Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-09 / 28. szám

Tizenharmadik évfolyam. 28. szám. Vác, 1899. évi július 9. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak : Egész évre..............................6 frt — kr. Félévre..................................3 írt — kr. Negyedévre..............................1 frt 50 kr. EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle­­mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde­tési pénzek. Nyilt-tér sora 30 kr. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: HIRDETÉSE , Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Kovach Ernő. Dercsényi Dezső. j-utányosan fel-vétetiaelr. Kéziratok vissza nem adatnak. Aratáskor. Vác, julius 4. Szent Péter Pál napja után következő hajnalban belevág a kasza a rengő kalász­tenger síkjába; e naptól fogva rendre dői az isten áldása, az egész éven át aggó féltéssel, reményekkel várt termés. Aratnak. Az Isten megőrizte a gabo­nát a csapásoktól; lesz nehéz rozsunk, szép fehér, kövér árpánk, acélos búzánk. A várható termés úgy minőség, mint mennyiség tekintetében kielégítőnek ígér­kezik. A gazdaember ilyenkor számot vet magával ilyenkor reménykedik abban, hogy felmegy a gabona ára s egész évi verejtékes fáradtságának élvezni fogja a gyümölcsét. Hiú remény! A gabona árak óriási esést mutatnak, dacára annak, hogy a hivatalos statisztika úgy a külállamok, mint hazánknak több termő vidékéről kedvezőtlen termés híreket kolportál. Minden józan emberi számítás, a ma­­thematika csalhatatlan kétszer-kettője arra engedett volna következtetni, hogy a búza ára emelkedni fog. Hiszen minden olyan összevetés, a mire a spekuláció építeni szokott, arra mutatott, hogy az értékesí­tésnél nem fenyegeti veszély a gazdát. És ime, napok óta folytonos az árcsök­kenés; pusztilhat a jég, nagy terméssel kecsegtető területeket támadhat meg a rozsda, a hivatalos termésbecslés a vár­ható eredményt jelentékeny százalékkal csökkentheti meg, egyszóval jelenlkez­­helik minden tünet, a minek észszerű számítás szerint az árak emelkedését kell maga után vonnia, azért a budapesti gabonatőzsde megy a maga előre kiszá­mított útján. Limitálja az árakat a belső, valódi ér­ték kigúnyolásával, igazi ex-lexxel, meg­mutatván egyúttal, hogy a pénznek minő óriási hatalma összpontosul a budapesti tőzsdén monopóliummá koncentrált üzér­kedésben. Ennek ellensúlyozására decentralizálni kell ezt a tőzsdét s a mint az orsz. Gaz­daszövetség legutóbb is oly meggyőző ér­vekkel támogatta u sarkalatos agrárius követelményt: el kell törülni a fedezet­len határidő-üzletet, mert csakis a fede­zetlen határidő-üzlet jegyében lehet ösz­­szeesküdni a termelő közönség ellen, mikor minden körülmény az értékesítés kedvez­ményeit fokozza. Ez a börze-manőver a legkegyetlenebb üzleti fogások egyike, a melylyel a buda­pesti tőzsdén valaha illetéktelenül pénzt harácsoltak össze. A magyar incasso lassú, folyamata csak annak tulajdoniiható, hogy ebben az or­szágban a mezőgazdaság táplálja az ipart és a kereskedelmet. Tetszik a budapesti börze embereinek még hosszabb incasso, avagy épen zavarokat óhajtanak az ipari és kereskedelmi üzletmenetben ? Ám nyom­ják tovább a gabonaárakat, részük lehet mindebben. De nemcsak a börze veszi ki a maga jussát abból, a mit Isten adott a gazdá­nak. Megjelenik a maga teljes apparátu­sával a legnagyobb incassáns: az állam. Törvényerejénél fogva követeli az adó!, A bécsi forradalom. (Naplójegyzeteimből.) — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta : Kovach Ernő. (19. folyt). Ezen hires német beszédre, hazánk hires (fia a vak Wesselényi Miklós válaszolt az eme­leti ablakból, ki teljes vaksága dacára nem mulasztotta el, hogy a haza érdekében fel ne vezettesse magát ide Bécsbe a küldöttséggel. .Ekkor láttam és hallottam először és utol­jára ezen hires hazánk fiát, a gyermekkorom­beli ábrándjaim nemzeti hősét, — a kinek és Széchényi Istvánnak a neve villanyozta fel a 40-es évek eleje körül minden magyar hazafit. Megható jelenet volt, midőn ezen hires hazafi, az ablakból feltüntette nagy erős dalias alakját és csengő-dörgő hangon, mely az egész nagy térre elhangzott, megköszönte a magyar nemzet nevében a magyaroknak ezen ünnepélyes fogad­tatását itt Becsben. Azonban ezen nagyszerű ünnepély alkalmával is meglátszott már a nagy közönségen azon baljóslatú előérzet, a mely mintegy a vihar közeledtének előjele és előér­­zése folytán támadt a keblekben. Nem volt az az ártatlan balzsamos tavaszi légáramlatnak az érzése, a melyet mindenki itt Bécsben a magya­rok első fogadtatásánál március hóban érzett. Az öröm mellett mindenkinél megvolt az az érzés, mely a komoly vésznek az előjele volt az ember kebelében! ügy voltam én magam is, mert mennyi mindenfélét tapasztaltam én ezen utolsó hat hónap alatt, a mi komolyan gondolkozóba volt képes az embert dönteni: a mit e naplóm soraiból is látni lehet és azoknak az atyámhoz akkoriban irt leveleim soraiból is feltűnik ! Ezen magyarországi küldöttség egyúttal az én és azzal együtt az egész magyar testőrség sorsát is hivatva volt végleg eldönteni. Tudni­illik, miután Magyarország egén mindjobban tornyosodtak a viharok és előre látható volt, hogy annak csataterére minden fegyverfor­gató férfiúra szükség volt, ez a* küldöttség szemét a magyar testőrségre vetette, a mely­nél a magyar honvédsereg részére mindjárt vagy 50—60 gyakorolt katonatisztet lehet kapni. Ennélfogva Pázmándy Dénes, a küldöttség elnöke felszólitott bennünket, miszerint vala­mennyien lépnénk át a magyar honvédséghez, sőt a haza nevében, midőn azt most minden­felül a veszély fenyegeti, hazafiui szeretetünkre hivatkozott és hogy hazafiui kötelességünk a szorongatott hazának korunkat és életünket is feláldozni. A magyar testőrség zöme, látván hogy fél év óta csakugyan hogy tornyosulnak a veszé­lyek szeretett hazánk felett, a melyeket én is már hónapok óta aggódva láttam, egy ideig sem tétovázott a veszélyben forgó haza segít­ségére sietni, arra azután egy koncessust tar­tottunk és elhatároztuk állásunkról leköszönni és a magyar honvédséghez átlépni. Erre mindjárt, csak egyeseket kivéve, meg­írtuk a lemondásunkat és két pajtásunk által a lemondásokat elküldtük a gárdakapitánynak, azokat ő felségéhez jóváhagyás végett felter­­jeszte :i. Természetesen a gárdakapitány és a főbb tisztjeink e felett nagyon megvoltak lepve s mindjárt koncessust hivott össze, hol az összes főtisztek jelenlétében, minden áron leakart beszélni ezen tervünkről. Előadván ezen lépé­sünknek feltételezhető szerencsétlen kimenetelét, a jövőnk bizonytalanságát és több mind e félét, de nem használt az semmit előttünk és mi megmaradtunk határozatunknál, készek voltunk otthagyni fényes állásunkat és biztos jövőnket, azon öntudatban, hogy a hazánknak reánk szüksége van és elhatározott sorsunk felett és neki mentünk a nagy bizonytalanságnak, vagyis inkább a nagyon is biztos veszélynek. Nagy huzavonása után végre el lett határozva, hogy a magyarországi küldöttséget a király Az ezredéves kiállítás or­vosi juryje a Ferencz József keserűmnek valamennyi hasonnemü viz között, egyedül Ítélte a Nagy Milleniumi Érmet, továbbá egyedül tisztelletett meg Ő Felsége által egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserű vízből mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom