Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-25 / 34. szám
6 VÁCI HÍRLAP megtehet, mert abban oly közvetítő láncszemet nyer, mely teljes garantiát fog nyújtani. Az életbeléptetési rendelet szerint 1895. évi január hó végéig össze lesznek Írva a hegy községekre alkalmas területek és ennek megtörténte után 30 nap alatt a főszol- g'abirák pedig összehívják az alakuló közgyűléseket. Mindenütt fognak akadni lelkes apostolai a szőlőügynek, kik feladatuknak tekintsék odahatni, hogy mentői több hegyközség alakuljon meg, mert szőlészetünk felvirágzása máskép alig remélhető. Az a uj teher, mit a hegyközség maga után fog vonni, ne riaszszon vissza senkit, mert az általa elérendő haszon dúsan fogja megtéríteni a vele jövő költségeket. A zöldtrágyáról. (Folytatás és vége.) Ha tisztán elméleti szempontból tekintjük a kérdést, kétségtelenül hibának látszik, ha a kitűnő takarmányt a trágyadombra dobjuk. A munka és jelentékeny költségek árán előállított növényanyagot felhasználatlanul visszajuttatui a földbe trágyával takarmányt termelni és e takarmányt ismét trágyául használni — elméleti szempontból tekintve, kétségtelenül hibásnak kell hogy feltűnjék. De vájjon hiba-e ez, gyakorlati szempontból is? Aligha legalább nem minden esetben. Nem szabad ugyanis tekinteten kívül hagyni, hogy a gyakorlat szempontjából nem minden zöld növényt lehet „takarmány“- nak tekinteni. Csak az a zöld növényanyag, a mely tulajdonság'ainál fogva és a gazdaság viszonyaira való tekintettel valóban ha- haszonhajtólag feltakarmányozható, vagy előnyös árban eladható, takarmány a gazdára nézve. Minden más esetben csak trágya. Például, ha laza homokról van szó, a melyben a hüvelyesek közül csak a csillagfürt termelhető a legnagyobb valószínűséggel az egész mennyiséget le kell szántani, mert a csillagfürt takarmányozása nem tanácsos. Ebben az esetben tehát már nem mondható a zöldtrágyázás a mezőgazdaság ellen elkövetett bűnnek. Szerradella termelésénél már máskép áll a dolog. Ez esetben feltakarmányozunk annyit a mennyit lehet, és csak a maradékot szántjuk alá, mert hogy a szerradella egész termését nem mindenkor lehet feletetni, azt minden gyakorlott gazda tudja, j valamint azt is, hogy például zsombolyai kazalban való eltartása is kéuyes dolog e különben kitűnő takarmánynövénynek gyors felbomlásra való hajlandósága miatt. A szerradellának egy része tehát takarmány a másik része trágya. Kötöttebb talajon, a melyben már hereféléket, bükkönyt és borsót is lehet termelni, szintén csak a részleges feltakarmányozás és részleges alászántás ajánlható, és ha a „tekintély“ még oly kézzelfogható lag bebizonyítja is elméleti szempontból a teljes feltakarmányozás előnyösebb tehát, a gyakorlatból mindig képes lesz a gazda felsorolni oly körülményeket a melyet az elméletet alkalmazhatatlanná teszik, vagy legalább annak előnyeit paralizálják. Ezek között pedig van különösen egy a mely különösen érdemes a megszivlelésre. A hüvelyesek művelése által elérni szándékolt tulajdonképeni nyereség vagyis az atmoszférái levegőben kimeríthetetlen meny- nyiségben található légeny felszívása csak akkor kezdődik, a midőn a talajban előtalált légenymennyiséget az illető növények már teljesen felemésztették, a növények tehát nem kaphatják a talajból légenyszük- ségletüket. Csak ekkor fordulnak a növények légenyért az atmoszférái levegőhöz. Valóban légenygyüjtőknek tehát a bükköny és a borsó is, csak tenyészetük utolsó időszakában mutatkoznak és ezért szabályul kell elfogadni hogy a zöldtrágyázásra szánt növényeknek hosszas tenyésztési időt kell engednünk hogy légenygyüjtő képességüket minél hosszasabb időn át érvényesíthessék. Ezért rendesen addig is hagyják őket lábon állani, amig a fagy meg nem szünteti tenyésztésüket. Megfagyott, vagy erősen megdőlt, részben már rothadásnak indult és penészes bükkönyt, vagy borsót pedig senki sem ad a jószágának takarmányul. A szerradellát könnyebb részben felta- karmányozni, mert azt gyakran már augusztus élejétől fogva vágni lehet; késő őszig ismét utána nő, úgy, hogy még alászántani való is jelentékeny mennyiségben jut belőle. Bükkönyt és borsót azonban csak júliusban lehet a tarlóba vetni és nagyon kedvező őszi időjárás mellett számíthat csak a gazda arra — különösen kötött talajban, a melyben e növények lassabban fejlődőnek hogy a kaszálást elég korán megejtheti és nagyobb terület termését takarmány alakjában értékesítheti. Rendes körülmények között ott, a hol nagy területekről, távol fekvő parcellákról, rossz utakról stb. van szó, a tarlóban termelt hüvelyesek kihasználása csak zöldtrágyázás alakjában lehetséges és minél inkább olyanok a gazdaság viszonyai, a melyek között az állattartás csekély jövedelmezőségével szemben áll a zöldtrágyázásnak aránylag kedvezőbb jö- vedelmezése, annál kevésbbé követ el a gazda hibát, ha minél nagyobb mértékben alkalmazza azt. Tagadhatatlan, hogy vannak esetek, a melyekben a zöldtrágyázás jövedelmezősége nagyot csökken és még a tarlóban termelt zöldnövényeknek is csak a feltakarmányozása mutatkozik hasznosnak : de másfelöl nem ritkák az oly esetek is, midőn inten- zive kezelt gazdaságokban teljesen felhagynak — a nélkülözhetetlen igás jószágon kívül — a trágyanyerés céljából való marhatartással és jövedelmes gazdaságot folytatnak — mondhatjuk — legfőkép a zöld- trágyázás kiterjedt alkalmazása folytán. A trágyázás által ugyanis azokat az alkatrészeket igyekszünk visszaadni a talajnak, a melyeket a termelt növények felemésztettek és a melyeknek még sem szabad a talajban hiányozni, ha azt akarjuk, hogy benne a termelendő következő növény szintén megtalálja a tenyészésé- hez szükséges tápanyagokat. Ez anyagok között a legértékesebb a légeny, a melyet a zöldtrágyázás által majdnem túlságos mennyiségben juttathatunk a talajba és minthogy a talaj az egész tenyészési idő alatt soha sincs növényzet nélkül, a nyers lényeg-mennyiség sem elpárolgás, sem az altalajba való leszivárgás által jelentékenyebb mennyiségben el nem vész. Wagner darmstadti tanár kísérletei megállapították, hogy borsó- és bükköny-zöldtrágyázás mellett, gazdag termés esetére, 250 klg. légeny is juthat a talajba. Ezer mázsa trágya vagy 33 mázsa chili-salétrom volna szükséges hektáronként, hogy hasonló mértékben szaporítsuk a talaj légeny tartalmát. Lucernánál 230 klgr., vöröslóhernél 127 klgr., svéd- lóhernél 117 klgrban van a légeny szapo^ rulat valószínű maximuma megállapítva. Ilyen talajgazdagitást istállótrágya segélyével alig lehetne elérni. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a fentebbi adatok csak a zöldtrágyanövény föld fölötti részének tulajdonságaira vannak alapítva, pedig annak földalatti részei is jelentékeny vegyi és fizikai tulajdonságokkal bírnak. Welner és Weiske ezek hatását egyenlőnek mondják hektáronkint 600 mázsa istálló-trágyáéval. A zöld trágya gyorsabban bomlik fel, mint az istálló trágya, a talaj televény-tar- talma jelentékenyen szaporodik általa, amint azt a szomszédos parcelláktól elütő sötétebb szin bizonyítja. Igaz ugyan, hogy a zöld trágyázás csak egyoldalulag gyarapítja a talaj termőképességét, a mennyiben a növényi tápanyagok közül csak lényegben gazdagítja, mig a foszforsav és káli tartalma semmi vagy legalább elenyészően csekély; de hát ma már istálló-trágya mellett sem nélkülözhetők a műtrágyák. A zöld trágyázás előnye az, hogy a legdrágább trágya anyagot, a lé- genyt önmaga állítja elő és megkíméli a gazda erszényét attól, hogy chili-salétrom alakjában, drága pénzen kényszerüljön azt beszerezni. Műtrágyából tehát foszforsavat és kálit kell használni zöldtrágyázás mellett is és pedig nem csupán azért, hogy a talajban mutatkozó hiányt pótoljuk, hanem különösen azért, hogy a növényeket képesebbé tegyük arra, hogy a zöldtrágyában kapott légeny mennyiséget minél jobban kihasználhassák. Ha mindezekhez még hozzá vesszük, hogy a talajérettség tökéletesebb, a porha- nyósság nagyobb, a nedvesség-felszivó képesség fokozottabb, a nedvességi viszonyok és arányok kiegyenlítettebbek, a szántás könnyebb; ha tekintetbe veszszük, hogy a kalászosok tökéletesebben bokrosodnak, a talaj hőfoka magasabb és egyenletesebb és ezért a növények gyorsabban fejlődnek, gyökereiket mélyebben lebocsátják a talajba, szárazságot és fölösleges nedvességet köny- nyebben elviselnek ; végre, hogy a talaj tökéletes beárnyékolása folytán a gyomnövények legnagyobb része már csirájában kivész és a végeredmény a nagyobb és biztosabb termésben nyilatkozik meg: úgy gondolom, elég adat annak bebizonyítására, hogy a zöldtrágyázás még sem minden körülmények között mondható a mezőgazdaság ellen elkövetett bűnnek. n — n. Borászati hírek. — \r ezredéves kiállítás borászati pavilion ja. Az ezredéves kiállításnak egyik dísze lesza borászati pavilion, sőt nemcsak dísze, hanem a pavilion kóstolócsarnoka első- [ rangú élvezeti hely is leend, a hol az or- í szág minden borvidékének hamisítatlan termékét fogja megizlelhetni a hazai és a külföldi közönség. Az ezredéves kiállítás borászati pavillonja, eítérőleg az eddigi összes hazai és külföldi kiállításoktól, nemcsak címkés üvegeket mutat be a közönségnek, hanem módot nyújt arra is, hogy a kiállított borok legtöbbje megkóstolható legyen. Az 1000 négyszögméter térfogatú csarnok köralaku, beosztása háromszoros kör. A legbelső, 14 méter átmérőjű kör a tulajdonképeni kiállítás. Itt a fal mellett külön szekrényben, a kör közepén pedig' 12 méter megás és 5 méter széles alappal bíró üveg állványon lesznek elhelyezve borvidékekként a kiállítók palackjai. Ez a részeizléses elrendezése által gyönyörködtetni fogja ugyan majd a szemet, imponálni fog a kiállított borfajok mennyisége és különösen az egyes modellekben bemu-
