Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-12 / 46. szám

1 VÁCI HÍRLAP tandó városi közgyűlésen lesz. a melynek elnöke az alispán akadályoztatása miatt dr. Zádor János polgármester, mint alispáni helyettes lesz. Az ügyészi állásra tudvalevőleg ketten pályáznak: Dr. Mariin Zsiga és dr. Forgó Kálmán ügyvédek. Mindkettő hatalmas párttal rendelkezik, mert mig Kisvác nagyobb része Forgó mellett sorakozik, addig az alsóváros majdnem kivétel nélkül Morlin hive s a közép­város városatyái vannak megoszolva mindkét pártra egyenlően. Az érdeklődés nagy, mind­egyik párt biztosra veszi a győzelmét. Mi, a kik kívülről, elfogultság nélkül nézzük a lefolyandó harcot, úgy látjuk, hogy a választás immáron eldöntöttnek látszik és a város tiszti ügyésze dr. Morlin Zsiga lesz. A kandidáló bizott­ságba, mely a közgyűlés előtt tartja ülését, a közgyűlés Gajáry Gézát és Reitter Ödönt, az alispán dr. Freysinger Lajost és Gsávolszky Józsefet küldte ki. — Ki lesz a polgármester? Néhány hét óta furcsa, de érdekes hirek járnak szájról­­szájra a városban. Suttognak, titok gyanánt adják tovább, de azért mindenki tudja, hogy ki iesz a legközelebbi választáson a polgár­­mester. Pedig bár mindenki tudja, még sem tudja senki. Arról van szó hogy a legköze­lebbi polgármesterválasztáson Gajáry Géza orsz. képviselő fel fog lépni s egyhangúlag polgármesterré lesz választva, mig dr. Zádor János az iparbank igazgatói állását foglalja el. ügy beszélik, hogy ezt a néppárt adja hírül, mert a képviselői mandátumot szeretné a fel­léptetendő jelöltje részére megszerezni. Gajáry Géza. mikor a terjedő híreket meghallotta, nagy társaságban kijelentette, hogy eszeágában sincs többé visszatérni a polgármesteri állásba s igen jól érzi magát pláne most, hogy a nép­párti ismeretlenek ezeket a híreket róla ter­jesztik s mindjobban kezdenek vele foglalkozni. — A sportklub vivóestélye. A váci sportegylet megkezdette működését. A Kúrián hetenkint kétszer: kedden és pénteken vívó- | estélyeket rendez, a melyeket a tagok nagy ; föld volt ez még néhány év előtt, mikor a sziklát az erős gépek fúrni kezdték. Megfúrták mélyre a sziklát s ma biztos útja a hajóknak. Rohan a Zsófi, pedig félerővel dolgozik a gép : a vizár besodort a csatornába, a melyet alig egy perc alatt átúszunk. Felfelé hatványozott erővel éppen tizenkét percig tart az út. Még a halászok óriási vizafogójáig tart a veszedelem, de akkorra már elhagytuk Magyarországot és biztos helyen úszik a hajónk Turn-Szeverin felé. Szép az időnk és délután van (egy órá­val öregebbek vagyunk, mert itt már a kelet­európai idő határoz.) Este, vagy éjszaka hajó nem mehet át a vaskapun. Bármennyire is ismerik a legkisebb sziklát a lotzok. még sem bocsátják át a hajót. A lotz átadja a hajókormányt, nincs többé veszély. A mint elhagyjuk a vizafogót, feltűnik a városok legfiatalabbika: Turti-Szeverin. Öt­ven év előtt még pusztaság az egész, ma ha­talmas város, nagy forgalommal s gyönyörűen építve. Átlós rendszerben épült s imponál ha­talmas kereteivel, utcáival, palotáival az ide­gennek. Megérkeztünk. Oda állítanak bennünket a szegény Hildegarde mellé. Néhány hét előtt vált munkaképtelenné: összeütközött a szerb királyi hajóval a Déligraddal. Hildegardnak csak az orra zúzódott össze, de a Dehgradnak nincs is hajóformája, úgy roncsolódott össze. S mindez miért? Mert a szerb hajónak olyan parancsnoka volt, a ki talán a szárazföldön is összeütközött volna, ha kocsit hajt. A szerb közlekedésügyi miniszter unokaöcscse volt a számban látogatnak. A sportegylet, melynek eddig hatvanöt tagja van, mint értesülünk, a ■ legelső bálok egyikét fogja ez idén rendezni, j A vivóesték ügyében különben csütörtökön délután öt órakor értekezlet lesz a Kúrián, a melyre a tagok ez utón hivatnak meg. — Tariczky jubileuma. Szép és meg­ható ünnepély folyt le múlt szombaton a kolozs­vári siketnéma intézetben. Ugyanis annak derék igazgatója, Tariczhy Ferenc 30 éves szolgálati jubileuma alkalmából az intézet tantestülete munkásságához méltó ünneplésben részesítette a tanítás terén oly sok szolgálatot tett igaz­gatóját. Az ünnepély a következő sorrendben folyt le: 1. A felügyelő-bizottság nevében Esz­­terházi László v. főjegyző. 2. A tantestület nevében Ulrich Géza tanár. 3. Jelenlegi tanít­ványai nevében Veress Margit. 4. Volt tanít­ványai nevében Paule Joahim. 5. A váci test­vér-intézet nevében Nécsey János, a budapesti áll. isk., valamint a Gyógypaedagogiai Szemle részéről Németh László, végül pedig Szvacsina Géza polgármester üdvözölte a 30 évet munká­val eltöltött igazgatót és kérte, hogy marad­jon meg továbbra is az intézet hü gondozó­jának, melyre ő mindig oly kedvesen gondol' s mely büszkesége is dédelgetett gyermeke Kolozsvár városának. Üdvözlő táviratokat, kül­döttek : Dr. Wlassics Gyula vall. és közokt. miniszter, dr. Náray Szabó m. titkár, az összes hazai gyógypaedagogiai intézetek, gr. Teleky László és még számosán. Általában az egész ünnepély oly szépen folyt le, .hogy a jelen­levők szemeiből könyeket csalt ki. Megérde­melte Tariczky Ferenc azt az ovációt, melyben részesítették, mert a ki ezen a téren 30 évig oly nagy sikerrel és kitartással működött, azt méltán nevezhetjük az emberiség jóltevőjének. — Előléptetett százados. Gyömöri Gyömröy Bódog, a hatodik huszárezred száza­dosa, a novembert előléptetések alkalmával első osztályú századosé lépett elő. — Uj vasúti tisztviselő. A kereske­delemügyi miniszter Szász Sándort, a helybeli Deligrad parancsnoka, csoda, hogy előbb bajt nem csinált már. A Joseph Carl is oda állott mellénk. Át­rakták a Sophiaból a sok terhet, azalatt a déli hajó födélzete is megtelik s aztán hosszút fütyül a Joseph Carl és indul talán nagyobb útjára, mint a minőt mi megtettünk: Galatzra. Este van. Csendes a Sophie s még csende­sebb lett hogy ott hagyta az utolsó csapat, a mi kis csapatunk, hogy a keleti városban, szó­rakozást találjunk. Nos, megtaláltuk. Pompá­­sabban nem is mulathattunk volna, mint Turn- Szeverin chantantjában. Olyan középszerű te­rem ez. hátul egy jókora színpaddal. Erre a színpadra minden percben kilibbe.u egy-egy hóri-horgas angol leány, vagy egy tömzsi olasz. Akad német is, magyar is. valóságos bábeli nyelvzavar van itt: a bánik csörgését értik itt legjobban. És milyen nők ! Nem csodálom, hogy a hazájukból menekültek. A mi szép volt rajtuk, a nőiesség, azt is otthon hagyták, ha­zájukban És micsoda hang! Az udvarunkon kapargáló tyúk hangja Patti hangja az övék­hez képest. Szerencse, hogy csak egy-egy dalt énekelnek, mert meg kellene szökni. így is megszökik mindenki, mert nem bírja ki a tá­nyérozást. A pénzt, a tiz bánikat nem lehet zsebben tartani: egymást érik ezek a kolduló szegények. Szekeres majd megszakadt nevetté­­ben, hogy ide csalhatott és boszanthatott ben­nünket, de aztán o volt az első, a ki, mikor elfogyott a bánija, szökött innen. Az élvezetből elég volt mára. Éjfélkor, mi­dőn hazatértünk is borzankodva kacagtunk a járásbíróság dijnokát Ungvárra vasúti tiszté nevezte ki. — Jogászok matineéja. Nem olyas kedélyes, cigányzenével vegyitett mulatságról van szó, a mely a fiatal leányok szivét egy kissé sebesebb dobogásra készteti, hanem ko­moly értekezletről, a melyet a bírák, ügyvédek tartanak az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése alkalmával. Megírtuk már ezt s most Helcz Ferenc járásbiró elnöklete alatt elhatározták, hogy a matineékat a Csillag szálloda kister­mében fogják hetenkint kétszer megtartani. Az első est szombaton volt, ezentúl minden hét­főn és szombaton lesz matinéé. — Wlassics Gyula — Pertik Gyu­lának. Leírtuk azt a szép ünnepélyt, a mely múlt héten folyt le a siketnéma-intézetben Pertik Gyula 30 éves jubileumán. Utólag ér­kezett meg a közoktatásügyi miniszter elismerő levele Pertikhez s melyet teljes szövegében itt közlünk : A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 83717. szám. Tudomásomra jut­ván, hogy Tekintetességed a folyó évi november hó 3-án tölti be szolgálatának 30-ik évét. Szí­vesen ragadom meg az alkalmat, hogy Tekin­tetességedet szolgálati jubileuma alkalmából üdvözöljem. A gyógypaedagógia terén eltöltött ily hosszú idő után, indíttatva érzem magamat egyúttal, hogy Tekintetességednek elismerése­met is kifejezzem. Azon óhajtásomnak adok ez alkalommal kifejezést, hogy Tekintetességed még számos éven ál élvezhesse hosszú szolgá­latának gyümölcseit és az azokhoz fűződő bizonyára kedves emlékeit. Hazafiui üdvözlettel Budapest, 1899. november hó 3-án. Wlassics. — Mi lesz Kis-Hartából ? Régebben egy emberbarát háromszáz holdas birtokát arra a célra hagyományozta, hogy azt a fegyinté­zetből a közvetítő intézetbe kerülő rabok mű­veljék s igy nagyobb szabadság jusson nekik. Ez a Kalocsa mellett fekvő Kis-Harla, a me­lyen évek óta közvetítő intézet áll. A három­száz holdas birtok azonban az államnak alig fölött, hogy ilyen énekesnői vannak a román földnek. Különben érdekes itt az élet. Keleten élnek — nyugati életmód szerint. A párisi élet min­den szép sége és bűne ide is elhatott és utánozzák. Éjfélkor népes az utca, reggel tiz órakor még zárva az ablaktablák. Másnap reggel különben meg is lepett ez bennünket. Dél felé bejártuk a várost és akkor ébredt az utca. A pénz, vagyon, gazdagság, a földhöz tapadt szegénység sehol sem látszik meg úgy, mint keleten. És a mi legjobban jellemzi a keletet: a piszok és a kutyák serege. Az ő rendőrkapitányuk bizonyára erélyben nem hasonlít Kálló Antalhoz, mert különben nem engedné meg, hogy a kararrai márványból épí­tett palota előtt — a mint láttuk — egy csikó, meg egy malac békességben harapdálja a füvet. A nagy pica is piszkos. Mészárszékek állanak itt és hagymát, paprikát áruló bolgárok boltjai. Micsoda olcsóság! Huszonkét krajezárért a leg­jobb hús kilóját mérik, a legfinomabb kávé sem drágább kilónkint egy forintnál. A piacon egy pár pulykát, vagy libát másfél forinton lehet venni, egy pár csirke húsz krajcárnál nem drágább. És miriazonáltal a kereskedők nehány év alatt bezárják boltjukat, mert száz percentre dolgoznak és már meggazdagodtak. A helyes megadóztatás az oka ennek. A földműves nép alig veszi észre, hogy adó van, a gazdagabbra, kereskedőre jut majd nem az egész. Jó volna itt lakni, csak Hornung Albert­­nek volna egy kicsit drága, ő a kávéházáért ott ezer forintnál több adót fizetne. Mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom