Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-23 / 30. szám
VÁCI HÍRLAP 3 hatásosabb ünnepi beszédéhez, melyet égés terjedelmében itt közlünk: „ Kegyeletes polgártársait! A mindenek Alkotója az emberiség szivébe oltá az emlékezet magasztos és dicső eszméjét, hogy felülemelkedve a mindennapi élet gyarlóságain, betekinthessen a múltba s irányitó eszmét merítsen abból a jövőbe! Az emlékezet megragadó hálás szivünket s ide hozott bennünket a haza szent szerelmétől vezérelt s annak üdvéért a csatasikon elesett dicső honvédek sirdombjára. Körültekintünk a nagyidők színhelyét feltüntető mezőkön és dombokon, a dicső emlékezet fájdalommal vegyitett könnyei nehezednek szempilláinkra, s elmerengünk a múltba, midőn hazánk legjobbjai a történelem örökké emlékezetes lapjait Írták meg hulló véreikkel! A lágyan fujdogáló szellő andalitó zenéje megrezegteli szivünk húrjait, s miként a magasból guruló hótömeg, megárad szivünk érzelme s lángra lobban a honszerelem tüzétől! A dicső emlékezet elhozott ide bennünket, hogy megszólítsuk néma hamvaitokat, ti dicső honvédek, hogy elmondjátok az utókornak, miként küzdtetek 50 év előtt az édes haza, az édes jó anya üdvéért, hogy mi hevité nemes sziveteket, midőn oroszlánként küzdtetek a honért, hogy megtanítsátok a léha utókort arra, mi az a hazaszeretet! ? Leborulunk lelki nagyságotok előtt, s édes áhítattal hallgatjuk az átélt idők szellemének szózatát. Magunkba szívjuk a véretekkel megszentelt porszemeket, a haza szeretet oltárán ragyogó mindmegannyi drága gyöngyöket, melyeken megcsiszolódik az elfásult férfi kebel, hogy egy szentelt érzelmet rejthessen magába, a haza szeretelet! Sírotokon fogadjuk meg égre emelt kezekkel, hogy irányitó fáklyánk leend honszerelmetek, az eszme, miért drága élteteket adótok, termő talajra talál szivünkben s megvalósítjuk azt, mert csak akkor leend boldog az utókor, ha kát, hogy mentői előbb menjünk le Pestre és azonnal hagyjuk el az itteni állásunkat. A főkapitányunk naprói-napra biztatott bennünket, hogy a királyi helybenhagyás megjön biztosan, csak várjunk még egy-két napig. Nem tudtuk mire magyarázni a dolognak ezen halasztását és sokan közülünk ámításnak hitték ezen folytonos biztatásunkat az udvar részéről, mely ezáltal csak huzni és halasztani akarta az elmenetelünket; még valami esemény közbe nem jön, a midőn az elmenetelünk elé gát fog gördülni. Meglehet, hogy a gárda kapitányság akarta ezt igy s a mi javunkat gondolta az által előmozdítani, hogy mi ne hagyjuk el állásunkat és ne vessük magunkat oda a bizonytalan jövőnek: A mely értelemben bennünket folyton reábeszélni is akart: azonban meglehet, hogy az minden célzat nélkül is történt. Ennek következtében koncessust tartottunk, a teendők felül. Ezen tanácskozásunk alatt igen heves jelenetek adták magukat elő. Némelyek a hevesebb vérű és túlzó természetűek, a kikhez még hozzájárultak azok is, a kik egyéb anyagi indokokból mentői előbb akarták Bécset elhagyni, — a milyennek ismertünk köztünk nehányat — azonnal menni akartak, nem törődve azzal, hogy a király helyben hagyja vagy nem, lemondásainkat és mindenkit rossz hazafinak és schvarcgelbnek mondották, a ki azonnal nem indul Pestre. E végett azután heves jelenet indult meg köztünk és csaknem kardélre került a dolog. ősei hagyatékát győzedelmes zászlóin mutatja meg a művelt Európának. Vácz város felfogta hivatását, városi ünneppé avatta a mai napot, a váczi csatának 50 évforduló napját, hogy formálisán is kifejezést adjon évenként a lakosai szivébe zárt szent érzelem nyilvánulásának. Eljövünk ide a hősök sírjához, megkoszorúzott emléküknek áldozunk a kegyelet oltárán, megifjodunk általa s erősnek érezzük magunkat a további küzdelemre! őrizzük hát szent ereklyeként szivünkben őrökké a hazaszeretet szent érzetét. Érző a kebel, ne fojtsuk el annak őszinte szózatát, hanem egy szívvel s egy lélekkel küzdjünk a haza üdvéért, szent hivatás ez, mit betölteni végzetünk. És te nagy Isten, ki mindeneket alkotói, őrizd meg s éltesd esdő fiaid szivében a honszeretetet, hallgasd meg milliók imáját s áldd meg a magyart“. A beszéd mély hatást gyakorolt a jelenlevőkre, kik a fiatal szónokot lelkesen megéljenezték. Végezetül a legényegyleti dálárda a Szózat ot énekelte, mely után a közönség csendben eloszlott. Iskolaszéki ülés. Hosszú tárgysorozattal, kevés látogatottság mellett tartott az iskolaszék a múlt vasárnap elég fontos gyűlést. Agócs János kanonok, egyházi elnök a tőle megszokott nyájassággal üdvözölve az iskolaszéket, megtette jelentését az évzáró vizsgákról, melyekkel teljesen meg volt elégedve; kiterjeszkedett a torna, énekés zene vizsgákra, valamint a kézimunka kiállításra is és mondhatja őszintén, hogy a tanerőkről mindenütt csak elismeréssel szólhat. A jegyzőkönyv felolvasása után az 1900- ik évi költségvetés vétetett tárgyalás alá és úgy a bevétel, mint a kiadás 13,635 frt 14 krban lett megállapítva. A költségvetés tárgyalása közben elhatároztatott: hogy az ismétlő iskola a jövő tanévtől gazdasági ismétlő iskolává alakittatik át, annak vezetése Miokovits Antal és Végre még is győzött a túlzók fellépése, mert rossz hazafi vagy schwarzgelb senki sem akart lenni, a mint úgy is volt, nehogy tehát abban a látszatban legyenek felölök, elhatározták, hogy nem várják be tovább a király aláírását, hanem a nélkül is azonnal itt hagyják a testőri állásaikat. Ennek folytán tekintettek azután bennünket hadi szökevényeknek! Pajtásaink közül legtulzóbbak voltak: Szabó József, Doszlern Emil, Pongrácz László, különösen ezen utolsó, ki igen indulatos és heves természetű ember volt. Erre azután hamarjában összepakoltak, a magyar minisztériumtól az itteni magyar külügyi minisztérium által Pulszky Ferenc államtitkártól utazási költségekre mindegyik 20 frtot kaptak, azonnal el is utaztak Pestre, ezeknek nagy része. Ezen a napon Pestről ismét egy országgyűlési küldöttség jelent meg Bécsben az itteni országgyűléshez, megkísérteni, hogy ha Magyarország a kormánynyal nem tud kijönni, a nemzetek érintkezzenek egymással. Azonban ez is hiába volt. A reakció ekkor már nagyon megerősödött az osztrák országgyűlésen is, ehhez járultak a galíciai ruthén paraszt képviselők, kiket Schwartzenberg herceg kommandirozott és őket mintegy pórázon vezetett. Azonban ezeket a liberális része a németeknek leszavazta volna, de ezekhez csatlakoztak a csehek, mint olyan nemzet, a mely csak a maga önérdekét tekinti s azért még Prágában egy speciális Tóth Ferencz tanítókra bizatik, kik évi 50—50 forint díjazásban fognak részesülni; az első az elméleti, a második a gyakorlati részt fogja előadni. Az 1898-ik évi számadások a kiküldött szám - vizsgálók által megvizsgáltatván,rendben vezetve találtattak, mely számadások felülvizsgálás végett az egyházmegyéhez fognak felterjesztetni. 1 Jelentés tétetett, hogy az alsóvárosi temetőben termelt fű eladatott, a melyért 131 frt, a középvárosi temetőben termett fűért pedig 15 forint folyt a temető pénztárába; tudomásul 1 vétetett. ' Az osztályok beosztására kerülvén a sor, j először is kimondotta az iskolaszék, hogy a j középvárosi IV. V. Vl-ik fiosztályt túlnépes| sége miatt elválasztja, a IV. B. osztályba Paull Béla, az V. Vl-ik fiosztályba Jankovich Ernő, a Il-ik fiosztályba Kökény Ferencz tanítókat i alkalmazza; inig a felvárosi I. fiosztály vezeté\ sét egy helyettes tanítónőre fogja bízni, kiknek tize'ése a tanévre 300 frt leend. Felolvastatott azon főhatósági leirat, mely özv. Zsarnóczay Lászlóné tanítónőt állásában véglegesen megerősítette; tudomásul vétetett. Az iskolaépületek tisztogatását ai iskolaszék Kátay Ferenczre bízta. A tisztogatás ellenőrzését Cseko Pál, Haffner Ferencz és a gondnok fogják eszközölni. Végül elhatározta az iskolaszék, hogy a felsővárosi iskolaépület udvarában levő tanterem ablakainak megnagyobbitása és a tantermek tisztogatása végett a püspökségnél kérvényezni fog. Helyi és vidéki kirek. — Balkay Munkácson. A munkácsi fegyházat, melynek épülete célszerűtlennek bizonyult, a volt igazságügyi miniszter tudvalevőleg beszüntette. A munkácsiak utóbb tudtára ébredve veszteségüknek, befolyamodtak az igazságügyi kormányhoz, hogy a fegyházat állítsa vissza. Az igazságügyi miniszter az ügy forradalmat is csináltak, a melyet Windischgrátz levert és minden más nemzetek szabadságainak, különösen a magyar országának, ellenségei és irigyei: ellene voltak hogy a bécsi országgyűlés a Magyarország gyűlés küldöttségét fogadják. így azután ezek is eredménytelenül jártak itt Bécsben. ! így azután szegény Magyarország, mindenki által elhagyatva és minden oldalról megtámadva, csak egy maga-magára maradt. A miért | is annyira nekibátorodott ellene az udvari kamarilla. Ezen eseményeknek bővebb megvilágítására szolgáljon még az utolsó levelem, a melyet Bécsből Írtam volt édesatyámnak, mely a következő volt: Kedves atyám! A mint vettem levelét, azonnal tudósítóm kedves atyámat állásunkról Mi még mindig Bécsben vagyunk, noha tegnap futár érkezett Pestről, hogy ott már várnak reánk és hogy mentői előhb lemenjünk. Hanem a leköszönésünk még nem jött le a királytól. Azután itt a mesteremberekkel és hitelezőinkkel is kell végezni Az országgyűlés ezen lépésünkre megígérte nekünk, hogy a kik az 5 évben már itt vannak, kapitányi rangot kapnak és a többiek főhadnagyot és alig várnak hogy lemenjünk mivel tisztekre szükség van. Miután most a haza egyike a legnagyobb veszélyben van, a mit csak a történelem előtud mutatni, mindenfelől az ellenség és az árulás! Itt is már hallottunk Feleki (tábornok Jellacsics ellen) gyalázatos árulásáról. Mi a legjobb reményben
