Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-06-17 / 25. szám

IL ÉVFOLYAM. 25. szám. VÁCZ, 1888. JUNIUS 17. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel egész évre ..................... :.............. <5 frt — kr. fél évre ............ .............................. ',1 » — »• negyed évre............................. ........ 1 ». 50 » Egyes szára ára 10'kr. — Kapható a kiadóhivatalban. HELYI ES VIDÉKI ERDEKU TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) ........................................... 20 kr Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg illeték : minden beigtatásnál................................ fto ki A nyugta-bélyeg külön fizetendő. Iparos iskoláink. Az ipar'alaki fogalmánál fogva azon I keresetmód, amelynél a személy 9 egyéni képessége képezi a fő- feltételt, és amely határozott és is állandó keresetre van irányozva. Az ipar fensőbb természeténél fogva 8 j az egyénnek termelése az egyéni sztik­8 séglet számára: minélfogva az úgy a I termelők, mint a fogyasztók egyéni éle­it téré szorítkozik; előfeltételét a fogyasz- t tó egyén czéljai és eszközei meg a ter- 1 'melók tapasztalásai és képességei ké­pezik. Az egyén megfelelő fejlődése nélkül ti az ipar sem nyerhet fejlődést: mig az egyén megfelelő fejlődése nagyban ma- § gával ragadja az ipar kedvező fej 1 ő- 3 dését. Az ipar fejlődésének az egyén fejlő- döttségétől való függősége az iparnak 9 egyéni jelleget kölcsönöz, mely az egyén fejlődöttségének óramutatója. Az iparral foglalkozó egyének fejlő­döttségének átlaga az előállított ipar- 3 czikkek minőségének átlagán tükröző- 3 dik vissza. Minden közgazdasági élet a keres- í let és kin ál at általános törvényei j ’ után igazodik. Az ipari élet pedig az ? általános közgazdasági életnek csak külön irányban terjedő hajtása lévén, a közgazdasági élet általános törvé- [ nyeinek alá van vetve. A kereslet s kínálat törvényeinek 3 ereje megteremti a versenyt, mely- 1 nek közgazdasági hatása a h e 1 y i, or- 3 szágó s és világ-piaczokon foly- 1 ton fokozódó jelentőséggel lép fel. Az egyén és ipara, ha a versenyt ki­állja, versenyképesnek, baki nem állja, versenyre képtelennek mondatik. A verseny jelentősége a helyi és or- 3 szágos piaczokon csak az egyesek gaz- 3 dasági életére bir befolyással, a v i 1 á g- piaczokon azonban országok gazdasági életét i rá nyitja. Az egyén gazdasági élete elsősor­ban az egyén belügye. Úgy él, amint ő maga akar. Az ipar az ő kezében oly7 i irányt nyer, a mily irányt annak ő maga ad: és viszont a verseny hatását > első sorban maga az egyes érezi. De a népek iparának a világpiaczo- kon jelentkező óriási versenyét meg­érzi az egész közállomány; ésmert a köz­állomány ipara a világ-piaczokon az egyesek iparának tömeges megjelené­sében nyer kifejezést, a közállomány­nak érdekében áll irányt szabni az egyesek iparának, s igy kötelezni az egyest arra, Hogy azon képesség leg­szükségesebb feltételeit megszerezze, melyek az egyes gazdasági életét a verseny közepette biztosítják. Ez még magában véve nem versenyképesség,* de annak feltétele. A köteles feltételek alapján azonban a versenyképesség könnyen megszerezhető. fokon áll, amilyen fokra azt az ország iparosainak összessége emeli. Miként a nevezetlen mennyiségek átlagát a leg­csekélyebb mennyiség hozzáadása vagy elvonása módosítja, akként mó­dosul az ipar szintája is a szerint, amint a versenyképes egyesek száma szapo­rodik vagy apad. A kódállománynak minden intézke- kedése, mely a versenyképességnek bár csak egyeseknél való emelkedését elősegíti, előnyös befolyást gyakorol az országos ipar szintájának emelésére. Az elméleti képzettség legerősebb támasza a gyakorlati életnek s leggya­koribb eleme a haladásnak ; mert mig az elméletileg képzettlen folyton talál­gatásokkal küzd, addig az elméleti­leg képzett a, tudomány által megálla­pított elvek alapján biztosan halad czélja felé s könyebben arat sikert. Ez okból helyén van az, hogy a köz­állomány megköveteli az iparos tanon- czoktól, hogy bizonyos ideig iskolába járjanak s ott igyekezzenek arra, hogy a legszükségesebb elméleti tudni való­kat elsajátítsák. Igen, de a gyakorlathoz szükséges ügyesség és ízlés elsajátítására kedve­ző befolyást gyakorol az egyes ipar czikkek legtökéletesebb alakban való előállításán való fáradozás, amire leg­alkalmasabb ösztönzés a kiállítá­sokban jelentkezik, azért helyén va­lónak látjuk, hogy az iparos tanonezok munkái évenkint kiállíttatnak. Az iparos tanonezok vizsgálata és ki­állítása minden tekintetben sikerült, ami minden esetre buzgó vezetőiknek köszönhető. De mi sem az iparos iskolák felállí­tásában, sem az iparos tanonezok ké­szítményeinek kiállításában nem látjuk megoldva azon feladatot, melyet a köz­állomány a saját érdekében az ipar te­rén megoldani köteles. Az iparos tanoncz gyermek éveit éli, a gyermek pedig könnyen felejt; és az a csekélység, melyet tanoncz korában elsajátít, nem elégséges arra, hogy azzal férfi korában a változott viszo­nyok közt is megélhessen. Az ipar haladásával az iparosnak lé­pést kell tartania és hogy átlagosan lé­pést tarthasson, kell, hogy az ipar ha­ladottságáról minden iparos kellő idő­ben tudomást szerezhessen. Ami helyes az iparos tanonczczal szemben, helyesen alkalmazható az iparos segédekre és önálló iparosokra is, csak hogy a segédeknél és önálló iparosoknál az elméleti oktatásra be­rendezett iskola szakba vágó felolva­sásokkal és előadásokkal helyettesít­hető. Az elméleti képződés fejlesztésének, és kiállítások utján a gyakorlati ügyes­ség és ízlés terjesztésének vezetésére azonban már nem az ipariskolai bizott­ság, hanem az ipartest Illet van hivatva. Csak kezdeni kell, s a jó siker el nem marad. Nem kell hozzá csak jó szándék és erős akarat. Dunai Szél. Közegészségügyi bizottsági ülés. Közegészségügyi bizottságunk múlt hét­főn ülést tartott, mely alkalommal minde­nekelőtt elnökéül Csávolszky Józsefet jegyzőül pedig Várady János városi al­jegyzőt választotta meg. Ezek megtörténte után Csávolszky József az érdemleges ülést megnyitván a bizottság hozzáfogott a napi rendre kitűzött tárgyak elintézéséhez s ehhez képest első sorban is örvendetesen konstatáltatott az, hogy városunkban a közegészségi állapotok kielégítők, s hogy himlőjárvány egyátalában nincs, hanem uralkodik az úgynevezett közönséges ka­nyaró, mely ha járványszeriileg lépett is fel veszedelmet nem okozott, mit a jelen volt városi orvosi kar jelentése szerint, kétségtelenné tesz az, hogy a mióta váro­sunkban a kanyaró fellépett vagyis 5 hét alatt ezen betegség következtében egyetlen egy haláleset fordult elő. Kiderittetett az is, hogy az említett jár­vány leginkább a felső és alsó városi ré­szekben uralkodott a közép városban alig fordult elő 3 — 4 be.tegülési eset. Értésére esvén a bizottságnak, hogy a városi még fenálló járvány-kórházba kolera betegeken kívül, minők ez idő szerint nin­csenek, más betegek is gyógykezeltetnek megkeresést határozott intézni a városi ta­nácshoz, hogy a járvány-kórházba más — mint esetleges kolera betegek — semmi szin alatt ne gyógykezeltessenek, hanem ápoltassanak azok a városi magán-kórház- ban, hol különben is e czélra elkülönített helyiség van berendezve. Megkereste továbbá a bizottság a városi tanácsot az iránt, hogy az utczák és terek tisztántartásáról szóló szabályrendeletet átalában, különösen a Sáros-utczát illető­leg, hol a házak udvarából kifolyó piszkos folyadék ezen utczát valóságos kolera te­leppé deválválja — a legszigorúbban vég­rehajtassák.' Nem kerülte ki figyelmét a bizottságnak az sem, hogy Kohn rongykereskedő sörház- utczai lakására nem csak rongyait hor­dát] a össze, hanem ott nyers bőröket is szárittat, s okoz ez által a szomszédok és járó-kelő dunaparti közönség nagy boszan- tására oly dögleletes levegőt, mi alkalmas arra, hogy legegészségesebb embert is be­teggé tegyen. Ezen visszás állapot orvoslá­sára is felhivatott a városi tanács figyelme. Megkerestetett továbbá a tanács, hogy az utczákat, legalább a főtereket, seprés előtt öntöztesse. — Szóllitsa fel továbbá a reformátos iskolaszéket, hogy miután is­kolájának udvara valóságos piszok fészek, intézkedjék az iránt, hogy az ott lakó ta­nító marhái, disznai s egyéb ártatlan lábas jószágai, melyek az udvari piszkot okozzák és mintegy 160 tanuló gyermek életét ve­szélyeztetik, az iskola udvarából törvé­nyes következmények alatt távolittassa el* Volt ott még más ügyes-bajos dolog is, a mi hatóságilag elintézést nyert. Ezek között azonban a legfontosabbnak jelezhető az, hogy miután a bizottság azt volt kény­telen tapasztalni, hogy a város főorvosa, mint a bizottság tulajdonképeni előadója az ülésre meg nem jelent, Vörös Károly ref. lelkész indítványára megkerestetni ren delte a tanácsot: utasítaná a város főorvo­sát, hogy a bizottság üléseire mindenkor és pontosan jelenjék meg. — Ezzel az ér­demlegesebb ügyek elintézést nyervén, el­nök az ülést berekesztette. Tanítók közgyűlése. A székesegyházi kerület róm. kath. tanítóinak köre f. hó 15-én Kosdon tar­totta évi közgyűlését. A gyűlést meg­előzőleg Kolena Endre kosdi plébános „Veni Sancte“-vel szent misét mondott, mely után papi gyűlés tartatott; ennek végeztével vette kezdetét a népes és élénk tanitógyülés. Villásy István püs­pök-hatvani esperes-plébános, az uj kine­vezett kanonok, mint a kerület egyleti elnöke nyitotta meg a gyűlést; meleg szavakban üdvözölte az egybegyült ta­gokat, vállvetett működésre serkentve azokat, mert úgymond : hogy csak ez ál­tal lehet úgy a haza, mint az egyház és népnevelés javára hasznosan működni. Ezek után elősorolja azon jótékonyságo­kat, melyeket az egylet fenállása óta úgy egyesek, de különösen a papság egy­letünk javára tettek. Különösen kiemeli az egyházmegye fejének kőrútjában a tanügy javára tett fejedelmi ajándékát, mely meghaladja a 200 ezer forintot; és indítványozza: hogy hódolati felirat kül­dessék nm. Schuster Konstantin me­gyés püspök úrhoz, melyben atyai áldá­sát kéri, az egylet hasznos működésére. A feliratot az elnökök és jegyző aláír­ták. Eelolvastatott a pénztárnok jelen­tése, mely szerint 1887-ben befolyt: 48 frt 20 kr., kiadatott 14 frt 5 kr ; pénz- maradvány : 14 frt 5 kr. A könyvtárnok jelentése szerint a könyvtár újabban dr. Kazaly Imre ur ajándékával, — mely több kötetből állt — gazdagodott; ösz- szesen van 45 mü, 45 kötetben. Csávolszky József kanonok egyház- megyei tanfelügyelő felhozza: hogy a tápintézeti helyiség, — melyben 10 taní­tónak gyermeke nyer ellátást, — csakha­mar szűknek bizonyul ; gondoskodni kell tehát olyan helyiségről, melyben ha a növendékek száma szaporodni fog, azok kényelmesen elférhessenek. Tudatja az egylet tagjaival, hogy ft. Petróczy László czim. kanonok, a gymn. nagylelkű meczenása, hajlandónak nyilatkozott egy oly háznak a meg­vételére, melyben Váczon egy ta- nitóképezdének úgy a tápintézet­nek, valamint a legény egyletnek hely biztosíttatnék; e kedvező hirt a tagok lelkesült örömmel vették és egy­hangúlag elfogadták szólónak azon in ditványát, hogy az egyletből felterjesz­tés intéztessék ft. Petróczy László kano­nok úrhoz, melyben az egyesület ajánlja magát továbbra is nagyrabecsült figyel­mébe és kérje a kanonok urat, hogy ke­gyes szándékában megmaradjon, a jó Is­ten pedig adjon erőt hozzá, hogy azt ki is vihesse. Ezen felterjesztéssel, az elnökség bíza­tott meg. Ezután következett Bazsanth János mácsai tanítónak felolvasása az orsz. ta­nítói nyugdíj intézményről, melyben szá­mokkal mutatta ki, hogy milliókra megy a befizetett összeg úgy annyira, hogy a nyugdíjazásokra az állam a tőkének még kamatját sem forditja. Sok az a 40 év, melyet a tanítónak el kell tölteni azért, hogy megérdemlett munkássága után öregségére 250 frt nyugdijat nyer­hessen. Indítványozza: hogy egyletünk minden lehetőt kövessen el, hogy a ta­nítókra oly annyira lesújtó törvény mi­előbb módosittassék. A tetszéssel fogadott felolvasás megéljeneztetett és felolvasónak jegyzőkönyvileg szavaztatott köszönet. Tudomására jött az egyleti tagoknak, hogy képviselőnk Majthényi István ur a közös ebéden részt veend; azonnal Ud- vardy Mihály világi elnök, Fodor Imre és Bazsanth János urakból álló bizottság küldetett ki, hogy képviselőnket a hely­színén üdvözöljék és a fentebb tárgyalt nyugdíj ügyet ajánlják pártfogásába, hogy ZEO

Next

/
Oldalképek
Tartalom