Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-13 / 2. szám
VAGI HÍRLAP uJ magyarázó emberi észt megragadó mindenhatóságával teremtette . . . Ámde megszűnnék fajunk ezen haladása, művelődése valódi haladás lenni azokra nézve, kik annyira foglalkoznának a teremtményekkel hygy a Teremtöt s iránta való kötelességeket szem elöl vesztenék, vagy müveiből készítenék a fegyvereket, hogy velők az irás azon szavaiként: mondá az oktalan szivében: nincs Isten, — Istennek létét, kinyilatkoztatott igazságait, malaszteszkö- zeit és intézeteit ostromolják, káromolják, eltagadják . . . A tudomány és műveltség köre mérhet- lem nagysága azon mesés lényhez hasonlítható, mely a római Homer (Aeneid. 4. k. 57. v.) szerint: „Pava metu primo, mox sese atollit ín auras; Ingrediturque solo, et caput inter nubila condit.“ Azonban az általános műveltség tényezői a kér. vallás után a klassikus nyelvek és a történelem . . . Ezek volnának ama hatalmas alaposzlopok melyekre az iskolai nevelés- és tanításnak támaszkodnia kell ; ezekre lekte- tendö tehát a gymnasiumi összes oktatás. Minden egyébb csak mellékes tárgy legyen, annyiba, mennyiben a műveltség hozza magával, hogy az ember ismeretek egyetleo egy ágában se legyen egészen járatlan. Egy elvet tartva szem előtt, mi azon jantárgyak közöl, mely ma a gymnasiu- mokban előadatnak, egyetlen-egyet sem fognánk ugyan kiküszöbölni, — megtar- tanók mind, de mindenesette a főcélhoz képest másként osztanék be és más rendszerben is adnók elő. — így például a természettanban a nagy természettüneményekre, az egyetemes erők- és a törvényekre sokat és nagy súlyt fektetnénk, de kevesebbet az, en detail’ ismeretekre, melyek a szaktudományokba vágnak. — A szemléleti módszer szerint kezelendő földrajzban nem azt kívánok, hogy valamely ország minden városa- és falujának nevét és lakói számát elsorolni tudjuk; hogy képét bírjuk a földkeregség beosztatásának nagy pomp fünéber ünnepélyt a Hírlap számára. — Legyen ! de a faggott szólóra neked- kell vállalkoznod, mert akkor csakugyan fel nem támad többé. * * * Csütörtökön emleíirissités kedvéért újból olvasom : Ezsop meséjét az utazó, álnok macskáról. És elgondolom, hogy harrnadfél ezer év után, távol attól, hogy a fondorlat meg‘- csappant volna az emberekben. Szenvelgik a naivot és adják a mali- ciozust ... . Avagy talán valami kicsi esik az elme- gárgyulás rovására is ! . * * * Pénteken a budapesti borbélyok, fodrászok és paróka csinálok nagy fésülési versenyt rendeztek . . . Minden körök élénk érdeklődésnek függtek a nagy esemény eredményein. — Valójában ma midőn az ember oly sok féleképen tud fésülködni és midőn minden embert annyiféleképen tudnak befésülni... Mit sem volna inkább érdemesebb tudni. . . Mint ki a valódi sampion a fésülésben?! I birodalmbk, országok, népek és nemzetek szerint, és ismerjük azon több természeti és műnevezetességeket, a melyekkel kivált a történelemben is fontos szerepet játszott helyek bírnak. — A történelemnél nem annyira éz egyes, éppen nem jelentős év- | számok betanulására, mint arra iparkodnánk, hogy az ifjú ítéletből s gondolkodásából kiderüljön, miszerint állításait ténylegesen adott tárgyakra építse, melyeknek- feldolgozásában egyszersmind gyakorlottságot s megszokást is sajátítson el. Követel- nők továbbá, hogy az egyes eseményeket okszerűen összefűzni és azok jelentőségét, valamint a cselekvő személyek értékét alaposan megítélni s magát azon korba, melyben az esemény történt, beléképzelni tudja. Ehhez járulna a kedélyi rész, mert a valódi képzés abban áll, hogy a tiszta és áles gondolkodás mellett a szivmellegség is megmaradjon, az értelem és megismerés kedély s érzés között öszhang jöjön létre. Igaz ugyan, hdgy nem lehet helyes a történelmi esemanyek megítélésénél csupán az érzelmektől vezéreltetni, de bizonyára mégis jobb erkölcsi alapon lelkesülni valamiért, mint egészen érzéketlenek lenni. Szóval kerülnők a tudományos szakmunkák azon élettelen száraz kivonatait a tanuló ifjúnak tankönyvül kezeibe adni, melyek,mindent megérinteni akarva, akár tárgyjegyzéknek is beillenének. Életkép és nem csontváz az, mi az ifjú tehetségeire ébresztőleg tudvágyára serkentőleg hat. Az általános emberi műveltség a tisztán emberit tartsa csak szem előtt, s engedje át a specialitásokat azon előkelő hajlamoknak, melyeket egyesek ezen vagy más irányban, egy vagy más tárgy-osztályra nézve az Istentől örökölni szoktak. — A nyelvtanban a legszigorúbb elméleti rendszert követnők : nem a példákból vonnók ki a szabályokat, hanem elöbocsátanók a szabály, hogy azt példákból felvilágosítsuk. A ki valaha nyelvet tanált, azt tudja, hogy alapos ismeretére valamely nyelvnek más úton szert tenni nem igen lehet. Sőt mi egyáltalán azok sorába tartozunk kiknek az olyatén tantervek nem tetszenek melyeknek szerzői, hogy nyíltan kimondjuk, azon téves szempontból indulnak ki, miként terhes volt eddig s az elmét elnyomta a szigorú tudományos elmélet, s azért maradt eredmény nélkül az oktatás, most tehát könyebb modorban, töredékes gyakorlat által kell fogni a do.loghoz, a tudó mányos elméletet majd megadja az érett ifjúnak az egyetem. — Mert mi úgy vélekedünk, hogy a mit elvégezhetünk a gyermekkel, neu kell halasztani az érettebb kor számára : s az a mi feladatunk, hogy a szigorú elméletet tegyük neki megért- hetővé, ezen a téren javítsuk tahát és buz- gólkodjunk, mivel azon állítást, hogy a rendszeres oktatás valamely tantárgyban nem a gyermeknek eszéhez való. határozottan tagadjuk. Csak annyi igaz, hogy az érthetetlen elmélet nem neki való. . . (Folyt, köv.) A rozmaringok. Gyászban 01 a2 özvegy anya Mert csatában három fia Ha veszélyben a drága hon Ki maradna akkor otthon ? Egy pohár viz a* ablakban Ben háromszál rozmaring van Három fiát jelképezi . . . Mély bánatát Így könyiti ! Várja őket. unatkozik Napestig is fohászkodik ügy rozmaring a pohárban Vagyon sárga hervadásban . . . Várja őket fohászkodik Napestig is imádkozik A második virágocska Szomorúan elfonyadva . . .! Fiait az anya várja. Késön korán imádkozva . . . A harmadik szál rozmaring, Szűz Mária ! — letörve ing . . .! Egy pobár viz az ablakban Benn három szál rozmaring van De akiket jelképeze Azokat zöld sirdornb fedbe. Gyászban ült az özvegy anya Három fiát várta Addig várta mig a szive Bánatában — megrepedt . . . Szenttefky. A megye gyásza. Lapunk zárlatakor veszszük a szomorú gyászhirt, hogy Földvári) Mihály a megye alispánja májrákban f. hó 12-én, az az szombaton reggel 10 órakor elhalálozott. Benne városunk egy nemes lelkű barátját és védőjét gyászolja, a haza pedig egy mély Ítéletit, bölcs fiát, a megye higgadt és erélyes kormányzóját. A gyászhir vételekor a polgármester azonnal kitüzette a városi székház épületére a gyászlobogót, falára pedig a gyász- jelentést. A temetés f. hó IL-én délután j 3 órakor leend. Melyen a városi tanács és képviselőtestület küldöttségileg meg- J jelenend. Helyi és vidéki hírek. — Di*. Schuster <i ué|uievelésért. Dr. Schuster püspök hogy saját szavajá- rásával éljünk, fennakadást a pénz dolgában nem szokott ismerni és erszényét nem azért tartja töltve, hogy bezárt kezekkel nézze az emberbaráti és népnevelési küzdelmek vajúdását. Sőt ellenkezőleg minden mozgalom mellett elsőnek áll segítségül valahányszor az emberiség valamely nemes ügyéről van szó. Épen ezért örömmel esik regisztrálnunk, hogy újabban ismét négy ezer forintnyi adománynyal járult a Puszta-besnyői iskola felépítéséhez. — At. ipar támogatója. Hogy az ipar iskolai bizottság mily szerencsés választást tett, midőn Intzédy Soma urat választotta az ipariskola gondnokává, abból tűnik ki legjobban, hogy a gondnok sajátjából előlegezi az ipariskola összes kiadásait évek óta. — Uj liá/.íur. Horváth Imre vasutmel- letti szorgalmas és ügyes vendéglősünk a hét folyamán megvásárolta Fleischmann Miksa vendéglősnek főutcai házát.
