Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-11-03 / 69. szám

biztosíték arra nézve, hogy a „Magyar Szemle“ a legjelesebb írók és költők közleményeivel oly dús tartamú, hogy az élő irodalmat a legteljesebben s igazán méltóan képviseli. Meg is kedvelte a kö­zönség gyorsan és ma már az egész országban úgy elterjedt, hogy törekvése még az eddiginél ispompásabb tartalmával sikereit állandóakká tenni. Melegen ajánljuk mindenkinek, hogy kérjen a „Magyar Szemlédből mutatványt, mert akkor bi­zonyosan előfizet rá. A „Magyar Szemle“ előfize­tési ára félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 A ki- adóhivatal (Budapest VI. kér., uj-utcza 14.) kész­séggel küld mutatványszámokat. * Az orgonajáték gyakorlati évkönyve je­lent meg legközelebb Pécsett, szerzője Németh Béla ügyvéd. E könyv egy eddig nem használt, de fe­lette könnyű módszerrel tanitja meg az orgonajá­tékot, s vele együtt a zeneharmonia ismereteket s akként vezeti a tanulót, hogy képes legyen saját zeneeszméit önállóan tovább kifejteni és a billen­tyűzeten otthonias kellő jártasságra szert tenni. E czél elérésére a hármas hangzatot használja fel ala­pul, melyből kadencziát alkot s e kis zeneképletet az egész művön át fokozatosan idomítja s bővíti fokról-fokra a rokon és egyébb hangzatokkal, s azok használati módjaira utalva a tanulót, rövid idő alatt vezeti be a zene titkaiba, miért e könyvet nemcsak hézagpótlónak, de úttörő műnek lehetne nevezni. A mű egyúttal módszertani vezérkönyvül is használható s szaktekintélyek által tett tanítási kísérletek feltűnő eredményre vezettek. A könyv könnyen érthető magyarsággal van írva s zenei remekírókból vett számtalan példákkal ellátva s igy nemcsak tanitóképezdék számára ajánlatos, me­lyeknek az szánva van, hanem azoknak is hasznos, kik játékukat könynyü szerrel megjobbitani, vagy kik a harmoniumon való játékban akarnák magu­kat kiképezni. Közgazdaság;. A budapesti értéktőzsdéről. Jóllehet Wekerle pénzügyminiszter fényes expozéja azonnal kedvező fogadtatásban részesült mindenfelé, ennek hatása a tőzsdékre mégis csak most kezd teljesen nyilvánulni. A múlt héten még a vezető szereppel biró berlini tőzsdére a pénz­drágaság lidércznyomása nehezedett és ez okból a magyar járadékok ott nem részesülhettek abban a figyelemben, a melyet méltán megérdemeltek azon ténynél fogva, hogy végre-valahára Magyarország állami háztartásából ki van küszöbölve a deficzit. Mert hiszen a néhány százezer forintnyi hiány több száz milliós butgetnél számba sem jöhet és azt, hogy a magyar kincstárnak mintegy emlékeztetőül csekély dificzittel zárta le mérlegét, érdemül tud­ják be neki főleg a tőzsdék, a melyek finom érzéke csakhamar kitudta, hogy ezúttal igazán reális bud- gettel van dolgunk. Ma azonban, a midőn a pénz­viszonyok általános javulását jelentik mindenfelől, a gondjainak terhétől jórészben szabadult spekulátió, ha higgadtan mérlegeli a helyzetet, azt kell találnia, hogy a politikai és pénzügyi helyzet egyaránt ked­vező kilátásokra biztatnak. A czár berlini utazását orosz félhivatalos részről is úgy magyarázzák, hogy az növelte a béke biz­tosítékait, a német császár keleti utjának is bizo­nyára meg lesz a hatása abban, hogy az örökké félénk és ingatag török politikát közelebb hozza a hármas szövetséghez és végre a szerb trónbeszéd higgadt és mérsékelt tenorja is megnyugvást kelt. A politika tehát nem aggaszt s ha most már a pénzviszonyok is javulnak, a minek előjelei mutat­koznak, nem nehéz megállapítani, hogy a tőzsde­üzlet élénk alakulatára meg vannak az előfel­tételek. Tényleg élénkség uralkodik az értékpiacz min­den terén. Állampapírjaink körül nemcsak járadékok emelkedtek, hanem földtehermentesitési kötvények és vasúti kölcsön is. Bankrészvé­nyekben aránylag csendesebb volt a forgalom. Közlekedési vállalatok közül tetemes áremelkedésre tettek szert az államosított vasutak, miután ezen részvényeket nem sokára convertálni fogják és az 5% kamatélvezet megszűnik. Az úgynevezett helyi piaczon régóta nem észlelt élénkség és mozgalom uralkodott. A biztosító társaságok közül főleg az első magyar általános részvényei emelkedtek, arra a hírre, hogy e társaság jelzálog­kölcsönök nyújtását is felveszi működése programm- jába. Miután a lisztipar helyzete kedvezőbben ala­kul, semmint a rósz termés után hitték, egyes malomrészvények emelkedtek. A körúti vas­pálya és a (xanz-gyár részvényei az ujrendszerü közúti vasutak tervének hatása alatt emelkedtek. A kőszénbányák és vasipari vállalatok tovább folytatták az áremelkedő irányzatot és álta­lában az összes iparvállalatok részvényei emelked­tek. E mozgalmat nem tulajdoníthatjuk egyébnek, mint annak, hogy iparvállalataink szolid vezetésé­ről és kipróbált jüvedelmezéséről újabb időben szé­lesebb körök kezdenek tudomást venni. A sors- jegypiaczon csekély az érdeklődés. A közönség annyira túl van terhelve e nembeli értékpapírokkal, hogy még jó idő fog eltelni, mig a meglevő bér­leteken a bankok és bankárok túladhatnak. Az aranypénz ára olcsóbbodott. Török sorsjegyek. A mióta a török államadósságok kezelését ellen­őrző bizottság elhatározta, hogy az 1871-ben közel két millió darabbal kibocsátott török sorsjegyekből évenkint néhány ezer darabot visszavásárol és meg­semmisít, azóta az európai tőzsdéken a török sors­jegyek iránt nagyobb érdeklődés mutatkozik. Syn- dicatusok alakultak a külföldi tőzsdéken az évek során át elhanyagolva volt török sorsjegyek érde­kében és csakugyan a török sorsjegyek ma közel két annyit érnek, mint egy esztendővel ezelőtt. Magyarországon az uj sorsjegytörvény óta e sors­jegyek tudvalevőleg a forgalomból ki vannak zárva és Ausztriában forgalmuk az elrendelt lebélyegzés által korlátozva lett. Most már tehát nálunk e sors­jegyeket csak birtokolni szabad és ennélfogva két­szeres érdekkel bir a sorsjegy birtokosokra nézve tudni, vájjon sorsjegyük eddig nem huzatott-e ki- A konstantinápolyi császári Ottomanbank nem rég hivatalosan megállapította és külön füzetben közzé­tette azon török sorsjegyek számait, a melyek 1872. óta kisorsoltattak, de a reájuk esett nyeremény eddig birtokosaik által nem igényeltetett. Igazán megdöbbentő az a gondatlanság, a melylyel eddig a török sorsjegyek birtokosai viselkedtek. A hivat­kozott füzetet kézbe véve, azt találjuk, hogy a hátralékos török sorsjegyek között van : Sorsjegy nyeremény összesen Q ö ä 600.000 — 1.800.000 7 n 300.000 = 2.100.000 5 11 60.000 = 300.000 2 11 25.000 = 50.000 14 11 20.000 = 280.000 6 11 10.000 = 60.000 24 ii 6.000 = 144.000 66 ii 3.000 = 198.000 34 ii 2.000 = 68.000 51 ii 1.250 = 63.750 298 ii 1.000 = 298.000 5240 ii 400 = 2.096.000 Több mint 5700 darab sorsjegy után 7'/2 millió frankot meghaladó nyereményösszegek hevernek tehát kamatozatlanul. Magyarországon a hetvenes évek elején a török sorsjegyek nagy mennyiségben jutottak a közönség közé és egy megbízható becslés szerint legalább 100.000 darab van nálunk magá­nosok birtokában. Igen sokan abban a hiszemben vannak, hogy e sorsjegyek miután a szelvényeket 1876. óta be nem váltják, semmit sem érnek és már ez okból is elmulasztották utána nézni a nyere­ményeknek. A „Pénzügyi Útmutató“ czimü szak­közlöny ennélfogva jó szolgálatot tett a sorsjegy­birtokos közönségnek, a midőn a konstantinápolyi hivatalos jegyzék alapján közzétette október hó 16-iki számában az 1872. óta kihúzott, de kifizetésre még be nem mutatott közel 6000 darab török sors­jegynek nemcsak a számait, hanem azt is, hogy minden sorsjegyre minő nyeremény esett. Hasonló kimutatás eddig ujságlapban nem jelent meg és azoknak, a kik török sorsjegyekkel bírnak ajánlatos, hogy a „Pénzügyi Útmutató“ ezen számát meg­szerezzék. Nyilt-tér. Köszönet-nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik fájdalmunkat részvé­tükkel enyhíteni igyekeztek, ez utón is hálás kö- szönetünket. Vácz, 1889. november 2-án. Özv. Gerzselyi Vilinosné. Dir. Csányi János felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos. HIRDETÉSE K. Felhívás. Mindazon fogyasztási adókötelezetteket, kiknek bor, vagy must van birtokukban, illetve birlalatuk- ban, felhívom, hogy a birtokukban, illetve birlala- tukban levő bor és must mennyiséget, — amennyi­ben az a városi fogyasztási adóhivatal által foga- natositott összeírásnak megkezdése óta még össze nem Íratott, — f. é. ileczembcr hó 15. napjáig Vácz város fogyasztási adóhivatalánál jelentsék be, illetve annak a fogyasztási adóhivatal megbízottjai Vár*/., 188!t. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában. által foganatosítandó összeírását engedjék meg és az összeírás tárgyában felveendő leltárt, (bejelentési ivet) az eljáró biztos jelenlétében személyesen írják alá, a bejelentési határidő eltelte, illetve a bor és must mennyiségnek a jelzett módon való összeírása után pedig mindazt, hogy mikor és mennyi bor ér­kezik pinczéjükbe, mindazt, hogy mikor és mennyit adnak abból ki a városi fogyasztási adóhivatalnak jelentsék be és a minden ilynemű változás alkalmával megfelelőleg kiigazítandó bejelentési ivet sajátke­zűig írják alá. A bor és must mennyiségének összeírása és nyilvántartása sem a folyó évi fogyasztási adó átalány tárgyában létesült egyezségre sem a jövő évi borfogyasztási adónak átalányösszegben leendő megváltására befolyással nem lesz. Mindazon fogyasztási adókötelezetteket pedig, kik a saját háztartásuk szükségletére felhaszná­landó borfogyasztás adóját 1890. évre átalány- összegben megváltani óhajtják, felhívom, hogy az egyezség létesítése, illetve ajánlatuk megtétele vé­gett folyó évi deczember 15-töl deczeniber 31-éig- a városi fogyasztási adóhivatalban jelent- kezenek. Azon adókötelezettekre nézve, kik borfo­gyasztási adójukat a f. évben is átalány összegben váltották meg, a fogyasztási adókezelésére kiren­delt bizottság — a mennyiben az átalányösszegben leendő megváltást továbbra is fentarthatónak ta­lálja — a jövő évi borfogyasztási adóátalány ösz- szegét eleve megállapítja, s igy az illetőknek csak a felett keilend nyilatkozniok, hog)L a reájuk vo­natkozólag megállapított összeget elfogadják. Azon adókötelezettek, kik eddig fogyasztási adójukat meg nem váltották, a saját háztartásuk­ban elfogyasztandó bor fogyasztási adójának meg­váltására átalányösszeget ajánlhatnak. Ajánlataikat — melyekről a fogyasztási hivatal jegyzéket ve­zet, — a bizottság a bejelentési idő eltelte után fogja tárgyalás alá venni. Az adó egyezségileg egy egész esztendőre váltandó meg. Ezen egyezség a kiegyezett adó- kötelezetteket feltétlenül köti, a városi fogyasztási adóhivatalnak azonban jogában lesz az egyezség­től bármikor elállani és az átalányban való meg­váltás helyett bármely adókötelezett borfogyasz­tását a fenálló, illetve az ezután hozandó adótör­vények és rendeletek értelmében venni adózás alá. Váczon, 1889-dik évi november 2. napján. Dr. Csányi János, m. k. bizottsági elnök. * Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a Szt. István (Rókus) téren KUNKÁlt-féle magtár mellett lévő telepemen száraz és kifogástalan jóméretö TŰZIFÁMAT augusztus hó 4-től következő leszállított mellett áruba bocsájtom és pedig: ar I. oszt. tölgy híisábfíi „ dorongfa cser hasáb fa I. I. I. II. II. dorongfa m. ölét 13 frt 40 krjával „ 11 „ 14 „ 12 20 20 dorongfa (cser s tölgy) „ 8 liasábfa „ „ „ 9 irodámban Eő-ut 4Siksa úrnál Fő-ut Szí vés megrendelések 756. sz. alatt, továbbá Illan 717. sz. alatt és a fatelepen eszközölhetek. Váczon, 1889. augusztus 1-én. Kiváló tisztelettel Rolieim Károly helyettese 8—10 Biel József. Pénzt sorsjegyekre, értékpapírokra, bank, zálogjegyekre, vidéki takarékpénztári részvények­re, részletivekre, arany- és ezüst pénznemüekre bár­mily összegig olcsón ad LŐ R Y J. banküzlete 7,10 Budapest, IV., hatvani-uteza 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom