Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
Tizenkettedik évfolyam. _____2^ szám._________________Vác, 1898. évi jnjtius VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Szerkesztési iroda és kiadóhivatal: Félévre ..........................3 írt — kr. Társadalmi és közgazdasági hetilap. VAC Bureundia^ ». sz Negyedévre...........................1 írt 50 kr. * Ide küldendők a lap szellemi részét illeti kozle&J . . mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde-EGYES SZÁM ARA 12 KR. tési pénzek. Nyiit-tér sora 30 kr. Megjelenik minden vasárnapon reggel. . _ hirdetések Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. J , jutányosán eszközóltetnek. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kapható a kiadóhivatalban. Kéziratok vissza nem adatnak. Felhívás előfizetésre. A jövő hó elsejével kezdődő második félév alkalmából kérjük a t. c. olvasóközönséget, hogy a »Váci Hírlap *-ot előfizetésével támogatni szíveskedjék. Előfizetési áraink: Félévre.....................3 írt — kr. Negyedévre . . . 1 frt 50 kr. Helyben az előfizetési pénzeket általunk kiállított nyugta ellenében a lap kihordója szedi be. Vidéki előfizetőink pedig az előfizetési pénz beküldésére legcélszerűbben posta-utalványt használhatnak. A szerkesztőség és kiadóhivatal. A siketnémák zárvizsgája. A ki e hó 21-én nem sajnálta a fáradságot és végig nézte, végig hallgatta a siketnémák helybeli orsz. nevelő intézetének zárvizsgáját, az könynyen kész lemondani abbeli tamáskodásáról, hogy vannak még csodák napjainkban is. Vagy vájjon nem-e csoda az, mikor a némák megszólalnak és érthetően beszélnek, a nélkül, hogy hallanának s a hallás szerve utján fogalmuk lenne felőle: mi az az emberi hang, mi az: beszéd által közölni egymással gondolatainkat, érzelmeinket? És a siketnéma-oktatás mai rendszere, mely eltérőleg a jelbeszédtől a siketnémát a hang-beszédre tanítja, tehát éppen azt a tehetséget fejleszti benne és adja vissza neki. melytől a természet által megúsztatott, — ezt a csodaszámba menő eredményt ma már ha nem is egészen, de a féltökély fokáig elérte. A siketnémák, ha szerencsétlenségük mellett elég szerencsések olyan minden tekintetben mintaszerű intézetbe bejutni, mint a váczi siketnéma-nevelő intézet: innen mint az emberi társadalom hasznavehető munkás elemei kerülnek ki, siketségük, némaságuk nem hátráltatja őket abban, hogy értelmességet és szellemi műveltséget igénylő bizonyos életpályákon, melyek kézi ügyességgel is össze vannak kötve — előhaladhassanak és ki is tűnjenek. A siketnéma-tanitásnak ama rendszere, mely a hang-beszéd elérésére törekszik, ma már oly tökélyt ért el, hogy a fölött bámulattal kell eltelnünk. A siketnéma ma már látásból megtanul beszélni, — a tanító ajkainak mozgásából megtanulja a hangjeleknek vagyis a betűknek helyes kiejtését, a hangok szavakba öntését, azoknak az egyes tárgyakra, vagy fogalmakra való helyes alkalmazását, a szavaknak mondatokba fűzését, szóval az értelmes beszédet, ha nem is tökéletesen és minden megerőltetés nélkül, de mégis úgy, hogy eszmét cserélni tud hibátlan beszélő képességgel biró embertársaival. A tanítás ezen nehéz technikája fényes eredményt ért el a Roboz József igazgatása alatt álló váci siketnéma-intézetben, miről a zárvizsgán mindenkinek alkalma lehetett meggyőződni. A ki ezt az alkalmat az idén elmulasztotta, ne mulaszsza el jövőre. Sokat okul, sokat tanul belőle. A vizsga különben Náray Szabó Sándor miniszteri tanácsos elnöklése mellett következőleg folyt le. Először is a tornászaiban mutatták meg a növendékek, hogy egy cseppet sem maradtak hátrább azoknál, kik hangos szóból értenek. Azután a vizsgaterembe gyűlve, Roboz József igazgató és az egyes szaktanárok kérdéseire adtak értelmes, sokszor meglepően korrekt feleleteket, hosszasabb, egybefüggő mondatokban is. Első volt a vallástani vizsga, melyet az összes osztályok növendékei együttesen tettek le. A katholikusokhoz Joó Antal hitoktató, az ágostaiakhoz Tornyos Pál lelkész intézett kérdéseket. Az ev. ref. vallásúak, Vörös Károly tiszteletes betegsége miatt nem jelenhetvén meg, — nem tettek vizsgát a vallástanból. Ezután vizsgázott az I. osztály Együd Lajos és Klis Lajos tanárokkal, a II. oszt. Perük Gyula és Szotfried József tanárokkal, a III. oszt. Válek János Gácsér József és Bihary Károly tanárokkal, a IV. oszt. Moussong Pál, Paull István és Herodek Károly tanárokkal, az V. o. Nécsey János és Mlinkó István tanárokkal, a VI. oszt. Bogányi Gyula, a VII. oszt. Hercsuth Kálmán, a Vili. osztály Palatínus Károly tanárokkal — valamennyi tanerő kitűnő bizonyítékát adva a növendékek feleleteiben annak, hogy a rábízott nehéz feladatnak emberül megfelelt. A vizsga végén egyik Vili. o. növendék mondott búcsúzó »beszédet*, a tanulók köszönetét fejezve ki igazgatójuk s tanáraik buzgó fáradozásaiért. A jelenvolt miniszteri tanácsos és Roboz József igazgató szólották végül. Az ő beszédeik a jelenvolt közönséghez voltak intézve, mintegy felhiva annak figyelmét s állandó érdeklődésre buzdítva a hazai siketnéma oktatásügy iránt, mely derék' élőhangosainak, jól képzett, kötelességtudó és teljesítő tanerőinek fáradozásai folytán immár előrehaladottabb, mint sok más államé, melyek a művelődés terjesztőinek szeretik magukat vallani. Mi még csakis egyben vagyunk hátra a siketnéma oktatásügy terén más államokkal szemben, abban, hogy kevés a nevelő intézetünk s igy az ország 3— 4000 siketnémája közül alig 300, az egésznek alig 10#-a részesül a gyakorlati életre, a hasznos polgári munkálkodásra képesitő oktatásban. Ezen a hiányon remélhetőleg segiteni fog az állam és a társadalom közös áldozatkészsége. A siketnémák »szóbeli* vizsgája után közönség az intézet növendékeinek a slöjdmunkában tett előhaladásáról győződött meg. Nagyrészben remek, a fa-, papír és agyagipar apró kézi munkáiból állott a közszemlére bocsátott gyűjtemény, fényes tanúságot téve a felől, hogy a »slöjd-oktatás«, melyet Roboz József igazgató hozott be az intézetben régebben alkalmazott mesteremberek oktatása helyett, ez utóbbit eredményében messze túlszárnyalja. A növendékek rajzai és Írásbeli munkái is kifogástalanok voltak, arról téve bizonyságot, hogy e téren bármely középiskolában sem mutatható fel szebb siker. Mindent egybefoglalva, elmondhatjuk, hogy a siketnémák váci országos nevelőintézetére büszke lehet a magyar kultúra. K r. A szegényedés okai. Hogy földbirtokos osztályunk miért szegényedik oly rohamosan, lehetnek ugyan apró mellékokai is, de legfőbb oka kétségkívül az, hogy urasan gazdálkodik. ,nW
