Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
6 VAGI HÍRLAP újabban mozgalom történt azt 8 órára leszállítani. — A legegyszerűbb munkás keres itt naponta 1 dollárt, az ügyes mesterlegény 8—4 dollárt, persze ez * mi pénzünkön sok; 1 d. = 2 frt 50 kr, meg kell azonban itt jegyeznem azon hihetetlennek tetsző tényt, hogy itt 1 dlért többet nem vehetsz mint Budapesten 1 írtért . . . stb. Barátod .... Gyula. GAZDASÁG. A rétek téli- és tavaszi trágyázása. Régi szabály, a melyet azonban még mindig nem követnek általánosan, hogy a trágyát, különösen pedig a composztot, ganajf, gipszet, kálisót, meszet hamut, stb. télen át vagy lehetőleg kora tavaszszal kell a rétekre felhordani, hogy azt a hóié bemossa a talajba. Ha kísérletet teszünk s ugyanazon rétnek felerészét tavaszszal trágyázzuk meg istálló trágyával és hamuval, meggyőződhetünk a nagyon is különböző hatásról, mely már a legereblyézésnél észrevehető, mert mig a télen trágyázott részletről csak szalmát hozott le a gereblye, a tavaszszal trágyázott részletről sok még el nem korhadt ganaj részletet is hozott be. Jgaz ugyan hogy a kaszálásig ezek is elkorhadnak, hatásuk azonban még nem olyan, mint ha idejében elkorhadtak volna, a mit úgy a széna mint a sarjúkaszálás eredménye határozottan bizonyítani fog. Az az állítás tehát, hogy a késői trágyázás folytán mutatkozó kevesebb széna menynyiségét a több sarjú fogja pótolni, határozottan téves. Nagyon hibás azon eljárás, melyet itt-ott a felvidéken követnek, hogy az egész istáliótrágyát kihordják a rétekre, a visszamaradó szalmát tavaszszal összegereblyézik, hogy ismét álomként használhassák. Általános szabálynak tekintendő, hogy elsősorban a szántóföldeket kell bőven ellátni trágyával s csak azon felül maradó részletet kell a rétekre hordani ; ide kell azonban hordani a trágyalevet, árnyékszéktrágyát, a composztot, gipszet, márgát, tőzeget, utcai kotradékot stb. és pedig lehetőleg felváltva az egyik évben istállótrágyát a másik évben a jelzett hulladékokat. Ügyelni kell különben arra is, hogy trágyalevet, vagy árnyékszéki ürüléket ne alkalmazzunk igen gyakran a rétekre, mert igen gyakori alkalmazásukra a finomabb fű félék kivesznek a durvábbak is nagyon elkórosodnak. A trágyalével és árnyékszék ürülékkel trágyázás igen célszerű, a fahamuvali trágyázás felettébb, mely különösen a lóherefélék fejlődésének kedvez. A hamut legjobban lehet, gipszszel és csontliszttel keverten elszórni. Igen jó keverék 4 métermázsa szuperfoszfát és két mm. kálisó, mely mennyiség egy hektárra szórandó el. Határozottan szükséges volna ha a rétekre országszerte nagyobb gondot fordítanánk, hogy a célszerű trágyázás folytán nem csak több, de jobb minőségű takarmányt is nyerjünk, minek kifolyásakép több és jobb istállótrágyát is adhatnánk szántóföldjeinknek, fokozván igy annak is a termőképességét. A rétek ápolásának és trágyázásának elmulasztása a legnagyobb mértékben elitélendő. Néhány szó a rozs termelésről. A rozs mint kenyéradó gabonanem, egyike azon kultúrnövényeknek, mely hazánkban a legnagyobb jelentőséggel bir s ha mindazonáltal azt látjuk, hogy termés-eredmény tekintetében sok kívánni valót hagy hátra, azt főkép azon körülménynek tudhatjuk be, hogy gazdáink a termelés terén nem veszik figyelembe azon szabályokat, melyektől a termés sikere függ. A mag megválasztását illetőleg felhívjuk gazdáink figyelmét a montagnei és a schlanstádti rozsra; mindkettő bőtermő, szép nagy szemű, magas növésű, gyors fejlődésű s erőteljes szalmával biró. Enyhébb kiima alatt a nyíri rozs is kitűnő szolgálatot tesz. Talajban a jó minőségű vályogtalaj felé hajlik; homoktalajon is megterem ugyan, de a termés menynyisége jóval csekélyebb lesz. Kötött agyagtalajon vastag héjat nyer s szalmája lesz rövidebb. A vetésforgóban helyet legmegfelelőbben éves takarmánynövény után nyerhet, mert elég idő marad a talajnak kellő előkészítésére; ily takarmány pl. a zabos bükköny. Vethetjük ugyan lóher után is, csakhogy ez esetben a lóher feltörését ideje-korán kell végezni. A talaj előkészítésénél arra kell törekedni, hogy a vetőszántás a vetést legalább is 8—10 nappal előzze meg, mert a rozs csak megülepedett talajban diszlik. Feltéve, hogy zabos bükköny képezné előveteményét, a talaj előkészítése abban fog állani, hogy a zabos bükköny tarlót sekélyen feltörve, nehány hét múlva — ha elég idő áll rendelkezésre — adunk egy mély szántást s a vetés előtt 8 —10 nappal a vetőszántást; ha azonban az idővel takarékoskodni kell, úgy a mély szántás elmarad s helyette csak a vetőszántást adjuk. E vetőszántást egybekapcsolhatjuk az esetleg alkalmazásba jövő műtrágyák elszórásával. E tekintetben könnyebb talajon a csontlisztnek adhatunk előnyt a szuperfoszfáttal szemben, mert utóbbinak könnyen oldható foszforsava ily talajon könnyen kárba mehet; ha azonban a talaj kissé kötöttebb, a szuperfoszfát alkalmazása inkább ajántható. A termés eredmény javulására igen ajánlható a következő eljárás is. A vetést megelőzőleg zöldtrágyát adunk fehér csillagfürt alakjában, ugyanakkor felhasználunk mintegy 150 kg. kénsavas-kálit s 120 kg. szuperfoszfátot, A zöldtrágya virágjában alászántatván, a vetés előtt 8—10 nappal még egy szántást adunk közép mélyen. Vetése lehetőleg korán történjék, mert erősebb lesz a megbokrosodás. Tavaszig ápolásra nem szorul; ellenben tavaszkor, ha esetleg nagyon buja volna, tanácsos lesz kalászhányás előtt lehengerezni, nehogy megüljön, e hengerezés által gátoljuk egyrészt a tápanyag vándorlás gyors menetét, előmozdítjuk másrészt a gyökerek képződését, s ezzel a növény megerősödését. A rozs tavaszi fogasolását csak az esetben ajánljuk, ha a talaj nem túlságosan laza, mert ez esetben könnyen kárt tehetnénk a vetésben. Piaci árak. Piacunkon a kicsinybeni eladások a lefolyt héten következőleg alakultak: Hús: 1. rendű leveshús 56—58, II. rendű leveshús 52—55, III. rendű leveshús 48—51, borjúhús 72—80, disznóhús 66—68, füstölt sonka 80 — 100, nyelv 60—68, kolbász 70— 72, olvasztani való szalonna 68—70, zsir 70— 72, háj 80 krajcár kilónként. Baromfi: Idei csirke 50 —150, sovány kacsa 80—160, idei liba 100—380, galamb 25—60 kr., páronként, libazsír 80—110, libamáj 120— 150 kr., kilója, 20—60 kr. darabja. Halak :Élő harcsa 100—105, élő ponty 60— 105, apró hal 20—30 kr. kilója. Különfélék: Tejszín 30—32, tej 6—8, tejföl 32—36 kr., literje, vaj 96—100, túró 16—18 kr., kilója, tojás 4 drb. 10, 8 drb. 20 kr. Kenyér: Fehér kenyér 16, barna 14 kr., kilója. Zöldség: Petrezselyem, sárgarépa 1 — 10 kr., csomónként, burgonya 80—110 kr. zsákonként, 30—40 puttonyonként, torma 2—6 kr., drbja; idei vörös-és foghagyma 1—2 kr. csomója, kalarábé 1—2, kelkáposzta 1—2, karfiol 15—20, zeller 1 kr., drbja, zöldbab 30 kr. puttonyonként, idei tök 2—6, zöld paprika nagy 8 drb. 2 kr., apró erős 10 drb. 1 kr. nagy paprika 100 drb. 30 kr., magyar paprika 100 darab 15 kr. paradicsom puttonyonként 30—35 kr. Savanyítani való uborka 100 drb. 100—120 kr., salátának való 1 kr. drbja, káposzta 1—10 kr. feje. Gyümölcs-félék: Körte rakásonként 1 —2, puttonyonként 50—120 kr., Alma rakásonként 1 — 10; rétes alma 8 drb. 10 kr., puttonyonként 100—120 kr., szilva litere 5—6 kr., puttonyonként 50—60 kr. magraváló szilva 6—8 kr. literenként. idei zöld kukorica 10 cső 10 kr. Görög dinnye 5 —35 kr., sárga dinnye 5—30 kr. drbja, őszi barack 8—10 drb. 10 kr., szőlő 20—30 kr. kilója, 2—8 kr. fejenként, földi szeder 5—8 kr. literenként, dió puttonyonként 120—150 kr. Felelős szerkesztő : Kulcsár Ernő. Kiadótulajdonos: Kovách. Ernő. it layton & Shuttleworth © mezőgazdasági gépgyurosok @) Budapest Vá63.'^ÍrUt által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: Locomobiles gözcsép’ögáp készletek cséplőgépek, tisztító-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek, boronák, szénagytijtők. logjofcb sorvotÓgépek, szócska vágók, répává; ók, kukoriczai»»'• rzsolók, darálók, ftvló-imtlmok. „COLUMBIA“ Egyetemes aczé! ekék "Ä és minden egyéb j», 2 és 3 vasú ekék gazdasági gépek. Részletes árjegyzékek kívánatra ingyen és bernien ive kül Jetnek.
