Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-10-13 / 66. szám

Harmadik évfolyam. 66. szám. Vácz, 1889. október 13. HELYI ES VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. — Egyes szám ára 10 krajczár. ELŐFIZETÉSI ÁRA: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán elküldve egész évre ..............................6 frt — kr. fél évre ..................................3 frt — kr. negyed évre ..........................1 frt 50 kr. Egyes számok a kiadóhivatalban kaphatók. Az italmérési és fogyasztási adó bizto­sítása. Az italmérési és fogyasztási adó biztosítása . czéljából Kriza Ágost m. kir. pénzügyőri biztos • »október 4-dikén tartotta meg a tárgyalást, melynek ie sikeres lefolyása a kir. kincstárnak ép úgy érde­mikében állott volna, mint a város közönségének A tárgyalást megelőzőleg azonban azon hir 3j terjedt el város-szerte, hogy két váczi speculans a kizárólagos italmérési jogért kéz alatt oly ma­rj gas összeget ígért a kincstárnak évi haszonbér fe- b jében. aminőt a város közönsége, ha csak kész- .3 akarva ráfizetni nem akar, semmi esetre meg nem Ígérhet; egy harmadik speculans pedig magas r: tisztviselői és főispáni körökben keresett pro- Ttectiót, hogy a versenyt a másik két pénzesebb a speculanssal és a város közönségével szemben is sikerrel kiállhassa. Ezen röpke hir s a pénzügyi bizottság azon )j jelentésének nyomása alatt, hogy a fogyasztási s adó kezeléséből már azon összeg sem vasalható be >J többé, amelyet a város eddig tartozott fizetni a jí kir. kincstárnak, a városi képviselőtestület köz­gyűlése csak nagynehezen s akkor is többrendbeli A kötelező szóbeli nyilatkozat vétele után adott tel- ú jes hatalmú megbízást az egyezkedés megkísérlésére kiküldött bizottságnak. Ugyanaz az átkozott processus, mely a fo­gyasztási adószedésének 3 év előtt történt haszon­bérbe vételét megelőzte. A speculans nem az egyenes utat keresi, hanem ß a föld alá búvik s a legpiszkosabb csatornákon keresztül mászik fel a legfényesebb palotákba, n mint a patkány, hogy a cerimonialis bejelentések e elkerülésével az intéző körök parkettás padlóin r; hamarabb megjelenhessen, mint az egyenes úton járó tiszta lelkiismeret. — Koczkára teszi bőrét is 3 csakhogy akonczot birtokába ejthesse, mert tisztessé- f gesúton meg nem élhet; és bátrabban ólálkodik nagy j urak körül; mert fényes paloták alatt a cloacák mé­lyebbek, kevesebb a felügyelet és szaporább a hulladék, mint a szegény emberek portáján, azzal pedig, hogy mocskos lábnyomai a palota fénymá­zas padlóin is megmaradnak, vékony keveset törődik. Hogy a patkány földalatti csatornákban keresi megélhetésének szükségleteit és hogy ez utakon a paloták cloacáiban époly bátran megfordulhat, mint a szegény emberek óljai alatt, az egy cseppet sem lehet feltűnő, mert a patkánynak az a rendeltetése, hogy a tisztátalan emberek mocskán tengesse éle­tét. De az, hogy a patkányok korunkban annyira elszaporodtak, hogy a salonok divánjain is ép oly otthoniasan ugrándoznak, mint az elhagyott csa­tornák széthullott piszkos kövei között, megdöb­bentően undok színben tünteti fel társadalmunk erkölcsi életét. .Szinte hihetetlen, hogy az a nagy úr, aki any- [ nyira kényes nagyúri voltára, hogy megmossa ke­zét, ha paraszttal fogott kezet, egy tálból egyék a salonjába betolakodott patkányokkal. És mégis úgy van; mert másként lehetetlen volna, hogy egyes speculánsok ajánlataik el­fogadásával, és nagy urak protectiójával mernének dicsekedni, mielőtt még elérkezett volna az ideje annak, hogy a versenyzők előtt nyilváno­san megjelenhessenek. Ezek a speculánsok ijesztgették a város kö­zönségét három év előtt is, mikor a fogyasztási adó szedés jogának haszonbérbe vételére gondolt; és ezek ijesztgetik most is, mikor arról van szó, hogy a kizárólagos italmérési jogot és a' fogyasz­SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vácz, Mária Terézia rakpart 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az elő­fizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. tási adó szedésének jogát a város vegye haszon­bérbe. És az ijesztgetésnek meg volt akkor is, meg volt most is azon következménye, hogy a város képviselő testületének nagy része attól, — hogy a város közönsége haszonbérlője legyen a kir. kincs­tárnak csökönösen tartózkodott, — mi által a város felvirágzásán őszintén fáradozó képviselőknek nem csekély gondot okozott. Nem állítjuk, hogy a speculánsok alattomos üzelmei az okt. 4-diki alkudozást is közvetlenül befolyásolták; azon körülmény azonban, hogy a pénzügyi megbízott el nem fogadta a város kö­zönségének a méltányosság legvégső határáig ment ajánlatát, mégis az ő speculátióiknak kedvezett; — mert módot nyújtott nekik arra, hogy a konczot a város közönségének számlájára kéz alatt újabb ajánlatok tétele utján a maguk számára újabban is biztosíthassák. A város közönsége nyilvánosan tanácskozik, hogy a várost érdeklő ügyekhez mindenki hozzá szólhasson, ha azokhoz hozzá szólni joga van, nyil­vános ülésben határoz, mert a nyilvánosság a köz­ügyek intézésének legmegbízhatóbb ellenőre; és épen ezen nyilvánosság a veszedelme akkor, mi­dőn oly ügyek felett is nyilvános ülésben tanács­kozik és határoz, melyeknél magánjogi érdekei ellentétben állanak egyesek magánjogi érdekeivel; mert minden egyes szó, mely a közakarat kidom- boritása végett a nyilvánosság előtt őszintén el­mondatott, oly értéket képvisel, melynek forgalomba hozására az érdekelt félben mindenkor akad vállal­kozó, mig az egyes ember magában hányja-veti meg a dolgot, magában határoz és számításait ti­tokban tartja, mig czéljainak teljesülésével meg nem elégszik. Innen van az, hogy a speculánsok ma már ép úgy tudják, mint a legszorgalmasabb képviselő, hogy a városnak mit ér az italmérési és fogyasz­tási adó szedési joga és mit adhat érte, amin felül már csak a ráfizetés következik; de tudják azt is, hogy nekik mint egyes embereknek, mennyivel ér többet, ha az összes bor, sör és szeszmérési jogot is maguknak akarják fentartani, — és tudják azt is, hogy e téren város a versenyből ki van zárva; mert fel nem tehető, hogy a város szeszes italok gyártásával és elárusitásával is üzérkedjék. Azért ma még bátrabban léphetnek fel, mint korábban; mert egészen tiszta a calculusuk : a vá­ros a megígért összegnél kára nélkül többet meg nem adhat, de ők azon jogért, hogy az egész vá­ros területén a szeszes italok üzletét monopóliummá tehessék, még egy pár ezer forintot megreszkiroz- hatnak ; mert amit a vámra ráfizetnek, van remé­nyük, hogy a rév behozza. A város közönsége azonban ezt összetett ke­zekkel nem nézheti; mert nem lehet reá nézve kö­zömbös az, vájjon az egészséges italok mérésében megmarad-e továbbra is a szabad verseny, vagy az egész város arra lesz utalva, hogy a vállalkozó monopolitált pancsát fogyaszsza. De a kir. kincstárra nézve sem mindegy az, hogy kire bízza egy tekintélyes város köz­adóbeli tartozásának behajtását; mert amel­lett, hogy a magán vállalkozó a haszonbéri összeg folytonos megfizetését soha sem biztosítja any- nyira, mint egy város közönsége, a magán vállal­kozó az adózási alapnak szerfelett élelmes kihasz­nálása által annyira megronthatja magát az adózási alapot, hogy a legközelebbi jövőben okvetlen csök­kenésnek kell beállnia. Azért mozduljon meg a képviselőtestület s tel­HIRDETÉSEK: Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezmény­ben részesittetnek. Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyegilleték : minden beigtatásnál 30 kr. A nyugta bélyeg külön fizetendő. jes erélyével hasson oda, hogy a város és a kincs­tár kölcsönös érdekei az alattomos utakon járó ma­gán vállalkozókkal szemben a kormánynál kellő figyelembe vétessenek; és reméljük, hogy a kor­mány azt a várost, mely az italmérési jog kártala­nításával százezer forintnál több kárt szenvedett egyes üzérkedők konczául át nem engedi. _________ *•) A kereskedelmi iskola jelentősége! Túl vagyunk már azon időn, midőn a keres­kedelem alárendelt szerepre utaltatott, midőn a*ki- váltságolt osztályhoz tartozók becsületüket beszeny- nyezve képzelték, ha övéik közül valaki kereske­delemmel foglalkozott, midőn az ezzel való foglal­kozásnak egyedül anyagi jelentőséget tulajdonítot­tak, holott ez a hozzá szükségelt szellemi erő, jellem szilárdság, jártasság és éleslátás tekinteté­ben bármely más szellemi foglalkozással méltán versenyezhet. Ha a régi történetírók a történelmet elfogultság nélkül tárgyalták volna és meggondol­ják, hogy az emberiség történelme nem csupán politikai és irodalmi momentumokból áll, mily ter­jedelmet és érdeket kölcsönzött volna a világtörté­nelemnek, ha abban a kereskedelem történelmének helyet szorítanak. Most pedig csak azon ered­ményre akarunk röviden utalni, a melyet a keres­kedelem a legújabb időben viszonyítva a kezdet­legesség állapotához elért. Mi is tulajdonképen a kereskedelem ? A ter­mékeknek kölcsönös kicserélése, vagyis közvetítése a termelő (ki valamely terméket előállít'! és a fo­gyasztó (ki valamely terméket szükségei) között. Alapjában véve azonban mindkét kifejezés egy je­lentőségű, mert valamint nincs termelő, ki egyúttal ne fogyasztana, úgy nincs fogyasztó ki egyúttal ne termelne is. Még maga a tőke pénzes is saját termékét adja és pedig mint előbbi tevékenységé­nek gyümölcsét. A pénz csak csere eszköz s az árú tulajdonképen nem a pénzért, hanem egy más árúba adatik cserébe; s a kereskedelem onnét ve­szi az árúkat, a hol azok készletben vannak és utalja oda, hol azok sziikségeltettnek. És ezen szük­séglet után képződik az ár is ; emelkedik, ha a ter­mékek mennyisége a szükségletnél vag’y kereslet- leinél kevesebb, hanyatlik ha a készlet a kereslet­nél nagyobb. Ezen egyszerű motívumon alapszik, tehát a kereskedelem és ebből indulnak ki annak különféle változatai. Ha már az magában is jótétemény, hogy szük­ségleteinket a kereskedelem közvetítésével távolabb helyekről is megszerezhetjük, mennyivel fontosabb a közmivelődésre erősen ható szolgálatot tesz az által, hogy a szükségletek kielégítését minél ol­csóbbá igyekszik tenni s hogy egészséges élelmi­szerek, ruházat s egyéb szükségletek olcsóbbá té­tele által a legalsóbb néposztályokban is terjeszti a tisztaság, rend és munka iránti szeretetet, a mely­nek pedig szükséges folyománya az emberiesebb érzés, jobb erkölcs és magasabb műveltség meg­szerzése iránti vágyakozás. Ezen érvényesülésnek akadályul szolgál azon­ban még a kereskedelem irányának és fejlődésének kifolyásaként jelentkező, de a túlhajtott speculátió is. Igaz ugyan, hogy a kereskedelem, speculátión alapszik, mert a legkisebb detailista, ki egy zsák kávét vásárolt ezt azon föltevésben teszi, hogy a keresletnek tárgya leend. De a speculátiónak ala­posnak kell lenni, mert ez nélkülözhetlen kelléke a kereskedelemnek, alapos speculátiót pedig alapos számítás nélkül képzelni sem lehet, mert e nélkül az helyytelen s igy a kereskedőt tönkre juttatja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom