Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-11 / 24. szám

mult hét folyamán, a sport iránt érdek- i lődőket értekezletre hívtak össze. I Minthogy pedig az értekezlet egy sport­egyesületnek létesítését lelkesedéssel el­határozta, tagokul pedig már az első na­pokban, városunk legelőkelőbb elemei közül mintegy 60 an iratkoztak fel, ennél­fogva a tegnapi nap folyamán tartott ala­kuló-közgyűlésen az egyesület »Váci sport­­egyesület* név alatt, tényleg meg is alakult. Hiszszük és reméljük, hogy a váci sportegyesület rövid idő múlva minden irányban meg fog erősödni. Meg vagyunk győződve róla, hogy nem lesz intelligens ember városunkban, a ki a sportegye­­sülét tagjai sorába be nem lépne. És pedig úgy a nő, mind pedig a férfi. Ezen a téren mindkét nem egyenlő jogosult­sággal versenyezhet. . . . Városunk társadalmi életében pedig a sportegyesület áldásos tevékenységre van hivatva. Az első vihar. (Közgyűlés a városházán.) Vácz, junius 6. Közgyűlés volt a városházán s a tanácsterem asztalára érdekesnél érdekesebb ügyek aktáit tették le. Kevés gyülekezete volt még a város­atyáknak, a melyben több szó esett s még kevesebb, a melyben mint most, a vita oly hevessé vált. És tulajdonkép szalmát csé­peltek. A polgármester fizetésének felemelésé­ről volt szó. Ha a dolog nem lett volna mél­tányos, akkor is vármegyei rendelettel állott szemben a képviselőtestület: ez ellen tenni nem is lett volna lehetséges. A közgyűlésnek majd­nem az összes szavazatai járultak hozzá a I 2 Pin - Pem-eknek neveztek. Hát még most, a midőn a gyűlöletet ki is érdemelték. Mert a csehek általában nem a szabadság emberei és a mennyiben Prágában is most zendülés volt, az nem az általános nép szabad ság eszméből származott, mint inkább speciális cseh nemzeti érdekből. Azonkívül a csehek megtestesült pánszlavok, a kik azon eszmeért készek lennének az orosz zsarnokságot is el­tűrni és most is hogy ezen nagy forradalmi mozgalmak adták magukat elő 0 birodalomban, a zavart kiakarván használni, mint a német, mint a magyar hegemóniát megakarták a birodalomban buktatni és szláv birodalommá akarnák tenni Ausztriái és Magyarországot, hogy a birodalomban a szláv elem többségben van. Csakhogy micsoda heterogén elemekből áll ezen többség ? Csehek, morvák, lengyelek, ruthének, szlovének, illyrek, horvátok, vendek és szerbekből! Még csak azután az lett volna az ostoba anachronismus, hogy a magyarok valahára megszabadulnának a harmadfélszázados német fenhatóság befolyása alul, hogy azután szláv fenhatóság alá jöjjenek, a mely nem is képez a birodalomban egy egységes tömör csoportot sem ! így tehát ezen cseh országgyűlési képviselők nem szerették a németeket és gyűlölték a magyarokat és készek voltak a magyar nemzet elnyomására az udvari kamarillát támogatni, a mit meg is tettek. Azután egy ilyen országgyűlés határozzon a birodalom életlétkérdése felett ? VÁCI HÍRLAP polgármester fizetésének emeléséhez és ezzel is igazolták, hogy dr. Zádor János birja a város­atyák és a polgárság szeretetét. Érdekes pontja volt a közgyűlésnek a viz kérdése is, mely a Váci Hírlap erélyes sürge­tésére került a közgyűlés szine elé. íme a zajos közgyűlésről való tudósításunk : A megnyitó és a formalitások. A polgármester eléggé népes közgyűlést nyi­tott meg s bejelentette, hogy pótlólag a tárgy­­sorozatba felvették a kötő-szövőgyár kérvényét, melyben egy telekrész átengedését kérik. A közgyűlés ebbe bele is egyezett s a polgár­­mester a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Frey­­singer Lajost, dr. Csányi Jánost, Korpás Már­tont, Marossy Ferencet kérte fel. A pénztárvizsgálatok. A polgármester bejelentette, hogy március és április havában megtartották a pénztárvizs­gálatot s természetesen mindent rendben talál­tak. Az utóbbi pénztárvizsgálatnál vette át Jánosdeák Márton a közgyámi hivatalt Krene­­dits Ferenc helyettes közgyámtól. A megye alispánja egyik hosszú számú ren­deletére a pénztárvizsgáló bizottságba két pót­tagot kellett kijelölni. Az egyik Krakker Kálmán lett, a másik Háttér Ödön. A sorozás. A polgármester tett ezután minden észrevé­tel nélkül jelentést az ez idei sorozásról, mely­ről mi már annak idején bőven beszámoltunk. Április 14- és 15-én volt a sorozás Vácon, melyre 197 hadköteles lett felhiva mind a há­rom korosztályból. Megjelentek 166-an, alkal­masnak 84-et találtak, tehát az állitáskötele­­zettek 44°/0-át. A meg nem jelent állitásköte­­lezettek ellen a hivatalos eljárást folyamatba tették. A vásárjog. Dr. Zádor polgármester értesítését olvasta fel, most dr. Göndör Sándor főjegyző, a mely­A többi állapotainkról julius 7-én a követ­kező levelet irtani édes atyámnak: Kedves atyám! Örömmel vettem levelét teg­nap, a melyre azonnal felelek is. És miután felszólított levelének pontonkinti felelésére, azt is híven megteszem. A mint kedves atyám leveléből kivettem, sokkal nagyobbaknak gondolja az itteni ese­ményeket, mintsem azok a valóságban van­nak, tudniillik az itt történteket. Most megint minden a legszebb rendben megy itt, a mint csak kívánni lehet. János főherceg jött az itteni országgyűlés megnyitásaira, a ki szintén megvan bízva a magyarok és horvátok közt í békét csinálni. Így a király se ide nem jött, se Magyarországba nem fog menni. Mi még mindig ugyanazon kétes állásban vagyunk. Nem tudjuk, hogy nem osztatunk-e be a Magyarországban felállítandó 4-ik zászlóalj­hoz. A mi minden esetre mireánk nézve jobb lenne, mintha itt maradnánk 5 évig (— a meddig a gárdák szolgálati idejök tartott. —) Mert ha kiosztanának bennünket, akkor nem­sokára bizonyosan főhadnagyok leszünk és úgy egy évvel előbb lehetnénk az; mintha én még itt tölteném a hátralevő egy évet és kilenc hónapot. Azért az reám nézve csak nyereség lenne. Krivácsy volt szobatársam itt, kedves atyám ismeri őt, átlépett a magyar honvédekhez^ mint I főhadnagy. • Mi örömest elmennék a király után Insbrukba és a mint már Írtam kedves atyámnak, hogy ben a vásári sátorjog felállítása jogának általa történt megvételéről s a város részére való át­engedéséről volt szó. A polgármester bejelentette, hogy a vásár­jogot Bartos Bélától és Bartos Istvántól egy telekkel együtt megvette s minthogy a város­nak érdeke forgott szemei előtt a vételkor, a sátorjogot a város részére engedi át teljesen díjtalanul. Ez a jelentés mely szavakkal emlé­kezik meg arról, hogy a vételnél a polgármes­ter kezére Révész Béla városi képviselő s a kötő-szövőgyár igazgatósága rendkívül előzé­kenyen jártak el s ezeknek nagy köszönettel is tartozik. Freysinger Lajos dr. emelkedett ezután szó­lásra s őszinte szavakkal köszönte meg dr. Zádor János polgármesternek értékes ajándé­kát. Indítványozta, hogy a polgármesternek meleg lelkesedéssel hálás köszönetét tolmácsolja a közgyűlés a jegyzőkönyvben, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül a város részére a sá­torjogot átengedte ; hasonlókép Révész Bélának és a kötő-szövőgyár igazgatóságának mondjon köszönetét a város azon nemes cselekedetükért,, hogy városunk előnyére a város polgármestere és a Bartos-testvérek közt létre jött szerződést nemes, önzetlen buzgalmukkal a megvalósítás útjára terelték. Általános helyesléssel fogadták dr. Freysinger kijelentéseit a városatyák, a kik az indítvány szerint határoztak is hozzáfűzve, hogy a pénz­ügyi bizottság tegye tanulmány tárgyává, mi­ként lehet majd a város javára a sátrak fel­állítását jövedelmeztetni. A polgármester fizetése. A polgármester most a községi törvény va­lamelyik §-ára hivatkozva kijelentette, hogy ő­­elhagyja az elnöki széket, mert őt érdeklő ügy kerül most a tárgyalásra. Freysinger dr. és Csányi dr. felszólalásaikban kifejtették, hogy ők semmi okot sem látnak, hogy a polgár­mester ennek az ügynek a tárgyalásánál ne mi mindjárt jelentettük is magunkat az utánam való menésre, melyre kormányunk azt feleltfe, hogy azt addig nem engedheti, mig parancsot nem kap az udvartól s igy, mi még most is itt vagyunk. A tanulmányaink most is folynak: mindeddig. Bécs most megint kezd élénkülni, mivel az idevaló országgyűlés most veszi kezdetét és tódulnak mindenfelül, tartományokból a követek. Egy frankfurti német szövetségi gyűlésből is van itt egy küldöttség, a mely hírül hozta János főhercegnek, hogy ő németországi fő­kormányzónak van kinevezve. Babos (Zala­­megyei gárda pajtásom) tegnap ment haza egy havi szabadságra, miután ő mióta itt van (velem egy időbeli volt) csak egyszer volt 8 napi szabadságra eresztve. Tőle elakartam kül­deni a képemet, de neki nem volt ládája s képem az úti táskába nem fért be. Majd meg­látogatja ő kedves atyámat is. Ingeket is köszö­nettel vettem kedves szülőimtől. A varrás jó, csak kár, hogy formára és metszésre nézve nem szabták egészen azon inghez, a melyet haza küldtem, mely nekem tökéletesen jól áll. Hanem majd megigazittatom itt. Mig egy kevés vigyázatlanság is volt a varrásnál, mert a nyakon a gombok és lyukak megfordítva lettek csinálva, úgy, hogy begombolni sem lehetett. Másodszor a nyakat a mell felül sokkal mélyeb­ben kellett volna kivágni, legalább egy hüvelyk­kel lejjebb keríteni ki. Az előingnek is valami két hüvelykkel hosszabbnak kellett volna lenni, mivel én nagy ember vagyok és hosszú a mellem is. A gomblyukak az előmellen igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom