Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

VÁCI HIRLAF 3 nek nyelvi tehetsége nincs, mint a meny­nyinek van, hogy grammatikából élő nyel­vet megtanulni nem lehet, csak beszédből, a melyre azután követhezhetik a grammatika, már pedig ilyen nyelvtanitás az iskolában merőben lehetetlen. Hogy tehát az iskolai tárgyakra kiszabott idő egy része a tanulók nagy részére kárba ne vesszen, ezeket az élő nyelveket sem lehet rendes tárgyakul felven"i az egysé­ges középiskolákban, hanem csak rendkí­vüli tanfolyamokban előadni. Ez többet ér, mint a német és francia nyelv kötelező oktatása. De menjünk tovább! Középiskoláinkban, mindegyikünk tudja, szégyenletesen kevés súly van fektetve a nemzeti nyelvre, az irodalomra és a történetre s ami időt ezekre i fordítunk, az is a leghelytelenebbül van beosztva. Grammatikára 3, stilisztikai ször- szálhasogatásokra 2, esztétikára és irodalom- történetre 3 év van forditva, tehát annyi, mint a grammatikára s ez az arány a reál­iskolában csak egy évvel előnyösebb az irodalmi oktatást illetőleg. A magyar ok­nyomozó történetre mindössze 7—8 hónapi idő esik. Most már mondja valaki, hogy ez helyesen van a magyar középiskolában ! Mi azt hisszük, hogy ha középiskolai ok­tatásunkat gyökerese reformálni akarják ez a reform csak akkor lesz helyes, ha nemzeti szellemben történik; ha azokat az idegen elemeket, a melyek eddig előtérben állottak a nemzeti kultúra rovására, háttérbe szorítjuk s a fősulyt ama tárgyakra fektet­jük, a melyek a nemzeti önérzet szilárdítá­sára alkalmasak, a melyeket a magyar em­bernek, tekintettel a műveltségre, gyakor­lati életre, pályájára tudnia szükséges és hasznos. Ez okból középiskolánk reform­kérdése nem az lehet, hogy kell-e egysé­ges középiskola, hanem csak az, hogy közép­iskolánkat kell-e és lehet-e nemzeti alapra helyezni? S erre csak egy felelet lehet. Középiskoláinkat, ha reformáljuk ezt úgy kell végrehajtani, hogy abban a nemzeti nyelvre és irodalomra, a hazai történelemre és földrajzra kell a fősulyt fektetnünk, meg­kis pisze Liza a kasziros leány diktált neki, most ezt hozáson Lázár, most azt most eny- nyit igyék és annyit ivott is. A szeme előtt rózsaszín karikák táncoltak, az arcát meg úgy csiklandozta annak a kis pincérleánynak a fru frúja. Eredj innen förmedt rá mérgessen, ha legalább szőke volnál ne dörgöld a vál- lamhoz a pudert. Aztán, hogy Lizi durcássan elugrottt s elakart futni megkapta a kötényénél fog- vás s maga mellé ültette a székre. Ej no hisz szeretlek maradjt itt tudod az emberek az én hazámba csak egyzser szeretnek, de akkor meghalnák. Aztán, hogy harmadnap kialudta a má­mort eszébe jutott, hogy hiszen mavjour van Lehotaiéknál. S mikor a chypre illatos frak zsákéba lefelé haladt a lépcsőn nevetve morogta a fogai közt. Bolond vagy Lázár, majd elpuskáztad a jövődet a miatt a fludribus komédiásné miatt, holott ha egy kicsit ügyeskedsz, Lehotai Mici tied stafirongustól hatvanezer forintostól, mert hiába szép az a mondás hogy nálunk csak egyszer szeretnek az emberek életükbe de akkor meghalnak szerelmükbe. Csakhogy nem praktikus. ! felelő arányban a természettudományokra, mathematikáraés a geometriai és szabad­kézi rajzra, mig a zenének s a tornának a mainál nagyobb mértékű és célszerűbb felkarolásáról sem szabad megfe' dkezni, végre pedig a filozófiát, annak g\ akorlati részeit és történelmét a középiskola nem mellőzheti. A mi most már az idegen nyel­veket illeti azok csak mint rendkívüli tár­gyak foglalhatók a magyar középiskola keretébe. Megvalósitható-e ez a középiskola ? Ugy- látszik, még nem, mert az intéző körök még nem is gondoltak ilyesmire s a kik még vakon hisznek a klaszszikus nyelvek és a német nyelv rendkívüli észképző, szivképző és szükséges voltában, irtóznak ily reform­tól. Pedig ennek előbb-utóbb be kell követ­keznie. Csak mi maradnánk hátra, mikor még' a legcsekélyebb nemzet is nemzeti­sége megszilárdítására törekszik ? De ha ez a reform még most keresztül nem vihető, teljes meggyőződéssel, mond­juk, hogy akkor nem kell semmiféle reform. Amint a tervezett egységes középiskola létesülni fog, abban az alakban úgy sem lesz egységes, úgy is megmaradnak a régi idegen elemek, s méltán fogjuk majd kér­dezni : pour quoi tant de bruit pour une omelette ? Hisz ha a miniszter úr mindenáron erő­szakolja a középiskolai reformot, állítson fel egy vagy két ilyen egységesnek neve­zett középiskolát próbaképpen; de ne vi­gye összes középiskolai oktatásunkat egy elhamarkodott reform álral beláthatatlan zavarokba. A miniszter úr jóakaratú tevékenységé­nek oktatásügyünk terén még elég sok egyéb föladat kínálkozik, sőt azt sürgető- leg követeli: ilyen a tanárképzés, a pol­gári iskolák, a szakiskolák, sőt az elemi iskolák szervezete stb. Ezeknek a kérdéseknek megoldása, elin­tézése sürgős, az egységes középiskolát senki sem sürgeti. Koltai Virgil dr. Helyi és vidéki hírek. — A polgármester távol. A város polgármestere családi ügyekben négy napra Kalocsára utazott. De október 1-én már az értekezni óhajtó telek találhatják. — Szerkesztő távollétében. Lapunk szerkesztője két heti szabadságon van, en­nélfogva, kik vele személyesen akarnak értekezni, ezt csupán keddi napokon tehe­tik, mikor lakásán található. — Községi bíráskodás. Miután köz­ségi biránk egészségi állapotának gondozása végett hat heti szabadságon volt a községi bíráskodás illetékessége alá tartozó baga- tell ügyekben némi szünet állott be. a köz­ségi biró visszaérkezése folytán október hó elsejétől kezdve a panaszok ismét felvétet­nek és azok érdemleges elintézése meg­kezdődik. — ^ árosi számadások. A városi számvevő jegyzője Fóthi Gyula által nagy gonddal keresztül vizsgált árva, árvaletéti, közigazgatási letéti, korodai és szegény alapi számadások elkészülte«: és a városi tanács hirdetmény útján hívja fel az érdeklődők figyelmét, hogy azokat tetszésük szerint megfigyelhessék és netaláni észrevételeiket a közgyűlés elé terjeszszék. — Szerkesztői posta. Amely dolgo­zatokról nem nyilatkozunk azokat nem kaptuk. — Záró bankett. A lövöldöző-ház vá­lasztmánya a lőházi év bezárásának meg- pecsétlésére folyó hó 22-én délben banket­tet rendezett a lőház helyiségében, melyre azonban igen csekély számmal jelentek meg mindössze 14-en. Igaz ugyan, hogy a meg­jelentek igen kedélyesen és fesztelenül érez­ték magukat, de mi mégis sajnálattal adunk értesítést, hogy a sport barátai annyira meglohadtak érdeklődésükben a lőház iránt. A szomszédos államok nevezetesen Német és Olaszhon lövészei egy hatalmas láncfü­zért képeznek a társadalomban, jeleül egy életerős, szívós kitartásu tevékenységnek, mig mi nálunk egy és más pontokon a fér­fiú erélyek megernyedésével találkoznunk. — A fi/,elő lőház. E héten a váci lőház törlesztette azon 150 forint adósságát, tnely- lyel mint utolsó részlettel a kibocsájtott részletivekre hátrálékban volt. — A városi-iskola szőlőtermése. A városi telep idei termését Tragor Ernő borkereskedő vásárolta meg 500 forinton. — Versenydobások. A tekepályán két vasárnapon keresztül folytak a kitűzött dijakra a versenydobások. Az első prémi­umot egy idegenből jött falusi segédjegyző nyerte el a váciak elől, a másodikat azon­ban Lágler István polgártársunk kaparitotta meg ritka szép dobásaival. Malérja csakis az volt, hogy nyíl egyenes dobása a közép lyukon szaladt ki, más különben most ő diskurálgatna az arany díjjal. No de még elég fiatal ember hozza, hogy Fortuna kis­asszony más alkalommal jobban körülciró­gassa. — Versenylövések. A váci lőegylet által a záróünnepségek méltó befejezésére rendezett versenylövések, noha nem nagy számú, de ügyes és jól fegyelmezett lövő­ket hitt ki a porondra. Az első dijat egy egy jól talált szeggel a váci arany ember Tragor János emette el többi társak elől. Ki úgy látszik csak azért váltja az egylet aranydijait, hogy hozzá visszaguruljanak. A második dijat három ezüst forintban dr. Freysinger; a harmadikat dr. Csányi; a negyediket Nikitits Sándor érdemelték ki. — Díjkiosztás akadályokkal. A múlt vasárnap délutánján öt órakor kellett volna a lőházi versenydijakat kiosztani, azonban a kiosztás reménytelenül hosszabb vitára nyújtott alkalmat. Ugyanis a lőházi szolga szabálytalanul jelzett. A legutolsó táblán, melyen szembeszökőleg és figyelem- gerjesztőleg sokáig babrált egy szöget jel­zett, midőn azonban a táblát behozták azu­tán nemcsak a megejtett szög volt látható, hanem agy lőtt négyes is. Ez pedig szabály­talanság, mert mindjárt az első találásnál kellett volna jelzenie. Ebből erős, majdnem szenvedélyes vita keletkezett, melynek be- csomózásaul az együtt ülő választmány azon iziben a lőházi szolgának felmondott. Ez által elejét akarván venni, minden leg­kisebb visszaélésnek, mely a versenylövések értékét és hitelét problematikussá tenné. — A hengermű színváltozásai. Szinte szokatlannak tetszik nekünk az a gyors és rendszeres kiépülés, melylyel a hengerműnek tágas ipartelepe rövid idő­közökben magát kiegészíti. Csak kurta idő­köz választ el bennünket azon időponttól, melyben a mühelyiségek felavatását a nagy ipari vállalkozók disztinkvált társaságában oly nevezetes módon megünnepeltük és ime már újból felemelkedett az igazgatósági­lak pavillonszerü épülete, melynek tervezete Filzer Imre építész szabatos kivitelű

Next

/
Oldalképek
Tartalom