Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

2 János. a takarékpénztár pénztárosa, még figyel­­meztelte, hogy hűvös, sze'lős az idő, ilyenkor nem jó sétálni. Nem tágított. Ment. A .vacsoraidőre hazakerült. Neje vacsorával várta s utána azt mondta neki, hogy korábban feküdjék le, hisz az előző éjszaka Gábor kis fia betegágyánál virrasztóit, most fáradt lehet. Dr. Gsányi ki is jelentette, hogy lefekszik, de előbb belepillant az újságba. Ezzel átment a másik szobába s alig hogy az ajtó becsukódott, ..ÖV.'Gsányi né zajt hall. — Mi baj János? — szólt át szelíd hangon. — Talán a szék borult fel ? Választ nem kapott. A cseléd benyitott a szobába: ott feküdt a földön dr. Gsányi János. El sem képzelhető az az iszonyú fájdalom, a mely lesújtotta a boldogtalan asszonyt. Szólt az urához, választ nem kapott. Háromszor hörgött s az erős, robusztus férfi megszűnt lélegzeni. Rögtön dr. Hörl Péterhez küldtek, de már ez érvágással sem segíthetett rajta. A halálhír először a Csillagon levő társaság­hoz jutott. Senki hitelt nem akart adni, csak mikor dr. Hörl belépett, hittek a szomorú való­nak. így volt. ez másnap, hétfőn is, senki sem akarta hinni, hogy dr. Gsányi János nincs többé! Pedig gyászzászlók hirdették a megrendítő halálesetet. A takarékról le sem vették a gyász­zászlót. (Még Gsányi tétette fel a Batthyány­­gyászünnep alkalmából.) A dalárda, kaszinó, iskolák, ipartestület, városház kitűzték a gyász­lobogót s hirdették nagy emberük halálát. Egymásután jelentek meg a gyászjelentések, az alabbi öt jelentés ment szét a városban, a hol mindenki a megrendítő gyászesetről beszélt. A harangok is megkondultak .... Gyászjelentések. A család következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak az összes rokonság nevében is a legmélyebb fájdalomtól lesujtottan tudatjuk, hogy dr. Csányi János Vác r. t. város tiszti ügyésze, a római kath. iskolaszék világi elnöke, a váci takarékpénztár vezérigazgatója, megye­bizottsági tag, a váci önkéntes tűzoltó-testület főparancsnoka, a váci Dalegyesület elnöke stb. stb. a mindenható jó Isten rendelése szerint f. hó 8-án esti 8 órakor életének 45 s boldog házasságának 16. évében váratlanul jobblétre szenderült. Drága halottunk földi maradványai a boldogult lakásán (Mária Terézia-rakpart 4. szám) folyó 10-én délelőtt 10 órakor a római katholikus hitvallás szertartásai szerint fognak beszenteltetni és délután 4 órakor a közép­városi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent­mise-áldozat f. hó 11-én délelőtt 10 órakor fog a székesegyházban az Úrnak bemutattatni. Vác, 1899. évi október hó 9-én. Nyugodjék békében! Özv. dr. Gsányi Jánosné szül. Alberty Ilona neje. Marcsa, Laczi, Gábor gyermekei. Csányi János apa. Bódi Róza anya. Csányi István, Erzsébet férj. Horváth Sándorné, Ferenc, Ilona férj. Buczkó Gáborné, Irma testvérek. Horváth Sándor, Riedl Margit férj. Csányi Ferencné, Buczkó Gábor sógorok és sógornő. Alberty Ferenc ipa. Haidfeld Rózsa napa. Alberty Kor­nél, Erzsébet, férj. Farkas Kálmánná, Bella, Farkas Kálmán sógor és sógornők. A takarékpénztár gyászjelentése igy szól: A váci takarékpénztár igazgatósága szomo­rodott szívvel jelenti, hogy igazgatósági elnöke dr. Gsányi Jáuos 1899. október hó 8 án éle­tének 45-ik tevékeny, intézeti működésének 9-ik évében szélhüdés következtében váratlanul el­hunyt. A boldogult hült teteme f. hó 10-én d. u. 4 órakor fog a római katholikus egyház szertartása szerint a középvárosi temetőben örök nyugalomra tétetni. Vác, 1899. évi októ-V A C I HÍRLAP bér hó 9-én. Lelkiismeretes munkásnak em­léke viraszszon sírja fölött! Az önkéntes tűzoltó-egyesület következő so­rokban jelentette nagy gyászát: Egyesületünk szeretett s felejthetetlen pa­rancsnoka dr. Csányi János, a szolgálati arany­érem tulajdonosa folyó hó 8-án esti 8 órakor életének 45, tűzoltói szolgálatának 18 s pa­rancsnokságának 12-ik évében váratlanul örök­létre szenderült. A tűzveszély elleni védelemben és a tüzoltó-ügy fejlesztésében hervadhatlan érdemeket szerzett drága hallottunknak földi maradványai folyó hó 10 én délután 4 órakor helyeztetnek a középvárosi temetőben örök nyugalomra. A gyászisteni-tisztelet folyó hó 1 l-én délelőtt 10 órakor tartatik meg a székes­­egyházban. Vácon, 1899. évi október 9-én. Az önkéntes tűzoltó-testület__Betöltédtisztedet!... Az iskolaszék elnökének haláláról igy emlé­kezik meg: A váci római katholikus iskolaszék és tanítói , kar mélyen szomorodott szívvel jelenti dr. Csányi János szeretett világi elnökének folyó hó 8-án esti 8 órakor életének 42 ik évében váratlanul történt elhunytét. A boldogult hült tetemei f. hó 10-én d. u. 4 órakor fognak a gyászházból a középvárosi sirkertbe örök nyugalomra he­lyeztetni. Vácon, 1899. évi október hó 9 én. Az örök világosság fényeskedjék neki! A váci í római kath. iskolaszék és tanítói kar. A Dalegyesületé ez: Fájdalornteljes szívvel jelentjük, hngy szere­tett elnökünk : dr. Csányi János úr f. hó 8-án esti 8 órakor váratlanul jobblétre szenderült. A megboldogult földi maradványait f. hó 10-én délután 4 órakor a Mária Terézia rakpart 4. sz. alatt levő gyászházból a középvárosi teme­tőben helyezik örök nyugalomra. A mily oda­adó szeretetteljes volt ragaszkodásunk ő hozzá, épp oly fájdalomteljes az a vesztesség, mely ] egyesületünket a megboldogult elhunytéval érte. Vácon, 1899. október hó 9-én. Emléke örökké élni fog közöttünk! A Váci-Dalegyesület. A koszorúk és a táviratok. A nagy gyász hire gyorsan jutott el minden­felé. Az ország legtávolibb részéből érkeztek táviratok. Itt csak azokat a táviratokat sorol­juk fel, a melyeket a tűzoltó parancsnoksághoz küldöttek: Szélcesfejérvár. Gsányi főparancsnok úr halála alkalmából fogadják bajtársi, igazi részvétün­ket. Tűzoltó parancsnokság. Kalocsa. Kedves Bajtársak ! Gsányi főparancs­nok elhalálozásával Benneteket ért súlyos vesz­teség feletti bánatban őszinte szívvel osztozunk veletek, együtt gyászoljuk az elköltözött hű bajtársat és jó barátot egyaránt. Fogadjátok a testvéregylet, valamint az én őszinte részvé­tem nyilvánítását. Simig Rezső parancsnok. Szabadka. Fogadjátok legmélyebb bajtársi részvétünket, a koszorút helyezzétek a rava­talra. Venczel parancsnok. Budapest. Bajtársunk elhalálozásával ért súlyos veszteség fölött őszinte részvétünket. Scerbovszky. A koszorús boltokban Vácon és Budapesten egyaránt dr. Gsányi ravatalára koszorúkat ké­szítettek. A ravatalhoz egymásután hozták a koszorúkat. Harmincnál több koszorú érkezett a temetés idejére. A ravatalra a következő koszorúkat tették le: Felejthetetlen férjnek — A legjobb apának. Felejthetetlen bátyánknak — A legjobb fiúnak. Felejthetetlen — Jó vőnknek. Érdemes tiszti ügyészének — Vác város közönsége. Felejthetetlen parancsnokának — A váci ! önkéntes tűzoltó testület. Felejthetetlen parancsnokuknak — A váci önkéntes tűzoltók. Felejthetetlen bajtársunknak — A szabadkai tűzoltók. A kalocsai bajtársak — Gsányi főparancs­noknak. Szeretett kartársunknak — Vác város tiszt­viselői. Szeretett aligazgatójának — A váci Kaszinó- Kör. Szeretett kartársuknak — A váci ügyvédek. Buzgó előadójának — Az orsz. tűzoltó szö­vetség. Felejthetetlen világi elnökének — A váci r. kath. iskolaszék és tanító kar. Utolsó üdvözletül — A váci lövészegylet. Isién veled! — Kegyesrendi barátaid. Felejthetetlen principálisának — Dr. Morfin Zsiga. Igaz jó barátjának — Velzer Lajos és csa­ládja. A magyar takarékpénztárak központi jel­zálogbankja — Dr. Gsányi Jánosnak. Az igaz jó barátnak — Rudnay József és neje. Dr. Gsányi Jánosnak — Rákospalotai tűz­oltó-testület. Dr Csányi Jánosnak — Saxlehner-féle gyár tűzoltósága. Szeretett vezérigazgatójának — A váci taka­rékpénztár. Felejthetetlen elnökének — A váci dalegye­sület. Dr. Csányi Jánosnak — Az országos nő­képző egyesület. Szeretetett rokonnak — A félegyházi Ulrich testvérek. Kedves rokonnak — Ulrich Károly és neje. Felejthetetlen jó barátnak — Emi és Sándor. Felejthetetlen sógorának — Farkas család. Felejthetetlen sógorának — Eszti és Kálmán. Tisztelete jeléül — Maurer András és neje. Koszorút helyeztek még Millmann Géza és Hefter Józsefné Ipolyságról. A temetés. Impozánsabb temetést, mint a milyen dr. Gsányi Jánosé volt, rég nem látott a város. Kedden délelőtt is nagy közönség jött össze a gyászháznál a beszentelésre, délután pedig há­rom óra után mind nagyobb lett az élénkség a dunai korzón. Négy órakor jelent meg a papság Agócs János kanonok-plébános infulában. A ravatalt kitették az utcára, mert az óriási közönségnek egy negyede sem fért volna be az udvarba. A megható egyházi gyászdalok és beszentelés után a dalos-egylet Miért oly borús kezdetű gyász­dalt énekelte el. Azután megindult a gyászmenet. Elől mentek az iskolás gyermekek gyászzászlójukkal, majd a leányiskola növendékei az apácák vezetése alatt szintén gyászzászlóval. Aztán az ipartár­sulat tagjai, majd pedig Mlinkó István szakasz­parancsnok vezetése alatt a váci tűzoltóság, a kikhez a Saxlehner-fé'le, aztán a rákospalotai hat és tótfalui nyolc tűzoltó csatlakozott. Egy külön gyászkocsi hozta a tömérdek koszorút, majd egy tűzoltó-szerkocsi következett rajta az elhunyt főparancsnok ruhája. Aztán jött a holttestet vivő négy lovas gyász­kocsi, melynek két oldalán a gyászba öltözött városi tisztviselők vittek gyertyát. Közvetlenül a gyászkocsi után haladt a vármegyei huszár kivont karddal és a mélyen sújtott családtagok, a város és a hivatalok képviselői, a vidék tűzoltóság tagjai. Budapestről dr. Szili József az országos tűzoltó szövetség titkára, Marku­­sovszky Béla segédtiszt, a Tűzoltó Közlöny szer­kesztője, Walser Ferenc gyáros, Köhler és

Next

/
Oldalképek
Tartalom