Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

rajzára vall. A pavillonszerüleg elhelyezett épület, mely az óriási telep nyugati sarkába van elhelyezve egyike városunk legcsino- sabb épületeinek, szinte kirí az alázatosságig meghunyászkodott kicsines szomszédságból de annál inkább emeli a gyártelep tekin­tetét, mely jelenlegi állapotában is úgy a váci, mint az idegen tekintetet első pilla­natra magához varázsolja. Az egész uj épü­letet a jövő tavaszra már egy sz íp beosz­tású park fogja körül ölelni. — Vác, mint szilvaemporium. Az utolsó két hét alatt hárum vármegye szil­vája jelent meg a váci piacon. De az óriási kínálat megfelelő keresletre talált. A mi dúsfejlődésü kofászatunk el tud bánni a legnagyobb mérvű felhozatallal. Szerdán reggelre több, mint negyven kocsi tele szilvával szállta meg a piacot és nyolc órára már mind elkelt. Pedig forinton alól egy puttonyt sem adtak oda, noha a múlt vasár­napi óriási felhozatal 60 krajcárra lenyomta az árakat. — A kosdi víg menyecskék. Denikve mi is kezdünk világvárossá fejlődni. Mig Londonnak a vindsori vighölgyek csináltak reklámot, addig a mi renoménkban a kosdi vig menyecskék utaznak, kik ugyan csak értenek hozzá, hogy kell vig napokat csapni először a családi vagyon rovására, majd váltókontóra. Egész kedélyes kis orgiákat rendezgettek négy-öt vályoghányó cigány­ból bandát ütve nyolc-tiz könnyelmű legény­kéket vendégelve. A ménykő azonban vál- tóovás alakjábsn csapott az egész vig kom­pániába. Mert bizony a törlesztésekre nem gondoltak. Persze van most ijedelem, még rémület köztük mert félnek, hagy a dobszó kotyavetye alá teriti a selyemviganókat. No de ez a vész nem árt nekik. Keményebb leckére is érdemessé tették magukat. A jót­állóknak is benyől legalább a fejük lágya. — ZöIdK/.cmii ördög Vácon. A lény­tan misztikus alakjai között egy sincs ve­szedelmesebb az emberinemre nézve a zöld- szemű ördögnél, mely tudvalevőleg a fél­tékenységet jelképezi. A múlt napokban a cigány városban csinált egy kis ribilliót. Szegény Pozsár Rudin történt meg a szá­nandó eset, ki tudvalevőleg az els ■ banda nagy bőgőse. A zöldszemü ördög hogy-hogy bele lopózkodott a mi Rudink nagy bőgő­jébe és így maga vitte, saját hátán haza az ördögöt otthonába. A csalafintás ördög a bőgőből a Rudinak a feleségébe setten­kedett. Az asszonyt aztán felültette bor­zasztóképen. Elhitte vele, hogy Rudinak csalfa a mája és kanosaiul kifestett kávé­házi lányok után epekedik, még a legkisebb porcikájában sem maradt egy mákszemnyi hűség. A zöldszemü ördög addig-addig tü­zelte a cigányasszonyt, mig borzasztó bo- szúra határozta el magát. Marólúgot hoza­tott és mikor a szerencsétlen Rudi az éj­szakai fáradalmak után mélyen horkolt bele- öntötte a lúgot a szájába, mely ott rengeteg pusztítást vitt véghez és Rudinak a szája hirtelen úgy bedagadt, hogy lélegzetet sem bírt venni. Lett aztán iszonyaté rémület, jajveszéklés. Az eszetlen asszony kiabált legborzasztóbban. De biz a késő bánat nem használt semmit, a gonosztett jó darab időre kereset képtelenné tette Rudit és csak is a gyors és lelkiismeretes gyógykezelésnek köszönheti, hogy irtóztató fájdalmai csilla­pultak és most a gyógyulás utján halad. Az ily ítéletien asszonyon azonban egy kis ördögűzés elkelne. — Aminek a dér ss.iik kevcNct ár­tott. Azok az erős derek, melyek a hét elején jártak a városi szőlőiskola telepen alig észrevehető nyomokat hagytak hátra. Különösen örömmel tapasztaltuk, hogy az amerikai vesszőkön és ojtványokon úgy szól­ván semmi nyoma sem maradt, mig a hazai fajokat szembeötlőleg leforrázta, de csak a leveleket, a fürtök éppen maradtak. — A* első derek. Dacára a tartósan száraz időjárásnak szeplember hava 22-én az első dér leütődött városunk határában. Egyszerre tönkretettea dinnye, tök és uborka­féléket, nagy dézsmát ejtett a paradicso­mokban és erősen leforrázván egyúttal a laposabb fekvésű homoki szőlőket, melyek­ben az extrái és ezerjó szenvedett legtöb­bet úgy fára nézve, mint gyümölcseire nézve L. De legkivált csak azon szőlőkben, melyek­ben védekezés a perei oszpora ellen nem történt, igy a fürtök beérése nem állhatott elő. Ilyen helyeken a félérett vessző is vajmi sokat szenvedett a dér következtében. — Az olasz rizling fürtjei legtöbb ellentállást fejtettek ki, úgy a perenosporával, mint a dérrel szemben. A termettebb mézédes tő­kéket is, melyek termése még félérett volt szinte megviselte a dér. Annyi bizonyos hogy a bor minőségére a korai dér igen hátrányos hatással lesz, anynyival is inkább, mert a dér a következő napokban is ismét­lődött. — A szürettel tehát nincs mit várni, mert egyátalán az ujholddal beköszöntött megcsappant hőmérsék felmelegedéséhez vajmi kevés reményt fűzhetünk. — Iga/.Ná«;N/olgált;itáN a század elején. A század elején s magyarországi városokban az erkölcsök védelmezésének vagyis jobban mondva az erkölcstelenségek büntetésének módja nagyon elütött a mos­tanitól s csak folytatása volt a múlt szá­zadbeli módszernek Az erkölcsre ügyeltek : a városi tanács, a céhek és a szentszék. A nagyobb erkölcstelenségek, mint krimi­nális ügyek az uriszék által toroltattak meg. A csavargók, éjszakázok, dorbézolók, ha férfiak voltak : pénzbírsággal sujtattak, megpálcáztattak, vagy katonának vitettek. A nők pedig pellengérre állíttattak és „korbátsos büntetés mellett a városbóli kitsapással büntettetteku. Általában, szokás volt a büntetéseket nyilvánosan osztani. Ha a mértékvizsgáló esküdtek fölfedezték, hogy a hús kimérésében hiba van, akkor lekapták tiz körméről a székálló legényt és a hely­színén rögtön megbotozták. Egy dunántúli város jegyzőköuyvében levő adatok igen érdekesen bizonyítják, hogy a vasárnapok és ünepek megtartására milyen szigorúan ügyelt a tanács. 1833-ban Imrei József öz- vegye azon okból, mert vasárnapon kenye­ret sütött, 3 forintokra büntettetett. Ugyan­csak ebben a dunántúli városban Blau Jó­zsef és Rosenfeld ifiabb (1832.) fejenként 6 forintokra büutettettek, — mert Innepi napon a parancsolatok ellenére boltjukat nyitva tartották és alattomos utakon a vevőket betsalogatták. — Aki a saját fejét akarja látni. A kis-némedi Csernák István behozott a múlt heti vásárra egy mérő babot, hogy annak az árából uj kalapot vegyen a Mária- névnapi búcsúra. Á babot a fiatal Lövi ráér­nék csakhamar elsütötte, azután ment a kalapos sátorába kalapot venni. Sok pró­bálgatás után egyikbe sem tudott bele­törődni. Végre a kalapos kezébe nyomja a tükröt, hogy ebből okumlálja ki, hogy áll a kalap. — Megkövetem mester uramat, szól a kis-némedi ember, szörnyű nagy fejet mu­tat ez a tükör ? — Ne a fejét nézze Pista bátyám, hanem a kalapot. — Mi a fészkes manónak nézzem én a kalapot a tükörből, mikor azt a kezemben is megláthatom?! Én a saját fejemet aka­rom látni. — No, ha a feje ellen van kifogása, amiatt ne a kalaposra vessen ! — Igen ám ! csakhogy nekem nem volt a fejem ellen semmi kifogásom, még az úr a tükröt a kezembe nem nyomta. Most hát adja ide kigyelmed a tükröt rádásnak, ha azt akarja hogy a kalapot megvegyem?! — A váci henger malom részvény társaság lisztárai. Asztali dara, durva B sz. 12 írt 10 kr., asztali dara. finom C sz. 11 frt 30 kr Királyliszt. Ősz. 11 frt 60 kr. Lángliszt 1. sz. 10 frt 80 kr. Első­rendű zsemlyeliszt 2. sz 10 frt — kr. Zsem­lyeliszt 3. sz. 9 frt 20 kr. Elsőrendű ke­nyérliszt 4. sz. 8 frt 80 kr. Közép kenyér­liszt 5. sz. 8 frt 40 kr. Kenyérliszt. 6. sz. 7 frt 70 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 6 frt 60 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 30 kr. Korpa, finom F. sz. 3 frt 45 kr. Korpa go­romba G. sz. 3 írt 30 kr. Csirke búza, I. 3 frt — Konkoly 3 frt. — kr. Irodalom. — A magyar Tan térti a k és Taní­tónők ezredéves albuma újabb és olcsóbb kiadásban jelenik meg, miután az első, nagy kiadásból már csak nehány pél­dány kapható. Az uj kiadás ugyanoly alak­ban és ugyanazon szöveggel, csak kisebb alakú fénynyomatokkal jelenik meg. Átlag egy megyebeliek egy nagy csoportképet fognak alkotni s ezt követik az életrajzi adatok. Eddigelé nyolcszáz nagy tanférfiu és nő arcképe és életrajza van benn az is­kolai egyesületi és irodalmi téren kiválób­bak közöl. Az uj kiadás előfizetési ára 5 frt, melyből 3 frt előre, a többi a folyó évben (esetleg havi részletekben) főzet­hető. Mindazok, akik e kiadást megszerezni óhajtják, szíveskedjenek Békésre, Vaday Józsefhez fordulni. A első kiadásból még fennlevő példányok 9 frt árban (szintén részletfizetésre is) kaphatók. Kereskedésbe sem a régi, sem az uj kiadás nem lesz kapható, mert csak anynyi készül ahány előfizető jelentkezik. Arcképeket a fölszo- liottak ez év november vécéig még min­dig beküldhetik. Békés 1885. a kiadóhi­vatal. KÖZLEKEDÉS­Téli vasúti menetrend. Érvényes !S95-«lik évi október lió 1-étöl. Váczról—Budapestre. A vonat A nap szaka Váczról I indul Budapestre érkezik száma | megnevezése óra | perez óra perez 217 személy reggel 6 12 7 05 *117 6 51 7 45 1405 » 8 — 9 — 149 w d. e. 9 54 10 55 103 gyors d. u. 1 17 1 50 141 személy 2 39 3 30 115 V 5 04 5 55 1401 gyors este 8 42 9 15 143 személy 9 21 10 15 Budapestről— Váczra. A vonat A nap szaka Budapest­ről indul érkezik Váczra száma megnevezése óra perez óra perez 1402 gyors reggel 7 30 8 02 116 személy 9 20 10 OS 142 d. u. 12 15 1 06 104 gyors „ 2 20 2 52 150 személy 2 45 3 46 144 4­15 5 10 146 este 6 30 7 21 218 9 15 10 14 118 9 50 10 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom