Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-06-10 / 24. szám

Vácz, 1888. Junius hó 10. VÁCZI HÍRLAP. lenül nem volt szabad Ítéletét ténylegesi- teni, mint mikép tette. Hálátlanság lenne az iparos részéről a méltányosb Ítéletet felhatalmazásnak venni a maga túlbecsü­lésére. Sőt minél teljesebben jut sorsosai haj­dani állapotának megismerésére, és minél élénkebben állítja azt szeme elé, annál többre kell tartania azt aki, és azt ami által mostani helyzetére vergődött. Ezzel pedig csak szerénysége nyerhet. Nem hang­súlyozható eléggé, hogy ugyanazon szi­ves érdeklődés és emberbaráti érzés, mely hajdan nyujtá felé felemelő karját, kínálja most is kezét, hogy fiatalsága ennek ve­zetése mellett induljon az élet szebb és jobb utján. De kellő nyomatékot érdemel azon intelem hangoztatása is, hogy bizalma önerejében a legszilárdabb alapja, önnön törekvése legbiztosabb emeltyűje boldogu­lásának. Szabadságot emlegetünk, önérzetre hivatkozunk, függetlenségről ábrándozunk és igazán „ábránd“ módjára „kanosaiul“ hol állami subventio, hol társadalmi suc- cursus „festett egébe nézünk.“ Maga tesz magáért a férfiú! A kézművesek rendök hagyományaiban bírják a leghatalmasabb serkentőt erre: őseik merőben ellenséges körülmények közt bírtak nemcsak helyt állni, hanem hatalomra is vergődni; ked­vezőbb viszonyok csak ernyedést szülné­nek ? Továbbá pedig épen ezen komolyabb férfias törekvés ápolásának czéljából kell a fiatalsággal megértetni, hogy egylete igen dicséretes szándékú ugyan, midőn tagjainak alkalmat nyújt tisztes és értel­mes mulatságra; hanem, hogy hatásra mind meddőbbé lesz, sőt egyenesen a léha­ság ápoldájává sülyed, ha a kellemes szóra­kozás gondjánál komolyabb elemeket nem von be működése keretébe. Elég talán e helyen más, haladtabb iparú népek kéz­műves fiatalságának avatottak előtt amúgy is tudva levő azon dicséretes buzgalmára utalnunk, hogy ahol sem az illető iparág tehetősbjeinek gondja, sem a társadalom jószívűsége nem kínál alkalmat hiányos ismereteik gyarapítására, anyagi áldozat árán is magok gondoskodnak arról, hogy társas összejövetelük művelődésük alkalmá­vá legyen. Minden város értelmiségéről fel­tehető, hogy akadnak benne, kik közreműkö­désüket az üdvös czél iránti tekintetből nem tagadnák meg, ha az ismeretek élő szóval ter­jesztésének oly hathatós jótéteményére felszólítanák őket. Nemcsak az egyes mun­kás ügyessége, hanem az ipar általában érzi jótékony hatását, ha az iparosban a szellemi tőke gyarapodik. A kézműves körökben napvilágot látott felfedezések tanúskodnak arról, mily üdvös az ember­nek mesterségén kívül, vagy annak vala­melyes elméletén túl még egyébhez is ér­teni. És végül ismét épen ezen közhasznú ismeretek terjedése lehet az iparos legjó­tékonyabb féke, hogy azon ábrándok li- dérczei után ne fusson, melyeket korunk ban épen számára idéznek fel legsűrűbben. A munka becséről csak egy lehet a véle­mény. Munka a világegyetem léte, és az ember életének feltétele is az, a magáé, vagy a másé. Nem csak az a munka azon­ban, ami műhelyben foly, minek eredmé­nyét ipartárlatokon tehetni szemlére, s ezért — a munka egyetlen neme sem igényelhet kizárólagosságot. Versenyt is csak az egyensúlyig, nem a kiszorí­tásig tűr meg köztök a dolgok természete. De a kéz munkája a munkanemek sorában meg a domináns állást sem követelheti, bár mennyire rögződött is meg némely iparosban az a téves felfogás, hogy a kéz­műves munkája nemcsak a legfőbb értékű tényező az emberek boldogulásában, hanem egyúttal az is, melynek hivatása, igénye és előnye szerint idomítani államot és tár­sadalmat. Nagyon tisztes hely a műhely, de nem arra hivatott, hogy felfogása kö­réből rajoztassa ki azon eszméket, melyek társadalmat fűznek és államot irányíta­nak. Ezek soha sem vehetik fel a műhely alakját. Az alkotó a természetben millió alakban alkalmazta az emelytyűt; mégsem mondhatjuk, hogy a természetben nem sza­bad egyebet látnunk emeltyű halmaznál. A társadalom nem lehet el iparos nélkül, de az egész társadalom nem lehet iparossá, j Legszükségesebb a mindennapi kenyér ; kenyérsütőnek kell-e azért mindenkinek lennie ? — De az egészet sem lehet a rész­nek alárendelni: a test, bár egy lényeges tagját sem nélkülözheti, soha sem lehet eszköze bármely tagjának. Valamint a kö­zös jólétnek minden, még oly való ténye­zője is kudarezot vallott, midőn a maga túlbecsülésével és a többi lenézésével akart kizárólag hatalmat bitorolni, úgy aratna csúfot a kézműves is, ha jogot igényelne ahhoz, mire olykor talán elég erőt vél magában érezni. A világ rend titka nem bármely erő túlnyomó hatalma, nem egyáltalában az erő zsarnoksága hanem az erők egyensúlya és össz- han gja. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hir. Schuster Konstan­tin dr. megyés püspökünk kőrútjából folyó hó 12-dikén (kedden) fog haza érkezni. * Áthelyezés. Nagy Mózes joggya­kornok a váczi kir járásbíróságtól a pest­vidéki kir. törvényszékhez helyeztetett át. * Esküvő. Szőke Józsf püspökuradalmi tiszt tegnap (szombaton) vezette oltárhoz Váczon a székesegyházban Happens- b e r g e r József püspökuradalmi mérnök csinos és kedves leányát Anna kisasszonyt. * Bérmálás. Mióta büntetőintézeteink fenállanak sem történt olyasmi, mint ma a helybeli orsz. fegyintézetben. Ma d. e. adja fel Neszveda István felszentelt püs­pök, az ottani kát. fegyintézeti templom­ban mintegy 40 hívőre a bérmálás szent­ségét. A hívek kellően előkészítve böjtö­lés és ajtatoskodás között várják hitükben való megerősítésüket, valami díszes bérma- ajándékra azonban nem számíthatnak, mert mai napság, midőn az apaság már nem minden kötelezettség nélküli, egyéb bér- maatyák hiányában egymás között fogják e tisztet elvállalni. * Halálozás. Papp Gyula 26 éves ko­rában f. hó 7-dikén jobb létre szenderült. Családja haláláról következő gyászjelen­tést bocsájtotta ki: Alulírottak úgy ma­guk, mint számos rokonaik nevében mélyen megrendült és fájdalmas szívvel jelentik, a felejthetlen jó fiú-, testvér-, sógor- és ro­kon Papp Gyulának életének 26-ik évé­ben, a halotti szentségek ajtatos felvétele és hosszas szonvedés után, folyó hó 7-én, esti 10 órakor történt csendes elhunytát. A boldogultnak hült tetemi folyó évi jú­nius hó 9-én, délután 5 órakor fognak a halottas házból (Gasparik-utcza) a római kath. egyház szertartása szerint az alvá- rosi sirkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pe­dig folyó hó 11-én, reggeli fél 8 órakor a székesegyházban fog a Mindenható Isten­nek bemutattatni. Váczon, 1888. évi jú­nius hó 8-án. Béke lengjen drága porai felett! Özv. Papp Mihályné, mint anya. Papp Amália, férj. Eleischmann Edéné. Gyermekeik: Tercsi, Matild és Etelka. Papp István és neje Megyeri Laura. * Jótékonyság. A helybeli takarék- pénztár szegény sorsú tanulók részére 2 dunafürdő -jegyet küldött a kegy. rendi főgyinnásiumi igazgatóságnak, amiért ez a nyilvánosság előtt is hálás köszöne­tét fejezi ki. * Öngyilkosság vagy gyilkosság. Pásztor Mátyás házi szolga múlt Vasár­nap 6 órakor d. u. eltűnt hazulról s hullá­ját Piufsich egyik bérese fogta ki a sződ- rákosi téglagyár közelében. — Jó pajtá­sai leitatták az ő saját pénzén s ott hagyták a Duna partján magával tehetetlen állapotban. Lehet, hogy ön maga bukott a Dunába, lehet hogy valaki belökte. * Üstökös. E. h. 6-án éjjel 11 órakor szokatlan tüneménynek voltunk tanúi. Egy vakító fényes üstökös (cometa vagans) tűnt fel az égboltozat, északkeleti határán s miután mintegy 3 másodperczig nappali fényt árasztott, gyors eséssel tiint el szemeink elől. * Hajóállomás megnyitása volt f. hó 7-dikén (csütörtökön) Verőczén. Annak idején említettük, hogy a budai zeneaka­démia azon okból nem tarthatta meg Mi- gazziba való kirándulását, mert Verőczén nincs gőzhajózó állomás. Ilyen és számos hasonló eset már előzőleg arra bírta Ve- rőcz'e község képviselőtestületét, hogy ál­dozatokat kötött le az esetre, ha a Duna- gőzhajózási társaság Verőczén állomást lé­tesít. Hosszas utánjárásra sikerült annyit kivinniök, hogy az esetre, ha 400 irtot készpénzben lefizetnek és a község ingyen kikötést enged, az állomás feltételesen 2 évre létesittetik, két év múlva azonban, ha ki nem fizeti magát, megszüntethető. A község a 400 Irtot elvállalta, Kühn János pedig a saját kőfalánál a kikötést ingyen megengedte. Csütörtökön Balás Ferencz rétsági járási főszolgabíró volt jelen az állomás megnyitásánál, és miután azt rend­őrileg kifogástalannak találta, sok szeren­csét kívánt a társaság forgalmához, mit Gottschal István hajós ,kapitány a társa­ság nevében megköszönt. A hajóállomás ez alkalommal zöld gallyakkal és zászlókkal volt feldíszítve. Az érkező hajó mozsár­lövésekkel üdvözöltetett. * Városházi építkezések. A pénz­ügyi és jogügyi bizottság Korpás Már­ton helyettes polgármester hozzájárulása mellett a hét folyamán megkötötte a szer­ződéseket a városház átalakításához szük­séges anyag és munka szállítására a vál­lalkozókkal. A téglaszállitása és a hidutezai oldalon levő bolti helyiségek áttörése már meg is kezdetett és igy remélhetjük, hogy a rendőrkapitányi hivatal rövid idő alatt megfelelő el helyeztetést fog nyerni. * Elveszett kanári. Fekete Ipoly k. r. tanár, kanári madara f. hó 8-dikán (pénteken) délután kirepült s elveszett. A szives hazajuttatónak illő jutalmat igér a nevezett tanár. * Marczi zenebandája múlt szerdán megmutatta, hogy nemcsak szivemelő ze­néjével képes kedélyeinket felvidítani, de ha ember kell a gátra, hát a rendőrség szerepére is önfeládozó bátorsággal vállal­kozik. A fent említett napon ugyanis, mi­dőn a felső városból éjjeli zenéről hazafelé baktatott, az utszéli házak egyikének ab laka kinyílik, egy hang segítségért kiált. Ugyan abban a perezben egy kéz kapu kulcsot nyújt zenészeinknek azzal a kérés­sel, hogy miután a konyhában egy betörő tolvaj tolakodott be ki elől menekülni nem lehet, hát az Isten minden szentjeinek üd­vösségéért mennének segítségül. Zenészeink, minden további mondás bevárása nélkül ki­nyitják a ház kapuját, berohannak a kije­lölt konyhába és ott csak ugyan egy re­megő embert csíptek, ki daczára -annak hogy mindenre esküdött, hogy ő is a ház­nak egyik, — lakója irgalomra nem talált, hanem kezdték őt zenészeink kifelé czi- pelni. Az udvarra érve a jajveszéklésre megszólal az udvar egy másik oldaláról egy hang, mely a renitens kilétét igazolta, s ekként a további kalamitásoktól meg­mentette. Később kiderült; hogy a betörő­nek gondolt egyén nem volt más, mint egy házbeli nevelő, ki vándorlásából későn ve­tődvén haza a konyhák ajtait eltévesztette, s idegen konyhába kerülvén, a szolgáló lármát csapott s felvervén gazdája egész ház népét, mely noha négy férfi és négy nőből állt a tolvaj elfogására ki menni nem mert, ennek legbátrabb f'érfia czigá- nyainktól kért segélyt, mit a fentiek sze­rint meg is kaptak. Zenészeink az eset fö­lött maguk is jót nevettek, de meg is fogadták, hogy tolvajt fogni többé nem mennek, mert elég ha az életben tolvaj helyet csak egyszer is csizmadiát fogtak. * Rég várt eső f. hó 8-dikára (pénte­ken) virradóra nagy menydörgés és villám­lás közt beköszöntött s megvigasztalta a tartós szárazság miatt elcsigázott kapás­növények és tavaszi vetés állása felett kétségbe esett gazdáinkat. Az eső elég tartós volt s meglehetősen megnedvesitette a földeket. * Szőlőoltás, Ismételten ajánljuk fi­gyelmébe az érdekelteknek, hogy Tus An­tal szőlőszeti és borászati vándor tanár f. é. junius 12-dik (kedd) és 13-dik (szerda) napjain Váczott a szőlő zöld oltását fogja bemutatni és arra az érdeklődőket meg fogja tanitani. * Papírpénz becserélés. Az 1866. évi julius 7-ről kelt I. kibocsátású 1 frtos állam­jegyek kicserélése 1888. junius hó végéig a közös pénzügyminisztériumhoz intézett szabályszerű kérvény alapján engedtetett meg, mely határidő letelte után a bevo­nandó I. kib. 1 frtos államjegyek többé sem kicseréltetni, sem beváltatni nem fog­nak. Az 1866. évi augusztus 25 érői kelte­zett 50 frtos államjegyek ugyancsak ott 1889. május 31-ig cserélhetők ki szabály- szerű kérvény mellett. * Rajta vesztett zsebtolvaj. Múlt pénteken egy fiatalabb korbeli suhancz ép akkor húzta ki a külsősori piaczon bevá­sárlásokkal foglalkozó, özv. Neumann N.- nének pénzes tárczáját a zsebéből, mikor egyik rendőrünk arra járván ezt észre vette s a deliquenst elcsípte. Persze, hogy mi­kor a rendőr vasmarka nyakon csípte őt, hát el akart illanni, de mert ez már nem sikerült neki, hát a birtokában levő pénzes tárczát magától jó messzire eldobta; azt azonban V a j k Károly püspök uradalmi kurzor meglátta s rendőrségünknek átszol­gáltatta. — A fiatal zsebmetszőt minden vonakodása daczára a városházára kisér­ték, hol magát Büchler Ábrahám miskolezi illetőségű turistának adta ki rendőr­ségünk azonban ama meggyőződésben él, hogy ezen egyén nem más mint ama bizo­nyos csavargó, ki Büchler Ignácz néven nem rég Miskolczról Újpestre menesztetett kényszer útlevéllel. Az illető hűvösre té­tetett, a hol mint értesülünk megfogadta, hogy ha szabadul hát jobban fogja végezni mesterségét. * Lövöldözés. A kissörház utczának egyik merész vállalkozásairól ismert lakója a napokban ílauberpuska lövöldözésével mulatta magát, szerencsésen sikerült is neki szomszédjának az ablakán oly reme Idil bedurrantani, hogy csak az isten őr zötte, hogy magát a gazdát is le nem puffantotta. Az áruló golyó azonban irá­nya által nagyon megjelölte a helyet a honnan a lövés történt, s miután a golyó már a rendőrkapitány ur kezében van, a vizsgálat megindítását haladéktalanul 'el­várjuk, mert nem tesszük fel róla, hogy akárki kedvéért is ily merényletek előtt szemet hunyjon. * Ablak beverés. Két iskolás fiú az egyik Kohn Arnold a másik valami Kvit- t e 1 nevezetű üres óráikban ablakbetöré­sekkel foglalkoztak, úgy a rendőrség mint az iskolahatóság figyelmébe melegen ajánl­juk ezen szép erkölcsöknek indult suhan- ezok megfenyitését. ' Kirándulás, A bécsi „alsó aus- t r i a i i p a r e g y let“ 1885 dik évi orszá­gos kiállításának alkalmával a magyar országos ipar egyesület által szives fogad­tatásban részesülvén most nyitva levő ki­állítása alkalmával meghívta a magyar orsz. iparegyésületet, hogy viszonozhassa az itt élvezett baráti szívességet. —■ En­nek folytán f. hó 14-dikén (csütörtökön) — az orsz. iparegyesület tagjai Bécsbe randáinak. Jelesebb iparosaink ezen ki­rándulásban leendő részvétre felszólitat- ván, örömmel constatáljuk, hogy nagy iparosaink közül Reit tér István kocsi­gyáros is külön meghívást kapott és Ödön fiával együtt részt vesz a kirándulásban. A kirándulás programmja a következő: Csütörtök, junius 14 én : Találkozás 1/21 órakor az osztrák-magyar vasúttársaság Teréz-köruti pályaházában. Indulás Budapestről az osztrák-magyar vasút külön vonatán délután 1 órakor. Útközben a szállásjegyek kiosztása. Érke­zés Bécsbe este 6 órakor. A Staatsbahn indoházábol külön e czélra rendelt omni buszokon bevonulás a „Hotel Continental“ - ba (Praterstrasse) és a „Hotel National“- ba (II. Taborstrasse 18.) Este 8 óra után ismerkedési estély a „Hotel Continental“ kerti helyiségében. Kedvezőtlen idő esetén ugyanott a nagy teremben. — Pénteken junius 15-én : 8 órakor együttes kirándu­lás a Praterba, V2 9 órakor közös reggeli a Haupt-Allébeli II. Caffeehaus- (Schnei- der-féle kávéháziban, 1/210 órakor felvo­nulás gyalog a rótunda déli kapuja (Sűd- tfortal)- elé s itt ünnepélyes fogadtatás az alsó-ausztriai iparegylet által, 10 órakor megtekintése az alsó ausztriai iparegylet kiállításának és pedig csakis a rotundában elhelyezett csoportoknak, az alsó-ausztriai iparegylet tagjainak kalauzolása mellett, Vgl órakor dejeuner a Kührer-féle kiállí­tási park-vendéglőben, ya2 — V24-ig meg­tekintése a kiállítási parkban elhelyezett pavillonoknak, y24 órakor külön omnibu­szokon az uj városháza és a parlamenti épület elé vonulás s e két épületnek tüze­tes megszemlélése, l/27 órakor diszebéd a „Grand Hotel“-ban (Kärntner-Ring 9.), rendezve az alsóausztriai iparegylet által. (Szép időben az utezai helyiségében, ked­vezőtlen idő esetén a nagy teremben.) A kirándulás tagjai felkéretnek, hogy e disz- ebéden a vendéglátók tiszteletére feketé­ben és pedig frakkban, esetleg fekete sza­lonkabátban megjelenni szíveskedjenek. — Szombaton, junius 16-án : 8 órakor közös reggeli a Stadtparkban, 9 órakor megte­kintése a pénzverdének (III. Heumarkt 1.) V8U órakor megtekintése Scheid G. A. arany- és ezüstműves telepének (VI. Gum- pendorferstrasse 85.) és Klein August ud­vari bőrdíszmű-, bronz- és fényüzési czik- kek gyárosa (VII. Andreasgasse 6.) ipar telepének, 12 órakor ebéd, melyre nézve a végleges program inban történik megálla­podás, 3 órakor tisztelgés az alsó-ausztriai iparegylet helyiségeiben (Eschenbach Gasse 11.) 4 órakor a techno-logi iparmuzeum megtekintése IX. Wahringer-Strasse 59.) 6'/2 órakor utazás vissza a kiállítás terü­letére, annak villamos világítás mellett való megtekintése tetszés szerinti csopor­tokban ; vacsora ugyanott, ugyanígy. Ez egész napra külön omnibuszok állanak a társaság rendelkezésére. Vasárnap, junius 17-én : Reggel 8y2 órakor találkozás a Burgringen a múzeumok előtt; 9 órakor megtekintése a múzeumoknak, az uj Burg- szinháznak és esetleg az egyetemnek. Déli 1 órakor közös ebéd a Kaiserhofban. Dél­után : Tetszés szerinti szórakozás. Vissza­utazás : az osztrák-magyar vasút bármely személy- vagy gyorsvonattal. * Bécs közeli gyógyhelye. „Salzer bad Kleinzell“, Hainfeld mellett Alsó-Ausz­triában (Kis Carlsbad), mely a Hainfeldi vasútállomástól (St-Pölten-Leobersdorf vo­nal) egy órányi távolságban van és gyö­nyörű fenyvesek közt fekszik, oly ásvány­vízforrásokkal bir, melyeknek hatása olyan mint a karlsbadi, marienbadi, franzensbadi, kissingéni, mergentheimi, homburgi stb. Úszó-, melegvíz-1 és kádfürdőkkel van el­látva és olcsósága miatt is mindenkinek ajánlható. Bővebb felvilágosítással és pros­pektusokkal szívesen szolgál a fiirdökezelő- ség: Währing, Bécs mellett, Zimmermanns- gasse 10. ij0.ptnlüjdonos és felelős szerkesztő: Dr. Csányi János. Váczon*, 1888, jjAomatofjt Mayer Sándor könyvnyomdájába

Next

/
Oldalképek
Tartalom