Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-29 / 5. szám
Tizenharmadik évfolyam. 5. szám. Vác, 1899. évi januág^^pj' / VAC' RTRLA Hl!“ .m Tzetési árak : Egész é.............................6 írt - kr. Félévre..........................3 írt — kr. Negyedévre.......................1 írt 50 kr. EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Ur* _ Megjelenik; minden v r-i. Kapható a kiadóhivatalban. isztöség és kiadóhivatal: :za király- tér 3. szám. K a lap szellemi részét illető közlezetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyilt-tér sora 30 kr. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Főszerkesztő: Kováck Ernő. Felelős szerkesztő: Dercsényi Dezső. HIRDETÉSEK j-u.tánTT’osa.n. fel-vétetxiels:. Kéziratok vissza nem adatnak. Az ivó vizünk. Vác, 1899. január 28. A legrégibb kortól egész a mostaniig mindig f'önallott az a tudat, az a meggyőződés, hogy levegő után a viz képezi legfontosabb szükségletét az emberiségnek. Azért minden emberlakta tájnak, városnak úgy, mint egyes háznak kell, hogy egyik főf'eladatál képezze a jó és elegendő viz beszerzése. Ezt különben a gyakorlat is bizonyítja; mert ha ember valahol letelepedik, először is vizet keres magának, mert e nélkül nem tud meglenni, vagy oda megy, hol jó vizet talál. Csak hogy ez a viz nem mindenütt egyenlő minőségű, nem mindenütt egyenlő jó. • -Ha forrásból képes valaki vízszükségletét födözni, ez a legtöbb esetben teljesen kielégítő. Ha azonban kutakból veszi az ember a vizet, az igy nyert anyag csak egyes vidéken felel meg a kivánalmaknak. A kút rendesen csak talajvizet szolgál| tat, a mely a normális töldszin alatt I körülbelül 6 méter mélységben található. Megtörténik ugyan, hogy egyes helyeken, mint például Vác némely részén, az ásott kút csak 14—24 méter mély| ségben ad vizet, de bizonyos az is, hogy | ugyanezen viz a város más helyén már 4 méter mélységben is található. Hogy a földszin alatt ily közelségben lappangó viz nem tiszta, nem egészséges, az a dolog természetében fekszik. A földszinen bomlásnak indult növé- i nyi és állati maradványok eső és használt viz által á földbe beszivárognak s | a közelben található talajvizet minden | nehézség nélkül elérve abban föloldatnak. De azonfölül a kevés nyomás alatt álló talajvíz a föld felső rétegeiben található, többnyire ártalmas, iuilönféle sókat is föloldva magával hordja. A jelzett utón megfertőzött vizet adják rendesen a közönséges kutak. Hogy az igy szerzett viz az ember egészségének nem csak nem hasznos, I de sőt határozottan ártalmas, azt bizonyítani ma már fölösleges. W «&, 23. A, Nézem, nézem . . . Nézem, nézem a sok csillagot, Keresem, hogy melyik az, mely Nékem ragyog ott? Idézem, nézem, jaj de nem lelem ! Tudom én, hogy láttam azt már Egyszer ide lenn, Két szemed fényében, Ott lakik az, ott. Azért vagyok bánatos, mert Nem nekem ragyog. A7A Fordítsd hozzám azt a csillagot, Altjaimban reges-régen Nékem ragyogott, Fordítsd hozzám két szép szemedet, Nem tudod, hogy árva szivem Mily nagyon beteg. Mondok én valamit: Ha te akarod, Az ég, minden csillagával Csak nekünk ragyog. Pap Zoltán. A némák életéből. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — A múlt őszi tárlaton, a mint az újabb művészek képeit szemléltem, egy gyönyörű leány- 1 fejre tévedt pillantásom. Egy fejlődő leányka volt ezen a képen ábrázolva, leomló aranyszőke fürtökkel, ábrándos kék szemekkel és olyan csodálatos szép arckifejezéssel, a melyhez hasonlót csak Rafael Madonnáin láthatni. A kép alatt egészen ismeretlen festő nevét : olvastam és kíváncsian találgattam, hogy ugyan miféle egyén lehet ennek a képnek a szerzője, I a ki először is ilyen remek alkotással lép a közönség elé. Találgatásom közben mások figyelmét is megragadta a pompás mű elbűvölő ereje és hozzájok szegődve, velük együtt igyekeztem megállapítani a mester kilétét. Valamint azt is szerettem volna megtudni, hogy hol és milyen körülmények közt élt eddig a művész, milyenek voltak az első kísérletei és sikerei. Végül pedig, hogy milyen érzés szülte ezt a képet, a melyben fiatal lelkét szerelmével, bánatával együtt ilyen páratlan ügyességgel és finomsággal tudta visszatükröztetni. Szerencsénkre a festőnek egy jó barátja is megállt a kép előtt és érdeklődésünket látva, örömmel beszélte el a kép keletkezésének tőrAz egyes vidékeken nagyobb mértékben előtört járványos betegségek kilenctizedrésze a rossz vizből támadt. De ha nem is nyilvánul a rossz viz hatása mindig járványos bajokban, a város, vagy falu egészségi állapota mindig szoros összefüggésben van az ivó viz jóságával. Ezen állítás valódiságát, nem is számítva a pécsi és hasonló tifuszos eseteket, leghatásossabban a magyar alföld dokumentálta. A mint ugyanis Szentes, Szeged, Hódmezővásárhelyen s innen délnek Bácsbodrog, Torontál, Temesmegyében az ártézi kutakat kezdték fúrni s ezen utón ama vidéknek minden tekintetben kitűnő ivóvizet szerezlek, megváltozott egyszerre az ottani népesség egészségi állapota. Elmúltak a járványos betegségek megszűnt a sok minden fajta láz s az ebből fakadó számtalan baj és nyavalya. így mondja, igy bizonyítja azt az ország statisztikai kimutatása a hivatalos adatok nyomán. Hogy Vácnak ivóvize nem a legjobb ténetét és ennek keretében a művész egész életpályáját. Csodálatos elbeszélés volt ez, mely egy nem ismert világot tárt föl előttem mélységes titkaival, reményeivel és csalódásaival. A siketnémák életébe engedett belepillantanom, a hol tisztább a vágy, nemesebb az érzés, de sokkal erősebb a szenvedés, mint a mienkben. Tolnai Sándor csevegő nyelve öt éves korában megnémult és szülei az ő kedves, csengő szavát nem hallották többé. Megkellett válni gyermeküktől. Beadták a siketnémaintézetbe. Itt nőtt fel a kis Sándor. Tanítóinak gondos vezetése mellett lassankint újra megoldódott á nyelve és mire az iskoláit elvégezte, tagolva beszélni is tudott. Itt választotta meg az életpályáját is. Már mint gyermeknek nagy hajlama volt a rajzolásra és azért szülei festőt akartak belőle képeztetni. El is vitték külföldre, a hol egy hires német mester műtermében tanult először festéket keverni. De éles szemével és finom megfigyelő képességével csakhamar elleste a színezés és árnyékolás hatásának titkait és szabad óráiban mestere tudtán kívül maga is festegetett. Először is egy bájos leányarcot próbált festeni. VAK BomÁN MÚZEUM
