Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-28 / 22. szám
VÁCI HÍRLAP, l'AC Előfizetési árak: Társadalmi és közgazdasási hetilap. Szerkesztőség és kiadóhívtf Egész évre......................6 frt — kr. ~ ~ *■ Félévre...........................3 frt - kr. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. VAC’ Geza kiraly-tér 3. szám. ;Negyedévre......................1 frt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle-EGYES SZÁM ÁRA 12 KR. Kapható a kiadóhivatalban. mények. előfizetési pénzek^hMetések és hirde-Nyiit-tér sora 30 kr. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirderjísEii. Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. , . _ intányosan íe?l-vétetnelc. Bérmentetten leveleket nem fogadunk el. xvOVáCh hmo. üercsenyi Dezső. Kéziratok vissza nem adatnak. Tizenharmadik évfolyam. 22. szám. Vác, 1899. évi május 28. A tisztviselők lakbére. Vác, május 25. Ha jól emlékezünk, éppen két esztendeje lesz a közeli nyáron, hogy a Vácon lakó állami tisztviselők mozgalmat indítottak lakbérük felemelése, illetve a legalacsonyabb IV-ik lakbéroszlályból a magasabb 111-ik lakbérosztályba sorozása iránt. Abban az időben az a mozgalom elég feltűnést keltett nálunk, nem azért, mert nem méltányosai kértek az állami tisztviselők, hanem mert Vácon ők nem igen szoktak mozogni. A gviilésezés véget éri, a mozgalomnak elsimultak a hullámai s mai napig sincs eredmény. Tudtunkkal Vác úgyszólván az egyetlen a hasonló nagyságú s forgalmú pestmegyei városok közt, mely ma még az utolsó, a IV-ik lakbér osztályba van sorozva és már elhagyoltabb, félreesőbb város is a legutóbbi időben a III-ik lakbérosztályzatba ugrott elő. Évtizedek előtt történt, hogy minden helyet és így városunkat is a lakbérkimutatások alapján lakbéroszlályokba sorozták. Akkor Vác még nagyon kezdetleges városka volt. középületeit és néhány magánházat kivéve, alacsony, gerendás, íp A m.c A bécsi forradalom. (N aplój egyzet eimbOl.) — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kovách Ernő. (13. folyt.) Ezen rögtöni elutazása a császárnak Bécsből, Magyarországban igen nagy feltűnést okozott. Különösen a magyar kormány fogadta azt nagy aggodalommal, mert ebben az udvar politikájának irányváltoztatását gondolták lenni, hogy az uralkodó Prágába fog távozni és a szétzüllésnek eredő birodalmat a csehek óhajtása szerint szláv alapokra fogja fektetni. Mert most a birodalom német és szláv-eleme közt, a hegemónia felett nagy küzdelem folyt. Természetesen Bécs a német egységért, még viszont Prága a szláv eszme mellett harcolt s az udvar egykedvűséggel nézte a versengést, mely éle nem ellene, de azok egymás ellen fordult. Soha nem érezte annak igaz voltját annyira senki, mint ezen zűr-zavaros időkben a Plabsburg dinasztia, Szt. István első királyunknak I szükablaku bérházai voltak, az ezekben el helyezett lakások mérsékelt igényeihez viszonyított kisebb bérösszegek alapján szorul Vác, mint sok más hely is, a legalacsonyabb IV-ik lakbérosztályzatba. A néhány évtized elrohantával azonban lényegesen változtak a viszonyok, eltekintve, hogy a megélhetési viszonyok általában minden vonalon alaposan megdrágultak, Vác is szép jövővel kecsegtető haladásnak indulva modern városok mintájára ft jlődik. Különösen utóbbi években rohamosan épül, de természetesen a lakályosabb, kényelmesebb bérlakások lakbére is a régebbi ócska bérlakások lakbérénél magasabb összegek körül fluktuál, ugv, hogy az évtizedek elölt megállapított lakbérosztályzat a mai viszonyokhoz mérve nagyon lesülyedt vonalon marad. így állott aztán elő az az adomába. hogy nehány kis tisztviselőt kivéve, kik mérsékeltebb igényű lakásokba szorulnak, különösen a nagyobb tisztviselők, mint ezt a mozgalmat vezetői egy érdekes kimutatásban összeállították — mind törvényes lakbérillelményüknél sokkal magasabb lakbért kénytelenek fizetni. Azt a hátrányt, mely a lakpénzek tultulajdonitott azon mondásának : hogy csak az a boldog Ország, a melyben több nyelven beszélnek! Természetesen a boldogság ebből nem a nemzetekre, de az uralkodóra vonatkozik, a kinek nem mindig egy az érdeke a jogara alatt levő népekével! így volt ez nálunk kiválóan 1848., 1849. években ! Es hova lett volna akkor az uralkodóház, ha a népek és nemzetiségek egyetértenek és nem harcolnak egymás ellen? Midőn tehát Ferdinand király Bécsből menekült, mindenki azt hitte, hogy ez a csehek mesterkedésének a műve, sőt hogy ezen újabb forradalmat Bécsben a cseh emisszáriusok szították, hogy a császárt elidegenitsék Bécstől és őt Prágába csalják. Ez pedig nagy veszedelem tett volna Magyarországra nézve, mert a prágai pánszláv programúiban azt tervezték, hogy Ausztria egy szláv császárság legyen, a melybe Magyarországot is beakarták foglalni. Ez azután a szemtelenségnek csakugyan a netovábbja volt! Egy maroknyi cseh akart volna még a régi szabad alkotmányos Magyarországban is uralkodni? fizetéséből különösen a családos tisztviselőkre háramlik, ecsetelni meddő munka volna. Alig van anyagilag akként szituált tisztviselőnk, a ki ezt a 100—150 forint túlfizetést érezhető módon ne nélkülözné. Napról-napra érzik az állami tisztviselők a lakás drágulását nálunk, főleg mióta Budapesten felfedezték, hogy vidéken jó levegőt s aránylag olcsóbb lakást is kapnak mint a fővárosban. A déli budapesti vonat mutatja s a délutáni gyorsított személy, hogy hány száz tisztviselő-családdal szaporodott Vác lakossága rövid idő alatt. Természetes, hogy ez magával vonta a lakások drágulását s egyenes szülőoka volt a piacunk drágulásának is. Az ezzel arányos házépítés azonban még máig sem következett be. Pedig hát időközben a váci honvédhuszárezred tisztikara belejutott a magasabb lakbérosztályba, ők már könnyebben nézhetik a lakások drágulását. Az állami tisztviselők azonban összetetl kezekkel várják a magasabb lakbért. Ma a politika a béke jegyében evez. Mindenki elvan ragadtatva az uj kormánytól s valószínűleg az uj kormány is a szives, meleg fogadtatástól. Mikor az ember Ez már igazi cseh pimaszság volt és a német szójárás szerint nem volt a menyország tele cseh klarinették és trombitákkal! A mint megtudták, hogy a király Tirol fővárosába Insbrukba ment, a magyar kormány azonnal intézkedett: Eszterházy herceg miniszter rögtön menjen a király után s állandóan az oldala mellett maradjon és elhatározta, hogy István nádor Széchenyi István és Eötvös Józseffel mint küldöttség azonnal menjen Insbrukba a királyt felkérni, hogy jöjjön Budapestre le a hű magyarjai közé. Azután sietősen szerződést kötött Bécsben és Brüsselben százezer gyalogsági fegyvernek beszerzésére és hogy a váltságos idők Magyarországot meg ne lepjék, a nádor, mint királyi helyettes az országgyűlést julius 2-ra Pestre behívatta. Ezekből látható, hogy milyen fontos eseménynek vette Magyarország a királynak távozását Bécsből! A királynak távozása után Bécsben még nagyobb lett a zavar. A polgárságnak nagyon zokon esett, hogy a császár itt hagyta Bécset. Egymásközt kezdtek civódni és veszekedni, mindegyik a másikat vádolta az okokért, mert A ki egészségére vigyáz, igyék Ferencz József keserű vizet. a melyet 20 év óta nagy becsben tartanak az egész világon. Az utolsó kiállításon egyedül tiszteltetett meg a nagy milleniumi éremmel és egyedül egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizet mindenütt árusítják.
