Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

Váci Hirlap melláklapja.

Vác. l<S9o.

Egyezer korona pályadij.

— Borászati pályádij a millenniumra. —

Budapest, szept. 20.

Az a sajnos jelenség-, hogy a magyar borok kivitele a külföldre hanyatlik: hogy a magyar borok régi világhirneve évről- évre mind jobban tétetik tönkre; hogy a külföld már-már a magyar bortermelés teljes megszűnéséről beszél ; a „Borászati Lapok“-at egy ellenakczió kifejtésére birta.

Az első lépés oda hatni, hogy a magyar bortermelés, a kiviteli viszonyok a maguk valóságában ismertettessenek meg a külföld fogyasztó- és termelőközönségével.

Ez okból a „Borászati Lapok“ szerkesztősége a milleniumra egy diszmüvet ad ki, magyar, német és francia nyelven, a mely mü 15.000 példányban fog elterjesztetni a külföld összes számottevő borkereskedő és fogyasztó cégei között.

A nagy munka első részében tartalmazni fogja a mai magyar borászat ismertetését, második részében pedig egyes nagyobb termelők és borkereskedők pincészetének illusztrált leirását.

A mü első részére a következő pályázat hirdettetik :

Pályázat.

A »Borászati Lapok« szerkesztősége egyezer korona

pályadijat tűz ki az alábbi munka megírására :

1. Ismertessék általánosságban Magyar- ország szőlőtermelése statisztikai adataival úgy a szőlő, mint a borterméseknek.

2. Adasék képe a magyar borok kivitelének. még pedig :

aJ borvidékek szerint leírandó a termelt és kivitelre' alkalmas borok minősége : hozzávetőlegesen adandó a különböző vidékeken rendelkezésre álló különböző fajú borok menyisége :

b ismertetendő a kivitel mai helyzete borvidékenként, az egyes borminöségek szerint: a kiviteli piacok s hogy a kivitel mily irányban volna fejleszthető.

3. Számítást teendő a különböző borvidékek és borkereskedelmi központok és a nagyobb külföldi fogyasztóhelyek közötti kiviteli költségek mint a vasúti tanffák, vámok stb. tekintetében:

4. A borokéval hasonlóan ismertendő a szőlőnek, mmt gyümölcsnek kivitele is,

A mü egy szóval legyen hü útmutatója a magyar borok kivitelénél, úgy a magyar kereskedő mint a külfüld vásárló közönségének.

A munka tömören legyen Írva s terjedelme garmond szedései nem tehet ki többet a „Borászati Lapok“ tiz oldalnál.

A pályamű akár magyar, akár német nyelven nyújtható be zárt jeligés borítékkal, a „Borászati Lapok“ szerkesztőségéhez (Budapest) 1896-ik évi február hó 1-ig.

A pályadijat egy választandó szakértőkből álló bizottság ítéli oda, a használható, legjobb műnek.

Azok a kik tulajdonuk leirását a diszmü

második részébe óhajtják, forduljanak eziránt a „Borászati Lapok“ szerkesztőségéhez.

A „Borászati Lapok“ előfizetői a müvet ingyen kapják.

A „Borászati Lapok“ Magyarország legrégibb és legnagyobb szőlészeti és borászati szaklapja. Előfizetési ára: egy évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr. Kiadóhivatal : Budapest (Köztelek.)

A riparia portálisról.

Miután a riparia portalisok általános kedveltségnek örvendenek, ennélfogva szükséges hogy riparia portalis ismertető jeleivel mindenki tisztában legyen. Annyival is inkább, mert némely termelők igen sok hamis árut bocsátanak a piacra.

Sokan azt hiszik hogy ha vegyes ripá- riák közül az apró növekedésű apró levelű kidobatik, s a nagy levelű dús növekedésű megmarad : az eddigiek szerint kész az a riparia portalis, melyet egyesek búsás árban elárusítanak.

Ezen nyilatkozatunkra azon körülmény birt bennünket, mert ösmertünk megbízhatónak jelzett forrásból származott ripária portalis telepeket, és ösmertünk kiválogatott vegyes ripáriából ültetett telepet : s mi azok között felette csekély, úgyszólván semmi külömbséget nem tapasztaltunk. Mert jó talajban mind kettő egyenlően jól diszlett, silány talajban egyenlően gyenge fejlődésü volt.

Negyedik éve hangoztatjuk ezen nézetet. Nem egy ellenséget szereztünk azok között akik tiszta riparia portalis vesszőt hirdettek eladásra.

De meg őszintén szólva sokan vagy helyesebben mondva alig ösmerte valaki a valódi portalist. Ezt igazolják az alábbi soraink.

Nem szégyenljük bevallani, hogy mi is a szakférfiak munkái és előadásai után ös- mertük és ösmerjük a riparia portalist.

De hát nem is lehetett ez másként, mert ők keresztelték el, és 6 nékiek kellett tud- niok, melyiket kereszteltek el portalisnak.

Nőst hogy Rácz Sándor úr szőllőszeti felügyelő vezetése alatt e hó 26-án nagyobb számú szakférfiakból és szőlészekből álló társaság látogatta meg Gyöngyös városának, Saár ás Visonta községének határában néhány nagyobb kiterjedésű szőllőojt- vány s amerikai szőllőtelepet, közötte a város két tagban levő mintegy 16 —18 holdas amerikai anyatelepét is : a riparia portalis iránt évek óta elfoglalt álláspontunk igazságát, a következők bizonyítják :

A nevezett nagy számban levő társaság a szőlők megtekintése előtt egy rövid értekezletet tartott, melyben a ripária portá- lis kérdése kerülvén szóba, Rácz Sándor igazi szakértelemmel és valódi szőlészeti bölcseséggel tartott értekezletében a következőképen nyilatkozott: „egész bátran és határozottan kijelentem, hogy tiszta portá- lis telep az egész országban nem létezik“.

E nagy jelentőségű enunciáció erős felSzeptember hó 2Q.

tűnést keltett s a nap folyama alatt nem kevesebb érdeklődés nyilvánult az iránt, hogy a megtekintett amerikai anyatelepek közül, melyek eddig portálisnak neveztettek : megfelelnek-e nevüknek, a valóságnak.

A város egyik nagy telepére, mely ripária portális név alatt érkezett és pedig az államtól, kimondotta, hogy benne portális csak imitt-amott található. Valamint egy másik és harmadik dús fejlődésü szintén ripária portálisnak ösmert alanyra hasonlót jelentett ki. S midőn ama kérdés vettetett fel, hogy a vesszők az államtól lettek beszerezve, tiszteletreméltó őszinteséggel kijelentette, hogy a portálist csakis az utóbbi időben ösmerték fel teljesen !

Tisztelettel hajiunk meg Rácz Sándor őszinte nyilatkozata élőt. Őszinteség az ami bizalmat kelt.

Az ilyen őszinte szavak képesek a bizalmat felkelteni, megnyerni a hallgatót úgy, hogy minden állítást nyugodtan elfogad.

Mi is elfogadtuk á tett őszinte nyilatkozatot, mert az általa ripária portálisnak bemutatott töke csakugyan más, s a többitől seljesen eltérő külsővel bir. Melynek nemcsak a fejlődése kiválóan dús, de magán a levélzeten is az fserő lálható.

Az altala bemutatott ripária portális következő : Fejlődése dús, Ízületei hosszúak; levelei nagyok, csaknem oly szélesek mint hosszúak s ama sajátosság jellemzi, hogy azok leszámítva a két szélén és közepén levő kis csipkéshegyecskét: mondhatni négyszögletüek. De még ezeknél is jellemzőbb tulajdonsága az, hogy a levél bordái között levő szövet, mint az ernyő — kidomborodik úgy, hogy egy tekintetre látható ; de különben az egész levélzet a dús fejlődést jellemzi.

Mikor ezután átnézegettük az eddig portálisnak nevezett telepeket: ilyeneket elvétve találtunk egyet kettőt.

Nagy örömünkre az általunk ez év tavaszán ültetett fiatal telepünkre mondotta azt Rácz Sándor ur : „hogy még ma annyi portálist, mint e fiatal telepben van, nem látott, azokat megjelölvén, ajánlotta, hogy a többit dobjuk ki, s azok vesszőivel foltozva állítsuk elé a tiszta portális telepet.“

Ezen állításnak Valódiságát a nyilvánosság jellemezze.

Ezek szerint igazuk volt, azoknak kik az eddig portálisnak nevezett vesszők mellett nem ütötték meg a nagy dobot, azok csakugyan nem voltak mások, mint a ri- páriának kiválasztottál. Aminőt bármely ripária telep tulajdonos előállíthatott.

Az eladókat sem lehet félrevezetési szan- szándékkal illetni, mert ők is azon a címen vették. Ök félrevezettek másokat szándék- talanul. A vers vége az, hogy a legtöbb portálisnak hirdetett ripária nem volt portális.

S mivel sokan a jó fejlődésü ripária s az eddig hirdetett portális között nem láttak hülömbséget, s mint bebizonyodott, hogy nem is létezett: egész lelkiismerettel