Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-08-05 / 32. szám

Vácz, 1888. VÁCZI HÍRLAP. boros és kitűnő ó-szil vóríuraos poharak prizmáján keresztül nézve. Hisz ilyen or- szágraszóló, őszinte vendégszeretet mellett győzték is, mert a háziak kifogyhatlanok voltak, figyelem és szeretetreraéltóságban. A bájos háziasszony példás kedvessége és a fesztelen vigsággal lezajlott mulatság feledhetlen kellemes emlékeit vitték ma­gukkal: Ernyey Jánosné, Simkó Gyuláné, Hinka Gyuláné, Meisznerné, Neszveda Gyű láné, Hornyánszky Ambrusné, Hrabanikné, Schöflingné, Rólikné, Miklósy Ilma, lázve- tenai Juliska Melis Vilma, Szudy Sarolta, Hornyánszky Ilona és Fanny, Kohut Ilonka stb. Férfiak közül : Balás Ferencz főszolgabíró, Hanzély Béla, Kolena Endre, Trabalka, Divéky István, Schöflin állomás­főnök, dr. Hénap Tamás, dr. Miesinay Fe­rencz, dr. Hinka Gyula, Somody, Hrabéczy Imre, Hornyánszky Ambrus, Hollósi, Saxin- ger Győző, Erney János, Miklóssy János és Ferencz, Perényi István, Hayden Antal, Fábián Lajos, Bánó József, Ursprüngen Pál, Ágoston, Burján Jenő, Sziládi Géza, Szudy Gyula stb. és még a jó ég tudja, kik, részint családostól, részint magánosán jelentek meg, még a távoleső vidékről is. * Halálozás. Özv. Dora Ferenczné szül. Horváth Johanna f. é. augusztus hó 2-dikán hosszas szenvedés után 44 éves korában jobb létre szenderült. Haláláról családja a következő gyásájelentést bocsájtotta ki: A mindenható Isten szent akarata és örök végzése szerint folyó évi augusztus hó 1-én délutáni 3 órakor. Özv. Dora Ferenczné szül. Horváth Johannának, a feledhetetlen anya és gyöngéd anyós, illetve jó rokon, a halotti szentségek ajtatos fevétele után, életének 44-ik évében, hosszas szenvedés után öröklétre szénderült. A boldogultnak híilt teteme 1888-ik évi augusztus hó 2 án délutáni 6 órakor fog a halottas házban beszenteltetni és folyó hó 3-án délutáni fél 5 órakor tétetnek az alvárosi sirkert- ben lévő családi sírboltba örök nyugalomra. Az engesztelő szent-miseáldozat folyó hó 4-én reggeli fél 8 órakor a székesegyház­ban mutattatik be a Mindenhatónak. Vácz, 1888. augusztus 2-án. Béke lengjen drága porai felett! Dora Erzsébaet férjezett: Túry Sándrné, Dora Juliska és Dora Sándor, mint gyermekei. Túry Sándor, mint veje. A megboldogult kihűlt tetemei f. é. aug. 3-dikán az alvárosi sirketben helyeztettek örök nyugalomra. — Takács Tamás róm. kath. áldozópap rékasi segédlelkész a na­pokban betegen Váczra jött, hol f. é. aug. 1-én meghalt és aug. 2-dikán eltemettetett. Nyugodjanak békében ! * A pestmegyei ág. hitv. evang. esperesség közgyűlésén hirdették ki a tisztviselőkre beérkezett szavazatok ered­ményét. Felügyelőül ismét Földvá.ry Mi­hályt, Pestmegye alispánját választották meg, a ki kijelentette, hogy e hivatalt csak a jövő tavaszi közgyűlésig fogja viselni. A főesperesi állásra általános többséget senki sem nyert s igy uj szavazás lesz. A lesperesül Török József czeglédi ev. lel­készt választották meg. * Az esztergomi aulában legutóbb történt személy változások ügyében a kö­vetkezőkről értesülünk : S é d a Ernő fő- szentszéki jegyzőnek a papságból való kilépésére csakugyan a legszorosabb érte­lemben vett magánügyek adták meg az okot. Eleinte csak kószahir gyanánt emle­gették azt, hogy az ismert nevű fiatal pap lépésére női kéz adta az impulzust. Ez valónak bizonyult. A kilépés oka abban keresendő, hogy Séda Ernő legközelebb házasságra lép egy fiatal hölgygyei, egy pap rokonával, ki szintén nemrég hagyta el az esztergomi primási udvarnál elfoglalt kiváló állását. A „N. P. JA el kül­dötte egyik mánkatársát Esztergomba, kit a prímás szívesen fogadott és a kinek a többi között azt mondotta, hogy S é d a kilépését neki levélben bejelentette, okul adván szembaját és megköszönte a prímás­nak azt a kiváló pártfogást, melyben őt eddig részesítette. * Véres verekedés Gödöllőn. 8 z e­k e r e s István gödöllői lakos ezelőtt mint­egy 25 évvel kielégítette nejének örökös társait, kik örökségük kiegyenlítésétől írást is adtak Szekereséknek. Pár év előtt azon­ban ezt mégis perbe fogták örökségeik kiadása iránt. E perben Szekeres ügyvédje állítólag a pest vidéki kir. törvényszékhez V-mIrtatta az örökösök kielégítéséről szóló okiratot; az azonban onnét Ítélet hozatala előtt ismeretlen módon elveszett, minek folytán Szekeresre nézve a per kedvezőt­len kimenetelű lett, ami Szekeresnek rom­lását okozta. A végzetes kimenetelű ítélet jogerőre emelkedvén, Szekeresnek háza és földjei árverésre kerültek, melyen azokat Szabadi Mihály vette meg. A bir­tokba lépés azonban nehezen ment. — Rendőri segélyre volt Szabadinak szük­sége. Kellő assistentia mellett a birtokba vezetés a napoaban foganatosíttatott. Az nap este 7 óra tájban, midőn Szabadi fiaival kocsin befordult a gödöllei váczi- utczába. Szekeres fiaival együtt megro­hanta őket egy-egy kaszával súlyosan meg­sebesítette Szabadi Mihályt, fiai pedig kés­sel összeszurkálták Szabadi fiait. Az óriási lármára a szomszédok Összeszaladtak, — Szabadiék pártjára állottak és vasvillák­kal agyba-főbe verték Szekereséket. A vé­sés dulakodásnak a rendőrök közbelépése vett véget. Szekeres egyik fia elfogatott, Szekeres pedig rendőri felügyelet alá he­lyeztetett. * Nobel passió. A főrendiház egyik nyugdíjazott kivatalnoka, ki Váczra jött lakni, érdekes módját találta ki annak miként kell lerázni nyakáról a koldusokat. Az a jó ur szombaton ráköti a villanyozó gépet az ajtó kilincsére és a szegény kol­dusok egész rémülettel igyekeznek szaba­dulni az ördöngős mesterség elől, azt hi­szik , hogy oda bujt el a Belzebub maga saját személyében ; (pedig azt két szobá­val beljebb találhatnák meg) mert a mikor ráteszik kezüket az ajtó kilincsre olyan rázkódásokat éreznek, hogy azt hiszik a guta környékezi őket. — Ha ez a nyugdí­jazott hivatalnok eltanult egy-két tréfát a mágnásoktól ; tanulhatott volna tőlök ko­moly dolgot is: a könyörül etet mert a mágnások' ennek gyakorlásában is örömü­ket találják ! * Félegyházán Molnár István polgár- mestert felfüggesztették és a városi kép­viselő testület megtette ellene a fenyitő feljelentést. Molnár István polgármester nem ellenőrizte kellő szigorral a város egyik hűtlen tisztviselőjét Mihálovich Kálmán adószedőt ki tiz év lefolyása alatt huszonötezer forintot sikkasz­tott. Molnár vagyonára biztosítási zár rendeltetett el, de mielőtt az tényleg fo- lyamatosittatott volna, minden vagyonát nejére és sógorára íratta át. Pestmegye alispánja Tahy t. főjegyzőt Sebő Antal tiszti ügyészt és Pipis számvevőt küldötte ki a fegyelmi vizsgálatra azzal az utasí­tással, hogy a mulasztással terhelt hiva­talnokok ingó és ingatlan vagjmnára a bírói zár azonnal elrendeltessék. Mi halo- vich a börtön elől a halálba menekült. Agyon lőtte magát. * Felmentés. A kir. ítélő tábla Chapó Géza újpesti csendbiztost az ellene emelt vád s annak 2 évi fegyházbüntetése alul felmentette. * Öngyilkossági kísérlet. A váczi kir. járásbíróság egyik igen tevékeny hi­vatalnoka, R. 0., f. hó 3 ára virradóra saját lakásán vérében fekve, félig aléltan találtatott. Kezeinek ereit önmaga met­szette fel Helcz Ferencz kir. járásbiró a váczi irgalmasrendiek kórházába szállít­tatta, hol azonnal gondos ápolás alá vé­tetvén, remélhető, hogy kigyógyul. * Talált kisded. F rany ó Ferencz váczi lakos, szőlőcsősz a hét folyamán a váczi szőlőkben egy hat hónapos leány- gyermeket talált teljesen elhagyott álla­potban kitéve. A találó csősz felvette a kisdedet és saját lakására vitte, hol fele­sége vette anyai gondozás alá. * A turnür átok alatt. Egy new yorki divatkereskedő betiltotta összes el­árusító leányainak a turnür viselését és pedig egészen uj — financiális szempont­ból. A tilalmat következőleg indokolta : „Minden hölgy, a ki turnürt visel, azt naponkint legalább ötször megigazítja. Ez minden esetben egy perczbe kerül, elveszt tehát naponkint öt perczet. Tizenkét hölgy igy egy egész órát vészit el, s minthogy én ez órát éppen úgy megfizetem, mint a többit, pénzemet igy hiába vesztegetem.“ A kisasszonyok kénytelenek voltak meg­hajolni a kérlelhetlen logika előtt. * Szélvész. Folyó hó 2-dikán, csütör­tökön este óriási szélvész kezdődött, melyet pár napig tartó tikkasztó hőség előzött meg. A vihar keletkezése után annyira 1 eh ütött« a levegőt, hogy a felöltők nem voltak terhesek. Pénteken reggel kissé el- csöndesedett a szél s mérsékeltebb lett a levegő, de déltájban újabban orkánszeríileg tört ki s fagyasztó hideget hozott nyomá­ban. A tűrhetetlen szélvihar felkavarta Váczon. 1K«K AMI Augusztus hó o A- ; ' ' ' J ___ utczáink tisztátalan porát és sűrű teliegek­ben kergette végig a városon, úgy, hogy ez alatt teljesen megakadt minden közle­kedés. Baleset — szerencsénkre — nem történt; azonban a fiatal , különösen a gyümölcsfákban nagy károkat okozott. A rendkívüli időváltozást megmagyarázzák azon óriási viharok, melyek a múlt napok­ban hazánkon országszerte és Ausztrián végig tomboltak. A jég mindenütt roppant pusztítást okozott. * Kiugrott a kompból. F. hó 3-dikán pénteken tótfalusi és bogdányi mészárosok Budapestről több darab vágó marhát haj­tottak a váczi révbe. A nagy komp az erős felszél által felvert habokon keresztül lassan haladt a túlsó part felé. Az utazás lassúságát 3 darab szarvasmarha csak hamar megun ta. Kiugrottak a kompból és a Duna partján állók végtelen, bámulatára gazdáiknak még nagyobb örömére szépen átuszták a Dunát .* Budapesti Hirlap. A „Budapesti Hírlapinak, a hazai müveit olvasóközön­ség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésé­vel közdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Bu­dapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dol­gozik; minden rovatot külön vezető gon­doz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósitó értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a vilá­gon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A ,,Budapesti Hirlap“ politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérde­keket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyaror­szág politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap: a ,,Budapesti Hírlap“ távira i tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világ­sajtó legjobban szervezett hírszolgá­latával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósí­tók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák- A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön leikül de tésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy hirlap egész költségvetése volt: de sike­rült is elérnie, ma a legjobban, leg-, gyorsabban értesülő orgánuma a saj­tónak. A „Budapesti Hirlap“ Tárcza rovata T eleki Sándor gróf, T ó t h Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napírovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi érte­sülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rova­tai külön-külön szerkesztői a főváros sö tét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap“ helyet foglalhat minden család aszta Ián. A közgazdasági rovatban a ma­gyar gazda, birtokos, iparos, keres­kedő megtalálja mindazt, a mi tájé­kozására szükséges. A regénycsarnok- ban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed­évre 3 frt, 50 kr., egy hóra 2 frt, 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerűbb postautalványnyal esközölhetők köv kező czim alatt: A „Budapesti Hirla kiadó-hivatalának, IV. kerület kai; utcza 16. szám, NYÍLT-TÉR.*) Nyilatkozat. Alulírott tudatom mindazokkal a kik érdekel, hogy folyó évi augusztus hó 1-t fogva a „Váczi K ö z 1 ü n y “-nyel mindé nemű összeköttetést megszüntettem és a nak további szerkesztésében részt ne veszek. Vácz, 1888. augusztus 3-dikán. Vadass József. *) h rovatban közlőitekért a szerkesztő nem vi lal felelősséget. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Dr. Csányi János. Árverési hirdetményi kivonat, 2312./18-8. tlkvi.sz. A váczi kir. járás^ bíróság mint telekkönyvi hatóság közzé teszi hogy: Alberti Ferencz végrehajtatónak k. k Kilicsuk Irma végrehajtást szenvedő ellen 157 forint 50 V2 kr. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és váczi kir. jbilóság területén levő Vácz város határában fekvő a váczi 606 sz. tlkvben foglalt A -j- 2: sor 3077. hr. sz. bácskai szollőből a Kilicsuk Irma nevén álló V6 részre az árverést 612 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1888 évi szeptember hó 28. napján délelőtti 10 órakor ezen kir. járásbíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árve­résen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlan becsárának 10%-át, vagyis 61 frt 20 krt készpénzben vagy az 1881. 60. t. ez. 42. § ában jelzett árfolyammal számi- tuttés az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy miniszteri ren­dűiét 8. § ában kijelölt ovadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881 : 60. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhe­lyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1888. évi június hó 26-ik napján. A váczi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság. Hirdetmény. 5835/1888. sz. Melynélfogva Vácz városa tanácsa részéről közhírré tétetik: mikép Vácz városban megyei törvény hatóságilag felállítva levő 123. számú mértékhitelesítő állomás betöltésére illetve ezen állomással egybekötött jövedelemnek, nyilvános szó­beli árverés utján leendő bérbeadására nézve határnapul f. évi augusztus hó 12-ik napjának délelőtti 9 órája a városház tanácstermében kitüzetik, — hova az érde­keltek oly értesítéssel hivatnak meg: hogy 1. A mértékhitelesítő állomás folyó 1888. év szeptember hó 4-től kezdve három (3) vagy a körülményekhez képest 6 egymás- utáni évre fog betöltetni illetve bérbeadatni. 2. Ezen állomást elnyerni : vagy ennek kezelését bérleni kívánó vállalkozó tartozik a foldmivelés, ipar és kereskedelemügyi in. kir. minisztérium által 1875. évi 329. szám alatt kibocsájtott rendeletben előirt mérték hitelesítői vizsgálat sikeres letételé­ről szóló bizonyitványt, — nemkülönben Írásbeli nyilatkozatot arról: „líógyha a városi hatóság a vállalkozó kezelő bérlő személyében kellő biztosítékot nem látna“ — mily anyagi biztosítékot képes nyúj­tani — a fent kitűzött határnap reggeli 9 órájáig a polgármesteri hivatalnál be­adni, az elkésetten ,* beadott ajánlatok avagy nyilatkozatok figyelembe vétetni nem fognak. 3. Zárt ajánlatom, az árverésre kitűzött határnapon délelőtti 9 óráig szinte a pol­gármesteri hivatalba benyújthatók. 4. Ezen bérletre vonatkozó egyéb szer­ződési feltételek, valamint a mértékhitelesi- tésért szedhető dijakról szóló díjszabályzat szokott hivatalos órák alatt a városi fő­jegyzői irodában megtekinthetők. iveit Váczon 1888. év. aug. 2-án tartott tanács ülésben. Kiadta: G-aj dry Géza, főjegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom