Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-10-13 / 66. szám

Harmadik évfolyam.

66. szám.

Vácz, 1889. október 13.

HELYI ES VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP.

Megjelenik minden vasárnap. — Egyes szám ára 10 krajczár.

ELŐFIZETÉSI ÁRA:

helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán elküldve

egész évre

..............................6 frt — kr.

fél évre

..................................3 frt — kr.

negyed évre

..........................1 frt 50 kr.

Egyes számok a kiadóhivatalban kaphatók.

Az italmérési és fogyasztási adó biztosítása.

Az italmérési és fogyasztási adó biztosítása . czéljából Kriza Ágost m. kir. pénzügyőri biztos • »október 4-dikén tartotta meg a tárgyalást, melynek ie sikeres lefolyása a kir. kincstárnak ép úgy érdemikében állott volna, mint a város közönségének

A tárgyalást megelőzőleg azonban azon hir 3j terjedt el város-szerte, hogy két váczi speculans a kizárólagos italmérési jogért kéz alatt oly marj gas összeget ígért a kincstárnak évi haszonbér fe- b jében. aminőt a város közönsége, ha csak kész- .3 akarva ráfizetni nem akar, semmi esetre meg nem Ígérhet; egy harmadik speculans pedig magas r: tisztviselői és főispáni körökben keresett pro- Ttectiót, hogy a versenyt a másik két pénzesebb a speculanssal és a város közönségével szemben is sikerrel kiállhassa.

Ezen röpke hir s a pénzügyi bizottság azon )j jelentésének nyomása alatt, hogy a fogyasztási s adó kezeléséből már azon összeg sem vasalható be >J többé, amelyet a város eddig tartozott fizetni a jí kir. kincstárnak, a városi képviselőtestület közgyűlése csak nagynehezen s akkor is többrendbeli A kötelező szóbeli nyilatkozat vétele után adott tel- ú jes hatalmú megbízást az egyezkedés megkísérlésére kiküldött bizottságnak.

Ugyanaz az átkozott processus, mely a fogyasztási adószedésének 3 év előtt történt haszonbérbe vételét megelőzte.

A speculans nem az egyenes utat keresi, hanem ß a föld alá búvik s a legpiszkosabb csatornákon keresztül mászik fel a legfényesebb palotákba, n mint a patkány, hogy a cerimonialis bejelentések e elkerülésével az intéző körök parkettás padlóin r; hamarabb megjelenhessen, mint az egyenes úton járó tiszta lelkiismeret. — Koczkára teszi bőrét is 3 csakhogy akonczot birtokába ejthesse, mert tisztessé- f gesúton meg nem élhet; és bátrabban ólálkodik nagy j urak körül; mert fényes paloták alatt a cloacák mélyebbek, kevesebb a felügyelet és szaporább a hulladék, mint a szegény emberek portáján, azzal pedig, hogy mocskos lábnyomai a palota fénymázas padlóin is megmaradnak, vékony keveset törődik.

Hogy a patkány földalatti csatornákban keresi megélhetésének szükségleteit és hogy ez utakon a paloták cloacáiban époly bátran megfordulhat, mint a szegény emberek óljai alatt, az egy cseppet sem lehet feltűnő, mert a patkánynak az a rendeltetése, hogy a tisztátalan emberek mocskán tengesse életét. De az, hogy a patkányok korunkban annyira elszaporodtak, hogy a salonok divánjain is ép oly otthoniasan ugrándoznak, mint az elhagyott csatornák széthullott piszkos kövei között, megdöbbentően undok színben tünteti fel társadalmunk erkölcsi életét.

.Szinte hihetetlen, hogy az a nagy úr, aki any- [ nyira kényes nagyúri voltára, hogy megmossa kezét, ha paraszttal fogott kezet, egy tálból egyék a salonjába betolakodott patkányokkal.

És mégis úgy van; mert másként lehetetlen volna, hogy egyes speculánsok ajánlataik elfogadásával, és nagy urak protectiójával mernének dicsekedni, mielőtt még elérkezett volna az ideje annak, hogy a versenyzők előtt nyilvánosan megjelenhessenek.

Ezek a speculánsok ijesztgették a város közönségét három év előtt is, mikor a fogyasztási adó szedés jogának haszonbérbe vételére gondolt; és ezek ijesztgetik most is, mikor arról van szó, hogy a kizárólagos italmérési jogot és a' fogyaszSZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:

Vácz, Mária Terézia rakpart 587. szám alatt.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések.

Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak.

tási adó szedésének jogát a város vegye haszonbérbe.

És az ijesztgetésnek meg volt akkor is, meg volt most is azon következménye, hogy a város képviselő testületének nagy része attól, — hogy a város közönsége haszonbérlője legyen a kir. kincstárnak csökönösen tartózkodott, — mi által a város felvirágzásán őszintén fáradozó képviselőknek nem csekély gondot okozott.

Nem állítjuk, hogy a speculánsok alattomos üzelmei az okt. 4-diki alkudozást is közvetlenül befolyásolták; azon körülmény azonban, hogy a pénzügyi megbízott el nem fogadta a város közönségének a méltányosság legvégső határáig ment ajánlatát, mégis az ő speculátióiknak kedvezett; — mert módot nyújtott nekik arra, hogy a konczot a város közönségének számlájára kéz alatt újabb ajánlatok tétele utján a maguk számára újabban is biztosíthassák.

A város közönsége nyilvánosan tanácskozik, hogy a várost érdeklő ügyekhez mindenki hozzá szólhasson, ha azokhoz hozzá szólni joga van, nyilvános ülésben határoz, mert a nyilvánosság a közügyek intézésének legmegbízhatóbb ellenőre; és épen ezen nyilvánosság a veszedelme akkor, midőn oly ügyek felett is nyilvános ülésben tanácskozik és határoz, melyeknél magánjogi érdekei ellentétben állanak egyesek magánjogi érdekeivel; mert minden egyes szó, mely a közakarat kidom- boritása végett a nyilvánosság előtt őszintén elmondatott, oly értéket képvisel, melynek forgalomba hozására az érdekelt félben mindenkor akad vállalkozó, mig az egyes ember magában hányja-veti meg a dolgot, magában határoz és számításait titokban tartja, mig czéljainak teljesülésével meg nem elégszik.

Innen van az, hogy a speculánsok ma már ép úgy tudják, mint a legszorgalmasabb képviselő, hogy a városnak mit ér az italmérési és fogyasztási adó szedési joga és mit adhat érte, amin felül már csak a ráfizetés következik; de tudják azt is, hogy nekik mint egyes embereknek, mennyivel ér többet, ha az összes bor, sör és szeszmérési jogot is maguknak akarják fentartani, — és tudják azt is, hogy e téren város a versenyből ki van zárva; mert fel nem tehető, hogy a város szeszes italok gyártásával és elárusitásával is üzérkedjék.

Azért ma még bátrabban léphetnek fel, mint korábban; mert egészen tiszta a calculusuk : a város a megígért összegnél kára nélkül többet meg nem adhat, de ők azon jogért, hogy az egész város területén a szeszes italok üzletét monopóliummá tehessék, még egy pár ezer forintot megreszkiroz- hatnak ; mert amit a vámra ráfizetnek, van reményük, hogy a rév behozza.

A város közönsége azonban ezt összetett kezekkel nem nézheti; mert nem lehet reá nézve közömbös az, vájjon az egészséges italok mérésében megmarad-e továbbra is a szabad verseny, vagy az egész város arra lesz utalva, hogy a vállalkozó monopolitált pancsát fogyaszsza.

De a kir. kincstárra nézve sem mindegy az, hogy kire bízza egy tekintélyes város közadóbeli tartozásának behajtását; mert amellett, hogy a magán vállalkozó a haszonbéri összeg folytonos megfizetését soha sem biztosítja any- nyira, mint egy város közönsége, a magán vállalkozó az adózási alapnak szerfelett élelmes kihasználása által annyira megronthatja magát az adózási alapot, hogy a legközelebbi jövőben okvetlen csökkenésnek kell beállnia.

Azért mozduljon meg a képviselőtestület s telHIRDETÉSEK:

Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek.

Nyilt-tér: sora 30 kr.

Bélyegilleték : minden beigtatásnál 30 kr.

A nyugta bélyeg külön fizetendő.

jes erélyével hasson oda, hogy a város és a kincstár kölcsönös érdekei az alattomos utakon járó magán vállalkozókkal szemben a kormánynál kellő figyelembe vétessenek; és reméljük, hogy a kormány azt a várost, mely az italmérési jog kártalanításával százezer forintnál több kárt szenvedett egyes üzérkedők konczául át nem engedi.

_________ *•)

A kereskedelmi iskola jelentősége!

Túl vagyunk már azon időn, midőn a kereskedelem alárendelt szerepre utaltatott, midőn a*ki- váltságolt osztályhoz tartozók becsületüket beszeny- nyezve képzelték, ha övéik közül valaki kereskedelemmel foglalkozott, midőn az ezzel való foglalkozásnak egyedül anyagi jelentőséget tulajdonítottak, holott ez a hozzá szükségelt szellemi erő, jellem szilárdság, jártasság és éleslátás tekintetében bármely más szellemi foglalkozással méltán versenyezhet. Ha a régi történetírók a történelmet elfogultság nélkül tárgyalták volna és meggondolják, hogy az emberiség történelme nem csupán politikai és irodalmi momentumokból áll, mily terjedelmet és érdeket kölcsönzött volna a világtörténelemnek, ha abban a kereskedelem történelmének helyet szorítanak. Most pedig csak azon eredményre akarunk röviden utalni, a melyet a kereskedelem a legújabb időben viszonyítva a kezdetlegesség állapotához elért.

Mi is tulajdonképen a kereskedelem ? A termékeknek kölcsönös kicserélése, vagyis közvetítése a termelő (ki valamely terméket előállít'! és a fogyasztó (ki valamely terméket szükségei) között. Alapjában véve azonban mindkét kifejezés egy jelentőségű, mert valamint nincs termelő, ki egyúttal ne fogyasztana, úgy nincs fogyasztó ki egyúttal ne termelne is. Még maga a tőke pénzes is saját termékét adja és pedig mint előbbi tevékenységének gyümölcsét. A pénz csak csere eszköz s az árú tulajdonképen nem a pénzért, hanem egy más árúba adatik cserébe; s a kereskedelem onnét veszi az árúkat, a hol azok készletben vannak és utalja oda, hol azok sziikségeltettnek. És ezen szükséglet után képződik az ár is ; emelkedik, ha a termékek mennyisége a szükségletnél vag’y kereslet- leinél kevesebb, hanyatlik ha a készlet a keresletnél nagyobb. Ezen egyszerű motívumon alapszik, tehát a kereskedelem és ebből indulnak ki annak különféle változatai.

Ha már az magában is jótétemény, hogy szükségleteinket a kereskedelem közvetítésével távolabb helyekről is megszerezhetjük, mennyivel fontosabb a közmivelődésre erősen ható szolgálatot tesz az által, hogy a szükségletek kielégítését minél olcsóbbá igyekszik tenni s hogy egészséges élelmiszerek, ruházat s egyéb szükségletek olcsóbbá tétele által a legalsóbb néposztályokban is terjeszti a tisztaság, rend és munka iránti szeretetet, a melynek pedig szükséges folyománya az emberiesebb érzés, jobb erkölcs és magasabb műveltség megszerzése iránti vágyakozás.

Ezen érvényesülésnek akadályul szolgál azonban még a kereskedelem irányának és fejlődésének kifolyásaként jelentkező, de a túlhajtott speculátió is. Igaz ugyan, hogy a kereskedelem, speculátión alapszik, mert a legkisebb detailista, ki egy zsák kávét vásárolt ezt azon föltevésben teszi, hogy a keresletnek tárgya leend. De a speculátiónak alaposnak kell lenni, mert ez nélkülözhetlen kelléke a kereskedelemnek, alapos speculátiót pedig alapos számítás nélkül képzelni sem lehet, mert e nélkül az helyytelen s igy a kereskedőt tönkre juttatja,