Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
VÁCI HÍRLAP o kesztve jelenik meg. J. Virág Béla szerkesztő számonkint meglepően szép és nagy irodalmi Ízléssel megszerkesztett lapot ad ki, melynek pontos megjelenését és fönmaradását biztosítja az, hogy Budapest egyik elsőrendű kő- és könyvnyomda műintézet tulajdonosa Károlyi György vette át e páratlanul álló szépirodalmi lap kiadását. Előfizetőinek száma rendkívül megszaporodott azzal, hogy a szintén régi Magyar Nők Lapja és a Budai Hírlap bele olvadt a Fővárosi Lapok-ba, mely ma azon az utón van, hogy az illusztrált külföldi idegen lapokat egészen kiszorítsa az országból. Hölgy olvasóinknak fölösleges ajánlani a Fővárosi Lapok-at, mert ők bizonyára ismerik, de a ki most nem járatná és érdeklődik iránta, annak szívesen küld mutatványszámot a kiadóhivatal: Budapest, V., Dorottya-u. 10. — Az anyakönyvi hivatalból. A múlt hó 27. f. hó 9-ig a helybeli áll. anyakönyvi hivatal adatai szerint a születések és halálozások közölt az arány a következő volt. Meghaltak : Csajka Jánosné született Láncz Julianna r. k. 34 éves, Olasz Bálint ev ref. hódmező-vásárhelyi születésű 25 éves földműves, Tagscherer Pál r. k. nagy-kovácsi születésű 63 éves fölműves, Rubecz János r. k. 4 hónapos, özv. Presburger Mártonná született Weisz Julianna izr. becskei születésű 70 éves, Kovács Verona r. k. 16 hónapos, Pitz Józsefné született Krausz Borbála r. k. 26 éves, Teknős Andrásné született Benkő Borbála r. k. kisecseti születésű 80 éves, Lukács Julianna r k. 6 éves, Rázmán Gyula r. k. 1 hónapos, Motesitzky Pálné született Weisz Julianna r. k. nagyoroszi születésű 55 éves, Szobovich Margit r. k. 8 hónapos, Albert Gyula r. k. 1 hónapos, Kis Erzsébet r. k. 7 éves, Varga István r. k. 19 hónapos, Patyik Sándor r. k. dorozsmai születésű 19 hónapos, özv. Bállá lmréné született Kosdi Erzsébet r. k. 71 éves, Paluba Ágnes r. k. 7 hónapos, Payerl Béla r. k. 20 napos, Burgány ig. Burcsány Borbála r. k. 3 hónapos kisded. Összesen 20. Fenti időközben született 24 gyermek és pedig 9 fiú 15 leány. Vallásra nézve róm. kath. 21, ev. ref. 1, izr. 2. Törvényes 23, törvénytelen 1 és pedig a természetes atya által el nem ismert leány. — A házassági hirdető tábláról. Kihirdetést kértek a következő párok: Druck István földműves és Czemel Mária. Konecsni Károly kőműves és Pajer Anna, Tóth Lajos ács és Mihálovics Erzsébet, Vitális Pál földműves és Viszoki Julianna. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 16 frt 10 kr., asztali dara, finom C sz. 15 frt 50 kr. Királyliszt 0 sz. 15 frt 60 kr. Lángliszt 1. sz. 15 frt 20 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 14 frt 70 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 13 frt 90 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 13 frt 30 kr. Közép kenyér’.iszt 5. sz. 12 frt 60 kr. Kenyérliszt 6. sz. 11 frt 50 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 9 frt 50 kr., 772 7 frt 30 kr, Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 30 kr. Korpa, finom F. sz. 3 frt 65 kr. Korpa goromba G. sz. 3 frt 85 kr. Ocsú 4 frt — kr. Levél Amerikából. Az újvilág-rész társadalmi viszonyait érdekesen írja le egy kivándorolt magyar kereskedő egy ismerősünkhöz intézett levelében, melyet ismerősünk szívességéből itt közlünk: 146. Rivington St. New-York 1898. Kedves barátom! Tudod-e, hogy miért repül oly hamar az idő ? Azért, mert az idő pénz. — Tehát siess, sürögj-forogj, mozogj, hogy az összhangot meg ne zavard. — Yes indeed, (olv. jesz indid.) Igen valóban. Hamar repül az idő; mert az idő pénz. Ez tartja a yankee 60 milliomod magával, ki mind fürge mint az ürge. — Hurry up! (olv. horiapp.) Hamar fel! ez itt a jelszó és e tevékeny mozgékonyság itt ragadós éppen úgy, mint Magyarországon az urhatnámság. — A kereskedelem és ipar itt hatalmas ur, olyan mint Magyarországon a katonaság és az államhivatalnoki sereg. — A kereskedelem és iparnak itt minden alá van rendelve olyanféleként, mint odahaza a katonaságnak és a gentry-szellemnek. Két nagy ellentét ez, az egyik a maga Iában járó hatalmas óriás, a másik pedig a Magyarországon zsenge korát élő ipar- és kereskedelemre nehezülő koloszszus. — Éppen olyan ez, mint mikor békót teszek kis pej lovam lábára és elmegyek versenyt futni a telivér angol paripával. És ez nem lesz másként, mig kis pej lovam nagyot nem rúg, hogy darabokra szakad a békó és nem hallgatva a gazdája szavára neki vágtat és mintha madárszárnyakon lengene, vagy mint mikor a nyíl repül, úgy hagyja el a telivér paripát. De talán hagyjuk ezt. Tudva, hogy te mindig előszeretettel viseltetel a szépnem iránt, azért inkább azokról irok valamit. Az amerikai leány nyúlánk proportionális testalkatú, kerekded kellemes arczvonásokkal és szőke, szép kék nefelejts szemekkel, pici piros ajkakkal; modora kedves és kissé pikáns, jól el lehet velők társalogni, mert sok oldalú olvasottsággal bírnak, de a tulemáncipálás következtében van bennük valami idegenszerü, mi miatt azt hiszem, hogy a magyar ember választás esetén az arany almát minden habozás nélkül a szendébb, melegebb egy szóval nőiesebb, no meg mindenesetre szebb magyar nőnek nyújtaná. — Rám az amerikai nő az ő tulemancipálásával vig cimbora benyomást gyakorol, kikkel igen jól lehet mulatni és megkedveltetik, de meg nem szerettetik magukat, mert az az emancipálás megengedem ugyan, hogy haladás, de a nőiesség rovására és azt hiszem, ha az ember magának nőt keres, nem üzlettársat akar, hanem asszonyt a házba, a ki nem olyan sokat ért az üzlethez, hanem inkább érti, hogy miként kell a férjét otthon tartani. — Az amerikai leány 18 éves korában nagykorú, egyedül utazhatik és minden kiséret nélkül elmehet hangversenyre és színházba. — Meg van neki a saját zsebpénzzé, mit kénye-kedve szerint költhet el, persze, hogy a ruhakontót a papa fizeti, valamint az ékszereket is. Vendéget fogadhat a ki neki tetszik, ha a bálban egy vagy több fiatal ember megnyeri tetszését, a nélkül, hogy talán a szivét is közelebbről érintené, azt mondja neki „I am at home on such a day; come and see me.“ (olv. Ej ém othóm an szűcs e dé köm end szi mi.) Ezen a napon odahaza vagyok jöjj és látogass meg. Másnap a fiatal küldhet színház jegyet és az estét egyedül tölthetik; egyedül kocsikázhatik vendégével stb. Amerikában ez valami igen természetes dolog. Pár héttel később megeshetik, hogy ugyanazon fiatal emberrel, kivel egyedül vcflt színházban és kikocsikázott a Central Parkba stb. egy mulatságon találkozik a szives vendéglátó kisasszony és egy barátnéjával közéig feléje és azt mondja: Barátnémat akarom önnek bemutatni, ugyan kérem nevét, mert egészen elfeledtem. Ennyit a leányokról. Az asszonyok kedvesek és üdeségüket valamint rugékonyságukat sokáig megtartják, nem vénülnek hamar, bár hamar kapnak ősz hajszálakat, de ez jól áll nekik, mozgékonyak ; és tetszőlegesek, nagy igényűek és számítók, ha győzöd úgy pénzzel mint szóval, nagy ösmerettségre tehetsz szert. Az amerikai nem szerep bérházban lakni és többnyire családjával eg edül az egész házat lakja, az ilyen inagánházak 3—4 emeletesek, két vagy három ablak fronttal és mindig zárva tartatnak, berendezésük igen kényelmes és úgy a folyosó, valamint a szobák kivétel nélkül mind szőnyeggel vannak egészen bevonva, a félpince helyiségben van a konyha, mosóház és a cselédség lakása, a félemeleten a szalon, ebédlő, a következő emeleten a lakosztály, feljebb pedig a vendégszobák, minden ilyen házban van telefon, melyen a háziszükségesség naponta lesz rendelve. Szombaton van a nagy takarítás, kivétel nélkül minden házban, nincs a házbán bútor, mely ilyenkor helyéből el nem lesz mozdítva. Hétfőn tartatik pedig a nagy mosás, szintén kivétel nélkül, minden házban, persze hogy munkabeosztással a könnyebb darabok a házban mosatnak, a férfiingek pedig a mosodába küldetnek, a fehérnemű mosása itt külön iparágat képez, mit kizárólag khinaiak gyakorolnak és valóban jó és ügyes férfi mosónők. Az amerikai különben haragszik a khinaira és azt tartja, hogy a klnnai az isten állatja, mert a fejebubján van a farka, khinai nő itt nincs, a nagy szaporaságuk miatt meg van tiltva nekik a bevándorlás, szintúgy a férfiaknak is 20 évre. A khinai szorgalmas munka biró, zsugori nép, semmi igénynyel sem bir, a szerzett pénzt össze rakja és ha jó csomóra szert tett, haza utazik, ezért ki nem állhatja őt az amerikai. — Az amerikai férfi magas szálas legény és azt szereti magáról tartani, hogy ő sikerült összetétele az angol és francziának. Munkabíró, ügyes, szorgalmas és fürge nép, jó humorral, mulatság közben sokszor egész pojáca, különösen mikor jól lakott oatmeal-lel (olv. ótmil.) Ez preparált zabból készült étel, akkor ő is mint a horse (olv. huszi) lovacska a zabtól táncol és eljár ilyenkor egy indus eredetű bohóc táncot, énekelve hozzá valami komikus nemzeti dalt és forog, pörög, jobbra-balra hajlik, mint akár a cica, ha a farkára papirbojtot kötnek. Célja ezen énekes táncnak a társaságot megnevettetni, mit rendesen el is ér, mert a gynger (olv. zsinzser) is dolgozik, ez egy csípős gyökérből készült csípős szesznélküli ital, melytől a yankee szinte becsip. — A valódi amerikai csak kivételesen él borral, mert az itt jó nem terem és bizony kinyílik tőle az ember zsebében a bicska, de azért a magyar ember itt sincs híjában a tiszta valódi magyar bornak, mert kaphatni azt New- York kerepesi-utján a Brodway-n (olv. bródvé). A. D. Mayer hazánkfiánál, ki 40 év óta tartja forgalomban a tengertuli világrészben a hamisítatlan magyar bort és szolid kereskedői princípiuma által sikerült magát New-york egyik első kereskedőjévé felküzdeni. — A yankee különben rátartós nép és azt tartja, hogy Amerikánál nincs boldogabb ország a világon, mert a világ minden részéből csak úgy özönlik ide a nép; az igaz, hogy pénz van itt elég és ha a pénz a boldogság hőmérője, mint azt a yankee tartja, akkor igaza is lehet. Amerikában minden iparágban a gyári ipar dominál és a gyáros arra törekszik, hogy mentői többet és jó középszerűt állítson elő; nem nézve a finom ízlésre és a feltétlen finom minőségre s ezért a mi finom és Ízlést árul el, az többnyire importálva lesz, igy Angliából a finom posztó, Franciaországból a finom ékszer, Ausztriából, Bécsből a finom cipő, Prágából a keztyü és üvegáru, Magyarországból majolika, keserüviz, bor, liszt és szalámi, de még az otthon anynyira ócsárolt szivar is. Amerikával nem volna nehéz konkurrálni, mecí itt a munkabér aránylag drága, a munkaidő naponta 10 óra, de
