Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-18 / 33. szám
VÁCI HÍRLAP o Vác, 189o. Évi általános munkálatok az amerikai ojtvány szőlőkben. A hegyelés. A mily nagy fontosságú és rendkívüli bordereivel kapcsolatos a hegyelés mü- vélete a honi fajta szőlőkben: épp oly másodrendű az amerikai ojtványoknál. A honi fajtáknál azért fontos, mert ettől függ a szőlők regeneratiója, a buj- tásolás. Mivel rosszul hegyeit szőlőkben a döntés lehetetlenné válik. Az amerikai szőlőket pedig döntés által szapori.ani teljes lehetetlen. Azonban a döntésen kívül vannak még másodrendű körülmények is. Ezek között említendő először a venyige szedés. A venyige szedés tekintete megköveteli, hogy a szőlők hegyelésével csinyján bánjunk el. A rosszul csonkolt vagy hanyagul kezelt szőlőkben lehetetlen alkalmas venyigéket szedni. Mivel azoknak sem rendes, megkíván- tató hosszúságúk nincs meg, sem pedig kellőleg be néni érnek. Ez okból szükséges az amerikai ojtvá- nyok hegyelésében is rendesen eljárnunk. Mindenek előtt arra kell ügyelnünk, hogy az amerikai ojtvány szőlőket, ideiben be hegyezni. Perenoszpora járás előtt nem igen volt ajánlatos hamarább, mint a kánikula lefolyása előtt hegyelni. Mióta azonban a peronoszpora csa- ,pása oly sűrűn látogat bennünket a hegyeléssel sietnünk kell. Sietnünk pedig azért kell, mert a sátoros, lombos szőlőkben, hol a nedvesség a tőkék tövéből fel nem szikkadhat és a levegő nem járja a tőkéket a peronoszpora nagyon könnyen, gyorsan és veszedelmesen kifejlődhetik. Mihelyt azonban a hegyelés megtörtént, akkor rendesen járják a sugarak és a levegő a sorokat, a felszáradás normálisán történik, nem marad ideje a peronoszpora rohamos fejlődésének. Ha azonban az idő szaraz a pero- noszporától félni nem lehet, úgy tanácsos a kánikulán keresztül hegyelés nélkül, sátorban tartani a szőlőket, mert igy meg lesz mentve az esetleges jégverés túlságos csapásaitól. Bertalan nap után azonban bármily 'időjárás is következzék be, meg kell hegyelni az ojtvány szőlőket. Ezt megköveteli a fürtök érése. Be nem hegyeit szőlőkben lehetetlen jól érett szőlőkkel bírni. A hegyelésnél, ha vesszőket nem szándékozunk szedni, csak arra kell vigyázni, hogy a venyige hegyeit ne csonkoljuk, mert az ilyen roncsolás a jövő év termését teszi tönkre. A hegyelést késsel kell végeznünk. A zöldtrágyáról. A laza talaj egyik legbizonyosabb hatású és legolcsóbb termésszaporitóját, a zöldtrágyázást illetőleg különféle, egymással gyakran homlokegyenest ellenkező nézetek vannak elterjedve. A vélemények különben nemcsak a zöldtrágyázásra vonatkozólag térnek el egymástól, hanem általában a trágyázás elmélete és gyakorlata körül oly szétágazók, hogy a gazda gyakran zavarba jut amiatt, hogy melyik „tekintély* útmutatása szerint cselekedjék. Az egyik lelkesült apostola a zöldtrágyázásnak a másik — legalább a jobb minőségű talajon — észszerütlen eljárásnak, valóságos mezőgazdasági bűnnek jelenti ki azt. Egyik tekintély azt állitja, hogy légeny- gyüjtő képességgel csak a hüvelyesek bírnak, a másik a mellett kardoskodik, hogy a fehér mustárban, a zabban sat. szintén meg van az a képesség, hogy az atmos- pherai levegő légenyét felszívják s igy a talaj légeny tartalmát szaporítsák. Egyik oldalról alig felényi hatást tulajdonitnak az istállótrágyának a chili-salétrommal szemben, a másik oldalon ezt az arányszámítást abszolút hamisnak jelentik ki, és hasonló határozottsággal erősítik, hogy az arány a chili-salétrom légenye és az istállótrágyáé között, ez utóbbinak előnyére, sokkal kedvezőbb. Gazdag foszforsav trágyázás — igy tanították előbb — lényegesen fokozza a a répa cukor tartalmát, ma „végzetes tévedés“ e tanításnak a neve. Úgy gondolom elég számos és jelentős példát hoztam fel annak bebizonyítására, hogy a trágyázás egész terén mily ellenmondások állanak egymással szemben. Ez alkalommal csupán a zöld trágyázásra vonatkozó ellentétes nézetek kiegyenlítését akarom megkísérelni. A zöld trágyázás előnyös voltának tagadói azt a tételt állították fel, hogy zöldtrágyázás által, (kivéve a csillagfürt zöldtrágyázást laza talajon) gazdasági előnyt, haladást elérni nem lehet. A szerradellát, hereféléket, bükkönyt és borsót alászántani, a hallei egyetem híres tanára, J. Kühn egyenesen a mezőgazdaság ellen elkövetett bűnnek nevezi, mert a nevezett növények feltakarmányozása sokkal nagyobb hasznot biztosit a gazdának, mint a zöldtrágyául való alászántás. Az már most a kérdés, hogy valóban igaznak kell-e elfogadni a fentebbi állítást? Vájjon minden körülmények között a mező- gazdaság ellen elkövetett bün-e( jobb talajokon, a zöldtrágya alkalmazása a trágyául használt növények feltakarmányozásával szemben ? (Folyt, köv.) Augusztus Pió 18. A legjobb szölöfajokról. Vörös aszút csakis a Kadarká-ból készítenek és azt is csekély mennyiségben, mert ritka évben topped meg ezen szőlő kellő mérvben. Valóságos áldás volna, ha valaki a Kadarkához hasonló, de korábban érő kék szőlőt találna, mert ezen rendkívül értékes szőlőnknek — a Kadarkának — is nagy hibája az, hogy későn érik. Eredeti módon készitik a vörös aszút Franciaország némely vidékén. Ott ugyanis egyszerűen a Muscat Lunelnek szedik meg a töppedt szemeit, és ezen fehér mazsolát az Alicant Bouschet mustjával töltik fel. Ezen szölőfajnak oly sötét a mustja, hogy ily módon igen szép sötét aszút lehet nyerni. A félaszuk értéke szinte igen nagy, sőt a szőlők jövedelmezőségét épen ezeknek a termelésével lehet magas fokra emelni. Legelterjedtebb nálunk a Furmint-ból készült úgynevezett szomorodni, a mely ital igazán felette áll minden dicséretnek. Nagyon ajánlatos volna a Sauvignont Semillont és a Muscatellet ültetni nálunk félaszuk termelése céljából. Ezen szőlőfajok mindenekelőtt korábban érők a Furmintnál a mi által a termés betakarítása jobban van biztosítva. A Sauvignon éppen úgy topped, mint a Furmint és oly sajátságos finom illattal bir, a mely páratlanul áll a világon. Franciaország legjobb borát ezen 3 szőlőfajból készitik. Hozzánk Erdélybe Paget hozta ezen, nemes szőlőfajokat, de miután szőlője oly természetű volt, hogy ő nem ültethette azokat elég meleg fekvésbe, nem is birt velők nagy eredményt elérni. Tokajon, Ménesen és efféle fekvésekben azonban valóságos csodát lehetne a Sauvignon, Semil- lon és Muscadellel elérni A csemegeszőlő ültetésnél egészen más kombinációval kell élnünk, mint a borfajok megválasztásánál. (Folytatás és vége.) KÖZLEKEDÉSNyári vasúti menetrend. Érvényes I895-«lik évi insíjus hó 1-étöl. Váczról—Budapestre. A vonat A nap szaka Váczról indul Budapestre érkezik száma megnevezése óra perez óra perez 127 személy reggel 6 30 7 25 117 » 6 51 7 45 145 » » 7 19 8 10 1405 » » 8 — 9 — 149 » délelőtt 9 54 10 55 147 kéj » 11 32 12 30 103 gyors délután 1 17 t 50 141 személy » 2 39 3 30 151 kéj 4 39 5 30 115 személy 5 04 5 55 125 este 7 13 8 05 1401 gyors » 8 42 9 15 155 kéj 8 50 9 40 143 személy éjjel 9 21 10 15 123 » 9 50 10 43 153 kéj 10 33 11 33 — Váci Hirlap melláklapja. —
