Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-09-22 / 63. szám
Megjelenik minden vasárnap. — Egyes szám ára 10 krajczár. Harmadik évfolyam. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. G3. szám. Vácz, 1880. szeptember ELŐFIZETÉSI ÁRA: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán elküldve : egész évre ..............................6 frt — kr. fél évre ..................................3 frt — kr. negyed évre...........................1 frt 50 kr. Egyes számok a kiadóhivatalban kaphatók. Az italmérési jövedék biztosítása. Az 1888. évi XXXV. t.-cz. 1. §-a értelmében: >.,a szeszes italok kimérése és kismértékben való lárusitása felett a kizárólagos rendelkezési jog smz állam részére tarttatik fenn.“ Ezen törvény rendelkezései, a folyó észténél lőre megállapított átmeneti intézkedések kivételé- r /el 1890. évi január elsején lépnek életbe. Minthogy városunk közönségének az italmé- ir-ési jog gyakorlásából folyó jövedelme, mely eddig isszes bevételeinek tekintélyes részét képezte, fi889-dik év végével megszűnik; és minthogy azon ijsamatjövedelem, melyet az italmérési jog megváltása fejében egyezségileg megállapitott összeg atán városunk közönségének az államkincstár fizetni 3 og, nem pótolja azon veszteséget, melyet az ital- xmérési jog gyakorlásából folyó jövedelem elvonása ^következtében városunk közönsége évenkint szen- wedni fog: azon kérdés, hogy az italmérési jöve- cdék biztositása czéljából mily intézkedéseket tesz az -államkincstár, városunk közönségét a legközelebbiiról érdekli. * Az elül idézett törvény 26. §-a értelmében; az talmérési adó beszedését nyilt helyeken az államkincstár a következőleg eszközölheti: 1. megváltás utján, midőn a kincstár maguk- j íal az egyes adókötelezettekkel vagy az egész községre kiterjedőleg azok többségével, vagy végre nagával a községgel az általuk fizetendő italmérési adó iránt bizonyos időtartamra kiegyezik; 2. bérbeadás utján, midőn valamely község isszes adókötelezettjei adójának beszedése iránt i községgel vagy más vállalkozóval haszonbéri ■/szerződést köt; 8. kincstári kezelés utján, midőn a kincstár sazokban az esetekben, ha az 1. és 2. pont alatt »emlitett egyezségek létre nem jöhetnének, vagy bármi más okból az italmérési adót pénzügyi közegek által szedeti be. A kincstári kezelést maga az állam sem örömest veszi igénybe; mert azonkivül, hogy kincstári kezelés mellett a koczkázatot, melynek kedvezőtlen esélyei válsággal fenyegethetnek, az állam kénytelen viselni, ami a biztos bevételekre támaszkodó állam administratiójának elveivel ellenkezik, a pénzügyőri közegek személyi és anyagi kiadásai az eshető jövedelemnek mindenkor nagyobb részét emésztenék fel, mint amennyit a kincstár megváltás esetében kezelési költségek czi- mén a város közönségének átenged : de városunk közönsége sem óhajthatja; mert az aprólékos formákhoz kötött nehézkes pénzügyőri eljárás, melynek alapos megtanulásával a közönség nem igen szokta magát fárasztani, ha az állam a hivatalból beszerzett adatok alapján előirányzott jövedelmet elérni akarja, zaklatás nélkül nem foganatosítható. A bérbeadást az állam csak akkor látja szívesen, ha a város közönségét tekintheti bérlőjének ; mert a hirtelen gazdagodási czélzattal versenyre kelt magán vállalkozó azonfelül, hogy az állam .egyik legfontosabb administrationalis teendőjét : a közadók természetével biró állami jövedelem beszedését, a közönséges üzérkedés szintjére sü- lyeszti le, a mitől már a római nép is undorral fordult el, soha sem nyújt kellő biztosítékot arra nézve, hogy tartósan képes eleget tenni kötelezettségének ; de a város közönsége sem nézné szívesen a magán vállalkozót; mert nincs meg I;benne a garantia arra nézve, hogy mindenegyik adókötelezettel szemben egyenlő mértékkel méri az igazságot. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vácz, Mária Terézia rakpart 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. HIRDETÉSEK: Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyegülleték : minden beigtatásnál 30 kr. A nyugta bélyeg külön fizetendő. Legtermészetesebb módja az italmérési adó biztosításának a megváltás; és ez is csak akkor, ha az államkincstárnak sikerülne az italmérési adó mennyiségére nézve egyezségre lépni magukkal az adókötelezettekkel ; mert ez esetben közvetlenül azok fizetnék be az államkincstárba tartozásaikat, akiket az italmérési adó fizetése terhel. Ezen módja azonban az adó biztosításának városunkban azért ki nem vihető; mert az összes adókötelezettek egymásért az összes váltságösszeg erejéig az egyetemleges szavatosságot e]l nem vállalhatják; mert ki nem tehetik magukat azon eshetőségnek, hogy az esetre, ha vala- melyikök üzletét évközben megszünteti, az erre eső váltságösszeget a saját illetőségén felül a többi fizesse. Eként úgy az államkincstár, mint az adókötelezettek kölcsönös érdekeinek leginkább az a módja felel meg a megváltásnak, ha az italmérési adót maga a város közönsége váltja meg és szedi be az adókötelezettektől. Azon eshetőségre számitva, hogy az állam- kincstár megváltás végett a város közönségével lép alkudozásba, azt hisszük, hogy nem végezünk felesleges munkát, ha azon adatok alapján, melyekre az italmérési adó mennyisége alapitható, összeállitjuk azon összeget, melyet az államkincstár a legközelebbi években városunktól követelhet. Lapunk legutóbbi számának vezérczikkében kiszámitottuk, hogy városunk közönsége az italmérési regále megváltása következtében évenkint 5217 frt kárt szenved, s hogy igy az esetre, ha eddigi kiadásainak mérvét jövőre is fentartani akarja, kénytelen lesz ezen összeget más jövedelmi forrás hián pótadóból fedezni, ami tekintve, hogy a városi pótadó kizárólag az állami egyenes adót fizetőket terheli s igy nagyban rongálja azon alapot, amire az állandó bevételeinek legtekintélyesebb részét fekteti, magának az államnak sem áll érdekében. Ily körülmények között a város közönsége joggal elvárhatja, hogy az állam legalább azon ideig, mig a város közönsége a változott viszonyokkal megbarátkozik, az italmérési adó megváltása körül a méltányosság legvégső határáig elmenjen. Tekintve, hogy az adókötelezettek által az előző években kimért vagy kicsinyben elárusitott szeszes folyadékok mennyiségére, nemére és minőségére vonatkozólag összegyűjtött különben is csak alig msgbizható adatok a változott viszonyok következtében jövőre nézve irányadókul el nem fogadhatók; és tekintve, hogy városunk területén az italmérési jog gyakorlása eddig a törvény által megszüntetetett italmérési jog haszonbérletén alapult; a város közönsége joggal elvárhatja, hogy az államkincstár az italmérési jog évi megváltása fejében az első három év tartamára a kártalanításnál figyelembe vett években elért évi haszonbérnél többet nem követel; sőt beéri azzal, hogy a város közönsége a kártalanitási összeg 41/2% kamatját biztosítja. Az utóbbi esetben az italmérési adó évi vakságának összege a következőleg számítható ki, : Kártalanitás czimén kapnak : 1. Vácz város közönsége, a püspöki és káptalani uradalmak közösen s oszttatlanul. 100.000 frtot 2. a püspöki uradalom....................... 95000 frtot 8. a káptalan.................................. 41000 irtot összesen: 236.000 frtot. Tekintve, hogy a 10°/o kezelési költség a kártalanítási összeg kiszámításánál levonatott, a 286.000 írtnak huszadrésze, ugyanennek tized részével na- j gyobbitva azaz 11800+1180 = 12980 frt képezné J azon összeget, amely a megszüntetett italmérési jog haszonbérlete fejében évente fizettetett és amelyet az állam a legroszabb estben ezen alapon évi megváltás fejében a város közönségétől követelhet. Az esetre ellenben, ha az államkincstár figyelembe véve a város tetemes veszteségét, méltányosan akar eljárni, nem követelhet többet, mint 10620 ftot, annyit mint amennyi a 23600 frt 4’/2°/0 kamatjának megfelel. Minthogy azonban mindaddig, mig a város nem lesz tisztában azzal, hogy az italmérési adó mily módon fog városunkban biztosíttatni, a jövő évi városi költségvetés el nem készíthető ; mert addig a' városnak az italmérési jog gyakorlatával együtt bérbeadott épületei sem adhatók ki előnyösen bérbe, költségvetés nélkül pedig a város józanul nem admini- strálható: ennélfogva szerintünk kötelességét teljesítené a város közönsége, ha az italmérési adó megváltása végett nem várva a pénzügyigazgatóság felszólítására kezdeményezőként lépne fel az italmérési adó megváltása czéljából szükséges tárgyalás megindítása iránt. Dunai Szél. A kereskedői képesség! A magyar kereskedelem múltját, a nemzet küzdelmes éveiben felvert porfátyol fedi. Jelene tarthatatlan, mert a mult a nemzet létérti küzdelme, a közgazdasági czélok szem előtt tartását és az egyes osztályok szilárd alapjának megvetését lehetetlenné tette; de előttünk van a jövő és a jövő nemzedék kereskedelmének, mint a mai haladó kor egyik leghatalmasabb tényezőjének fejlesztése s alapjának megvetése. Ezzel tartozunk a magyar kereskedelemnek, magunknak és a jövő nemzedéknek. Sürgetjük a kereskedelmi szakoktatás rendszeresítését, s ha az iparos tanonczoknak a szakmájukhoz tartozó testi ügyesség fejlesztésén túl, az ipariskolákban nyert szellemi képzettségét helyeseljük, mennyivel inkább kívánnunk kell azt, hogy a kereskedő tanonczok, kiknek leginkább szellemi, nem annyira testi ügyességre van szükségük az iparos tanonczoktól külön választva, ne az ipariskolában, hanem egy felállítandó alsóbb fokú kereskedelmi iskolában nyerjenek oktatást és kiké- peztetést. Kereskedő tanonczainktól előkészültséget és szakműveltséget kívánva, első- sorban is arra, hogy azt megszerezhessék alkalmat kell nyújtanunk, fej- leszszük kereskedelmünket szervezzünk egy alsóbb fokú kereskedelmi iskolát, s emeljük az országban ezzel is városunk és kereskedelmünk tekintélyét; ezzel vehetjük elejét a nemsokára bekövetkező azon intézkedésnek, hogy kereskedő, vagyis bejegyzett czég csak is kellő előkészültséget felmutató egyén által vezetett üzlet lehet; kell, hogy ezen intézkedés mihamarabb életbe léptettessék annál is inkább, mert a kereskedelmi szakoktatás mellett, kereskedelmünknek, viszonyainknak megfelelöleg egyedül az adhat lendületet, ha a szorosan vett kereskedőt a szatócstól megkülönböztetjük; ha a szatócsot a ( kereskedelmi czég jegyzésből kizárván, őt a kül- I földi hitel élvezetében lehetetlenitjük s ezzel a kereskedői fizetés képtelenségek és csődök mennyisége is a minimumra redukáltatnék. Emelni tartozunk a szakképzett kereskedők tekintélyét s az e pályára lépők ambiczióját, úgy itthon, mint a külföld előtt. Mert ha a mai napság úgy erkölcsileg mint anyagilag kevésre becsült czég jegyzési intézmény ismét a régi nimbussal körittetik, a külföld
