Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-25 / 34. szám
Váci Hirlap melléklapja. Vác, 189o. Augusztus inó 2o. .Évi általános munkálatok az amerikai ojtvány szőlőkben. Elmulasztott permetezés esetén. Eveken keresztül gyökeresedett el azon balvélemény, hogy a peronoszpora hatását már nem fejti ki augusztus hónapban. Miért is igen sokak találkoztak, ki ügyet sem vetettek, midőn az idei évben augusztus hó első napjaiban a peronoszpora fellépett szőleikben. Azt mondogatták: Hagyján! már úgy sem veszedelmes. Az idei tapasztalatok azonban nagyon szomorú okulásokat szolgáltattak az eme balvélemérfyben magát elaltatni iparkodó gazdának. Arról kellett neki akarva, nem akarva meggyőződnie, hogy az alig zsugorodni kezdő levelek, hova tovább mindinkább szaporodtak. A levélzsugorodás csakhamar elterjedt az egész szőlőben, melyet nyomon követett a rozsdásodás és végül beállott a leveleknek teljes lehullása. Most már az a kérdés merül fel, hogy mi tevő legyen a szőlősgazda mindezen jelenségekkel szemben?. Szabad-e neki összetett kezekkel nézni a pusztulás tovaterjedését? Sokan abban a véleményben vannak, hogy ily esetben legjobb a szőlőkhöz hozzá sem nyúlni. — Hajt az magának hegyet és ezzel az uj hajtással jól rosz- szul valahogy kihúzza az évet. Nézetünk szerint azonban a permetezésről ez esetben sem szabad lemondani. Mert a peronoszpora terjedni fog a hegye télé is. Elfogja szárítani a többi leveleket is. De meg az a vékony, satnya hajtás, mely a hegyekből felkinlódik, nagyon megviseli a beteges tőkéket. Azért igen ajánlatos az ily elhanyagolt tőkéket is megpermetezni. — Még pedig a hegyeket legalább is két százalékos oldattal. A tőkéket pedig, miután azokon még a fürtök kínlódnak és a venyigéket egy százalékos oldattal. Mert ellen esetben a most már levelek által nem borított fürtök az erősebb oldattal károsok válnának az egészségre. Ezen permetezés megejlése előtt, azonban igen helyesen cselekszünk, ha az újonnan fejlett vessző hegyeket némileg visszakurtitjuk. Arra azonban gondunk legyünk, hogy ne kézzel csonkoljuk a vesszőket, hanem minden esetben késsel vágjuk le. Mivel a beteges, peronoszpora által senyvedő venyigék a csonkolást alig-alig bírnák el. A hegy községekről. A hegy község a múltban is jól ismert szervezet volt nálunk. Élén állott a hegy biró s statútumaik voltak, melyek az akkori viszonyok és szükségleteknek meg is feleltek. A nagy átalakuláskor azonban a hegy községekről megfeledkeztek intézkedni s mikor a közigazgatás a birói teendőktől elválasztatott, a hegy községek elvesztették az alapot, melyen eddig állottak s jelentőségük jórészt elenyészett, mert a hatósági jogkörüket az illetékes fórumok elismerni vonakodtak s a rendesen megválasztott hegy biró csak olyan titulus maradt, melyhez azonban a népélet szivesen ragaszkodott, mint egy inteni kivánván a hatalom kezelőit, hogy kár ezen intézményt oly könnyedén elejteni. Meg is vagyok győződve, hogy ha hegy községeket annak idejében újra szervezik és kellő hatalommal látják el, a filoxera oly könnyen nem pusztította volna el a szőlőket, mert a védekezésnek meg lett volna a kellő szerve s most nem kellene szomorúan constatálni, hogy a hegyvidéki szőlőink java része elpusztult. A törvényhozás végre rehabilitálta ezt az intézményt, mert több rendbeli kisérle- tezés után kitűnt, hogy az importált szövetkezeti alak nálunk nem bir azzal a vonzóerővel, a mit tőle vártak. A „mezőgazdaságról és mezőrendörs.égről“ szóló s f. évi novembeé 1-én életbe lépett 1894. évi XII. t. c. VIII. fejezetének tehát, mely a hegy községekről intézkedik — szőlőmive- lésünk szempontjából a legnagyobb fontosságot kell tulajdonítani. A szőlőmivelés egész különága a gazdálkodásnak, mely ahhoz képest külön igények és szükségletekkel is bir. Az uj törvény ezeknek gondozását és kielégítést nagyon helyesen, az önkormányzatra bízza. A proklamált elv a törvény legbecsesebb részét alkotja, mert a szőlőmives tudja legjobban, melyek az ő speciális érdekei. Ezzel a szőlőbirtoko-'ok kezébe van adva az emeltyű, hogy a zilált viszonyokból kibontakozva az elvesztett pozitiót ismét vissza küzdhessék. Csak az erők összepontositása mellett várható, hogy a filoxera által elpusztult szőlők gyors felújítása remélhető legyen, a borkezelés és értékesítés is nagyobb eredményekkel biztat, ha a kisebb szőlősgazdák egyesülnek. A törvény által contemplált hegy községek bírnak mindazon tulajdonságokkal melyek által annak tagjai céljaikat köny- nyebben és jobban elérhetik, sem mint ha egymagukra hagyatva kellene az akadályokat leküzdeni. A hegyközség szervei : a közgyűlés, a választmány, a hegybiró. Alapszabályait maga alkotja, a törvény azonban megkívánja, hogy a hegyközségek a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés úgy a filoxera által elpusztított felújítása vagy uj szőlők ültetése és a szőlő penész elleni közös védekezés iránt azokban intézkedni tartoznak, egyéb szőlőbetegségek elleni közös védekezést úgy az okszerű szőlőmivelés és szüretelés valamint a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében kívánatos közös gazdálkodás iránt pedig intézkedhetnek. A hegy községek tehát önálló élettel biró szervezetek lesznek, melynek céljait a statútumok fogják körülírni az önmeg- adóztatási jog pedig lehetővé fogja tenni, hogy a célokat elérhessék. Pénz nélkül eleve halva született volna az egész intézmény. A megalakulhatás is nagyon megvan könnyítve, mert 100 catastr, — ha az legalább 20 birtokos kezén van szétosztva, — a tagok birtok aránylagos egy harmadának akarata a hegy község alakulását kimondhatja. A kisebbség tehát abban dominálhatja a többséget, a mi nem lesz nyomasztó, mert a létesült hegy község egyéb határozatait már csak szótöbbséggel hozhatja. Száz holdnál kisebb területeken azonban csak valamennyinek egyetértő határozatára lehet hegy községet létrehozni. A kisebb hegy községek alakulására tehát a törvény nem kedvező. A kedv a szőlők felújításához átalános- nak mondható s addig ezért is mutatkozik oly kevés haladás e téren, mert a megfelelő vessző beszerzése nagy akadályokba ütközik, de az ojtás is egyéb fogások ismerete is még nagyon hézagos. A hegy község azonban , ezeket az akadályokat könnyen legyőzheti. Szőlő iskola létesítése által tagjait rövid idő alatt elláthatja vesz- szőkkel sőt ojtványokkal, a földelemzés utján kijelölheti a megfelelő vesszőket, és szakértő vincelléreket inportálhat, a helyes kezelés fogásainak elterjesztésére, Megvagyok győződve, ezen az utón a szőlők föl- ujitása nem várt lendületet fog venni. Mennyi nehézséget okozott eddig a peronospora, mert a kötelező permetezés nem igen tudott magának utat törni. A hegy községek azonban erre kötelezve lesznek és közös erővel valóban jobban és olcsóbban is lehet azt körösztül vinni. A közös pince kezelés előnyei is szembeszökők, de ez nem kötelező, a kik azonban elfogadják nagy hasznát fogják látni. Nagy horderőt kell annak is tulajdonítani. hogy a hegy községi szervezet áital a szőlőbirtokosok hiteligényei lesznek megoldhatók. Olcsó pénz nélkül a szőlőfeluji- tás nagy problémája alig fog sikerülni, a hegy község azonban oly szervezetnek tűnik fel, melynek segélyével az a kérdés is dűlőre hozható. A hegy község könnyen ellenőrizheti, a kölcsön megfelelő felhasználást és e mellett a járulékokat közadók módjára hajhatja be, tehát a közbenjáró szerepet kitünően fogja betölteni: A kormány s zárkozhatik el attól, hogy a szö- lőmivelés felkarolása végett a szőlömivelök támogatására, ha kell kamat nélküli kölcsönökre is — közbe ne lépjen, mit most a hegy községi szervezet mellett könnyen
