Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-25 / 34. szám

4

VAGI HI KLAP

— Sz. István király napja Vácon.

Az első magyar király napját épületes kegyelettel szemelte meg- városunk lakossága. A törvényes munka szünetet betartásában versenyre keltek a különféle felekezetek. A köz és magán épületeken, már az ünnep előestéjén ott dagadoztak a gyönyörű nemzeti rászlók, csupán a szemináriumon nem vettünk észre semmit. A jó Tóni bácsi Petőfi kegyeletes iskolatársa talán beteg volt e napon, hogy a zászlóról meg .feledkeztek. A nagytemplomban Dr Schuszter püspök személyesen pontifikáit. Kis propellerünk is teljesen zászló diszben ra- gyogva sürgött, forgott egész nap a Pokol vendégeivel, kik nagy számban siettek a szigetség zanótos levegőjét kihasználni.

— Alaptalan liir. Sokan erősen tartják azon hirt, hogy Pivár Ignác a vakok országos intézetének igazgatójává nevez- tik ki. — De ez minden alapot nélkülöz. Mert jeleztük volt Pivár ur csak ideiglenesen bizatott meg a jelzett intézet átvételével, mig azt a kinevezendő igazgatónak átadja. Az azonban nem lehetetlen, hogy a kultuszminisztérium Pivárt az összes emberbaráti intézetek főfelügyelőjévé fogja megtenni.

— Vác a tűzoltók országos értekezleten. A tűzoltók a múlt héten Kolozsváron országos értekezletet tartottak. Ezen értekezleten a váci tűzoltók közöl Dr Csányi János főparancsnok vezetése alatt 9-en jelentek meg, kiknek nagyobb része már szerdán este hazaérkezett. Mig Csányi, Nikitics Sándor és Velzer János önk. tűzoltók kíséretében Brassó megtekintésére randultak át.

— Meghívó. Vettük a következő meghívót. Az 1895. évi vivótársaság által f. évi augusztus hó 24-én (szombaton) az alakulandó „Váci Sport-Club“ javára a lövő- ház külön e célra díszített termében rendezendő vivómérközéssel egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti dij: Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. A táncestély kedvezőtlen idő esetén is megtartatik. Jegyek előre válthatók: Meiszner Rudolf divatüzletében. Ha esetleg tévedés folytán becses körében meghívó nem küldetett volna, tisztelettel kérjük, ebbeli óhajának bármely napon d.

u. 5 — 7 óráig a lőházba kifejezést adni.

— iimsuk a környékben. Sz. István király napját úgy Vác-ITartyánban, mint Tótfalun, mint a falu védszentjének a napját a vegyes vallásu lakosság közösen szokta megülni. Mindkét helyre Vácról igen nagy számmal szoktak kirándulni, különösen a kisváci református hívek használják jól ki e napot és rokonságuk réven tömegesen rándulnak ki úgy Hartyánba, mint Tótfaluba nyári szórakozásra.

— A s/ó2ó vásárlók. A hét folyamán

Kis és Nagy-Maros németsége erősen hullámzott le és fel utcáinkon egymásnak nyújtva a boldog szőlősgazdák kilincseit. A korán érőfajok mesés árakon keltek és kelnek. — A madelenért 30 krt is megadták kilójáért. Az oportóért márcsak 18-at, a margitért 17, 16-ot kínáltak. A vegyes

fajta szőlők 15 forinton keltek métermá- zsánkint. A vásárlók azonban leginkább arra voltak hajlandók, hogy az egész termést általában vegyék meg.

Alti magyarázatot kér. Kedden estefelé, hét óra tájban magam ültem a szerkesztőségben. A Dunáról az esti alkonypir bíboros világossága szüremkezett be a bútorzatra. E misztikus fényben szinte jól esett egy kis lelki nyaralás a napi munka fáradalmai után. Egyszerre azonban minden jeladás nélkül, a folyosóra nyíló ajtó felpattan s mintegy hetedfél láb magas, nyurga alak, közel 130 szántiméter lábszárakkal és 30 szánti hosszú pofaszakállal, skót kockázatú úti öltönyben, savó színbe olvadt szürke szemekkel áll meg előttem. Sem jónap, sem fogadj Isten, emberem a legközelebbi támlásszékbe lekanyarodik s miután kifújta volna magát. Erős, szigorú hangon szól hozzám :

— A szerkesztő úrhoz van szerencsém?!

— Lehetek talán valamiben szives szolgálatára ? . . .

— Meg kell értenie uram, hogy én Po- mázi Jenő földbirtokos vagyok ! . . .

— Nem emlékszem, hogy valamikor lett volna szerencsém ! . . .

— Magyarázatot jöttem kérni ! . . .

— Tanári dolgokkal jelenleg nem foglalkozom . . .

— Engem se tessék iskolás gyermeknek nézni . . . Rajtam injuria történt . . . Ebben felvilágosítást első vonalban csakis a szerkesztőségtől kérhetek . . .

— Uram! ha jogsérelmet ejtettek önön. Tessék átsétálni a járásbiróhoz, 18 lépésnyire lakik tőlem. Ő van hivatva az ön baját megorvosolni.

— Értse meg uram! nem vagyok perlekedő ember, de ösmerem a járásbiró urakat . . ., azok paragrafusokból élnek . . . Legelőször is azt kérdezné tőlem: Hol követtek el önön injuriár ?! ... És ha azt válaszolom, hogy a tótfalusi rében, a propelleren ; akkor mindjárt felveti a kompeten- tia kérdését és sommás szóbeli végzéssel elutasít, hogy ez a pont már nem tartozik a váci kir. járásbíróság területéhez . . . Engem pedig az ilyen jogi szőrszálhasogatá- 1 sok nem nyugtatnak meg . . . ellenkezőleg idegessé tesznek.

— Hát a propelleren történt a baj ?! Ebben a specialis esetben csakis Csányi János barátom hivatott az ön sérelmét megorvosolni.

— Ne utasítson ön uram fűhöz, fához !... Annál is inkább, mert Csányi úr, amint ön nagyon jól tudja, Kolozsváron van és a propellerbe nem ártja magát ... És én, különben is nem orvosságot, hanem magyarázatot jöttem kérni . . . Ezt pedig csakis a szerkesztőség van hivatva megadni.

— Igen ám, instálom, de van Vácon még egy második szerkesztő és még három szerkesztőjelölt . . . Hogy jutok én hozzá, hogy minden parazsat az én árva fejemre gyűjtenek össze . ..

— Kérem az a másik szerkesztő Újpesten lakik . . . Máskülönbzn azt kerestem volna, ki mint papi ember, szolgálatkészebb i lett volna irányomban . . .

Ha nem menekülhetek, beleharapok az ön keserű kenyerébe . . . Mondja csak, mi történt önnel ?

— A dolog igen egyszerű, de annál mélyebben sértő . . .

Amint mondtam, a tótfalusi oldalról jövet a propellerbe száltam be, hol egy első osztályú jegyet kértem ... És ott ezt a lila szin jegyet nyomták a markomba . . . Olvassa ön ! . . .

— Átszállítási jegy. Vác—Tótfalu között.

8 kr, 1252. szám . . . No ez könyörgöm semmi injuria! . . .

— Ne turpiskodjék ön, hanem olvassa tovább !

— Olvasom : Egy hízott sertés, ló, ökör, tehén vagy öszvérért . . .

— No lássa uram ! . . . Mekkora méltatlanság.! . . . Hát mi vagyok én? . . . Azt jöttem megkérdezni! . . .

— No, ha ebben tetszik magyarázatot kérni?! Hát ezen könnyen túlesünk . . . Hízott sertés semmi esetre sem, mert ez ellen tiltakozik az ön soványsága ... Ló számban sem mehet, elegáns allűrjeinél fogva. Ökörnek sem nézhetem, mert a héber régiségtanból azt tanultam, hogy a héber remekírók Salamon, Dávid, Jezaiás stb., az ökör trópust csakis fejedelmi személyre alkalmazzák . . . Ha pedig' tehén Volna ön. uram . . . akkor valamelyes milimári számadása alatt állana ; holott ön tökéletes önjogú dsentle- men!*. . Hanem az öszvér fogalmát ami illeti... Itt már Ítéletem homályosulni kezd... Igaz ugyan, hogy ön egyszerű földbirtokos, de ki tudja, anyai ágon nem-e valami grófi származék ? . . .

Erre az én vendégem savószin szemei ki- gyúladtak, mellkasa kidomborodni kezdett és jobb lábszárra ereszkedvén himbálózva kiáltott fel :

— Igen uram ! . . . Nagyanyám valóságos grófleány volt . . .

— íme édes uram. Egyszerűbb fogalmi körrel ezt a vegyes származékot akarja talán konstatálni a veszedelmes lilaszin cédula.

— Uram ! ön charmant ember. Evvel egy bök szivart helyezve íróasztalomra, sarkon fordult . . .

Azóta sem láttam.

— A mártír látogatók Váron. A

nemzetiségi fészkelődők, kik szomOaton múlt két hete oly igazi nyers színekben mutatták be magukat Budapesten megtartott nyilvános gyűlésen, hogy ököllel haji- gálták ki a más nézeten levő nemzetiségi testvéreiket, szombati kudarcuk után Vácra is felrándultak a múlt vasárnap regg'elén, hogy az itteni mártírok révén a jövő valamely eshetőleges koncait biztosítsák a maguk számára. Nepll Gyurka taligázta be a Kúriára a díszes karavánt, mely megejtette Magyarországon az a szégyent, hogy a szabadság hazájában ököljogot használt saját testvéreivel szemben. — Egy kopott lutheránus pap is megjelent a díszes kompániában, ki esetleg egy galgavölgyi lelkész kollégájával és hajdani iskolatársával a szállóban találkozott. Nyakába akart borulni a lelkésztarsnak, ez azonban felemelt kezekkel hárította el magától a megtéve- lyedettet mondván :

Apage satanas! . . ne kisérts gonosz, ki lutheránus létedre Romába kapaszkodsz, hogy az alkotmányos királyt, királynak ne kelleseu címeznetek apostolinak szólítjátok. Pedig nektek sem Roma, sem a haza, sem szabadság, sem nemzetiség nem kell. Csak a husosfazekakat, borravalókat haj- hásztók és minden egyebet kutyába sem vesztek. Evvel sarkon fordulva az elhült papot a faképnél hagyta. Ez pedig kivált a kerge nyájból és szép csendesen haza a n- dalgott. így a lankatag Poppiu, délb en egy kijózanodott birkával kevesebbet ve zé- relt a fegyház falai elé.

A váci lieugermaloin részvény társaság lisztárai. Asztali dara, durva B sz. 12 frt 10 kr., asztali dara, finom C sz. 11 frt 30 kr. Királyliszt. Ősz. 11 frt 60 kr. Lángliszt 1. sz. 1Ó frt 80 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 10 frt — kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 9 frt 20 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 8 frt 80 kr. Közép kenyér- liszt 5. sz. 8 frt 40 kr. Kenyérliszt. 6. sz. 7 frt 80 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 6 frt 80 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 10 kr. Korpa, finom F. sz. 3 frt 50 kr. Korpa goromba G. sz. 3 frt 20 kr. Csirke búza, I. 3 frt — Konkoly 3 frt. 70 kr.