokos hőmérsékig fűtünk, tovább nem. így egész nap kellemes a meleg. Magasabb 20—22 fokos hőmérsék megrontja a légzéshez szükséges anyagokat. Az étvágy elvész s az ember ezáltal mogorva lesz és nyugtalan.
