Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-11-27 / 22. szám

I. ÉVFOLYAM. 22. szám. VÁCZ, 1887. NOVEMBER 27. VÄCZI HIRLAB ^ü:ac » HELYI ES VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel j egész évre ................................................. 6 frt — kr. fél évre ......................................................... 3 » — » negyed évre ................................................. 1 » 50 » Egyes szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal : Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bér mentellen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) ........................................................ 20 kr. Nyilt-tér: sora 50 kr. Bélyeg illeték : minden beigtatásnál ......................................... 50 kr. A nyugt a-bélyeg külön fizetendő. Központi főszolgabíró. A főváros szomszédságában van egy nagy község, Uj-Pest a neve. Nincs na­gyobb területe, mint amennyit épüle­teivel elfoglal. Az utolsó házzal végző­dik a község határa. És mégis mekkora nagy község van rajta? Lakossága már is meghaladja a 17 ez­ret. Nagyobb, mint a mi városunké, nagyobb némely szab. kir. városoké­nál. És mily elemekből áll a lakossága? Kültelke egy talpalattnyi sem lévén, földmivelő népe sincs. Gyárak gyárak után emelkedtek rajta, a gyárak mel­lett korcsmák és kávéházak. Gyári munkás, illetve gyári alkalmazott lakja leginkább. Ezek kedvéért telepedtek meg a korcsmárosok, kávésok, pálinka mérők, hentesek, szatócsok, czipészek, szabók s egyéb iparosok és kereske­dők. És igy minél inkább szaporodtak a gyárak, annál inkább szaporodott Uj-Pest lakossága is. Kisebb benne a házak értéke, ol­csóbb a lakás, kevesebb az adó, jutá­nyosabb a napi piacz, mint a főváros­ban. És mert oly közel van a fővá­roshoz, mintha annak külvárosa volna, a főváros lakosságának azon osztálya, mely a főváros drágaságát nem bírja elviselni, Uj-Peslre húzódik. De van jó levegője is, és kevesebb áldozattal lehet benne nyaralót tartani, mint a fővárosban. Ez meg a főváros lakás dolgában is divat után induló lakosságának egy részét vonja magá­hoz. Elképzelhetni már most, hogy mily népelemekből verődött össze Uj-Pest la­kossága. Van benne a főváros legmaga­sabb állású honoráliorjától a legutolsó utczaseprőig minden osztályból. Mind­egyik csak ideiglenesen lakik benne. Megtelepedettnek, benlakónak, ősi bir­tokához ragaszkodónak talán egy sem vallja magát. A hányféle népe van az öreg Európának, az mind képviselve van Uj-Pest lakosságában. Van benne nagyon sok azok közül is, akik körül utazzák az egész világot és mindenütt szerencsét próbálnak. Lakossága folyton változik. Jön, megy. Egy helyben meg nem öregszik. Ily községben aztán, nagyon termé­szetes, igen nehéz az igazgatás köve­telményeinek megfelelni. Azért ily köz­ség egy fejlődő fiatal főváros közvetlen közelében valóságos’ asyluma és se- minariuma a főváros rablóinak, betö­rőinek, zsebmetszőinek és minden egyéb bűnben jártas csőcselékének. Azért Uj-Pesten a személyi és va­gyoni közbiztonság és egyéb közigaz­gatási ág állapotának javítására van ki­gondolva a központi főszolgabírói hi­vatal felállításának eszméje. Uj-Pest kedvéért azonban nem ér­demes külön főszolgabírói hivatalt szervezni. Hozzá csatolnák Kis-Pestet, Kossuthfalvát, Erzsébetfalvál és Sorok­sárt. Valamennyi a főváros közelében van. Félkörben veszik körül azt. A főszolgabíró pedig a fővárosban lak­nék egyenlő közelségben mindegyik községéhez. Es igy az elméletben igen szépen dirigálhatná félkörben maga körül levő községeit. A kérdés megoldása igen elmés, de Iszerencsésnek nem igen mondható. Soroksár kivételével a többi község lakossága is nagyban hasonló Uj Pesté­hez. A közigazgatási állapotok ezekben sincsenek jobb lábon. Épen azért nem tartjuk szerencsésnek a kérdés meg­oldását, mert mind az öt községben a legnehezebb közigazgatási viszonyok uralkodnak. A főszolgabíró nem csendőr kapi­tány. Legalább egyéb feladata is van, mint a bűntettesek üldözése. Ezen egyéb feladatok pedig nem teszik kí­vánatossá, hogy az öt község egy fő­szolgabírói járássá egyesittessék. Elég ily községekből egy-kettő is egy szol- gab írónak. A legfőbb baj különben is abból áll, hogy a fővárosi államrendőrség nem folytathatja bennök a bűntetteseknek nyomozását. Ezen pedig a központi főszolgabíró sem segíthet. Uj-Pest a főváros sarja, ha más tör­vényhatóság területén van is Lakos­sága folytonos érintkezésben áll a fő­város lakosságával. Közgazdasági élete egy mindkettőnek. Területileg is közel fekszenek egymáshoz úgy, hogy bátran azt állíthatjuk, hogy Uj-Pest a főváros kiegészítő része. Uj-Pest csak a főváros rovására fej­lődhetik. Mindaz, ami Uj-Pesten léte­sül, a főváros kedvéért létesül és még sem a főváros területén. Ipara, keres­kedelme, napi élelmi czikk forgalma mind a főváros kárára emelkedik. A fővárosra nézve mi sem kívána­tosabb tehát mint az, hogy Uj-Pest a fővárossal egyesittessék. De Uj-Pest emelkedése kárára van városunknak is. Piaczát nem drágítja sem helypénz, sem kövezetvám, sem térfoglalási illeték. A forgalom pedig a legolcsóbb helyet keresi. Uj-Pesten vevő van elég. E mialt a forgalom nálunk folyton alább száll, Uj-Pesten pedig emelkedik. Azért a mi meggyőződésünk az, hogy a központi főszolgabírói hivatal szer­vezése helyeit arról kellene gondos­kodnunk, hogy Uj-Pestet hova-előbb a főváros vegye kebelére. ^.) Színészeink. Hat hete, hogy körünkben időznek. És annyi balszerencse, annyi viszály után még most sem unták meg a tengődést ? Vagy tengődni mindegy, akár egy helyben, akár vándor utón, és csak azért tengődnek tovább is körünkben, mert másutt sincs kedvezőbb viszonyokra kilátásuk? Bizony sajnos, midőn 30—36 tagból álló társaság heteken keresztül nyomorogni, a mindennapi szükségletekkel küzdeni kény­telen. Ki tehet róla? A lefolyt héten két jó napjuk is volt. „Franci Ilon“ szinmü november 19-ik napján telt ház előtt adatott. A vasárnap délutánjára rendezett nép- és gyermek előadás, valamint azon nap estéjén a „Toloncz“ előadása alatt pedig zsúfolásig megtelt a terem. Még ilyen gazdag napjuk nem is volt. Megtelt a pénztár. Megteltek a keblek. Mi baszna? Két végrehajtó is ott ült a pénztár mellett és a kiadásokat nem az igazgató liquidálta, hanem a végrehajtók. A pénztárnak ezen erős assis- tentiája állandóvá lett. Ez az oka annak is, hogy az „Akasztott árvájáénak no­vember 22-dikére hirdetett előadása elma- 1 radt. Könnyen megérthető. A bérlők előre megfizették bérelt helyeik árát. Ezekért, magukért, nem érdemes előadást tartani. Minek is? Hisz azok a bérlők csak arra valók, hogy megfizettessenek. Mit törődjék az igazgató azzal, bogy jövőre hasztalan szaladgál itt bármely társulat titoktart ój bérlőre találni nem fog? () már azzal nem ! koczkáztat semmit. Mások is szenvedjenek. Szenvedjenek még többet, mint ő. Neki legkevésbbé sem áll érdekében az összes színészek hírnevét legyezgetni. Ha az övé­nek el kell vesznie, vesszen a többié is. A napi bevételt a végrehajtók olvassák fel és veszik gondviselés alá. Tehát a na­ponkint fizető közönség kedvéért sem ér­demes játszani: mert hisz’ abból sincs haszna az igazgatónak. Ez mind igaz. De, aki fülig adós, az ne legyen igazgató. Az ilyen állapotok bántják a közönséget., és tünkre teszik a vidéki színészek összes renomméját. November 19-dikén (szombaton) Dumas Sándor „FranciIlon“ czimü 3 felvonásos színmüve adatott. Magát a nagyon is pi­káns darabot röviden már múlt számunk­ban ismertettük. Nehéz társalgási darab Jól meg kellett volna tanulni. Erre lígy látszik se idejük, se kedvük nincs. Biz- záné (Francilion) igen jól játszott. ízlete­sen is öltözködött; de úgy tetszett, mintha többet szánna a férfiak, mint a nők Ízlé­sére. Vőlgyíné (Anette) kis szerepét elég kellemessé tette. Szabó né (Sinithué) játé kán is meglátszott, hogy teljes odaadással igyekezett az előadás sikerét megmenteni. Nem lehetett. Több szereplő talán egy szót se tudott mondókájából. A súgó mon­dotta el, néha kétszer is összes beszélni valójukat. És az a súgó! Úgy kiabál, hogy a karzaton is mindenki tisztán meg­hallja szavát, és felleggé válik az iliusiója, mikor ugyanazt másodszor hallja a színész szájából. „Francilion“ előadása rosszul si­került. November 20-dikán két előadás volt. Délután adatott a „Peleskei nótárius“ leszállított árak mellett, este Tóth Ede „Toloncz“ czimü ismert népszínműve. No­vember 22 diliére „ Az akasztott árvája“ czimü népszínmű volt kitűzve. A közönség meg is jelent a színházban. De ez egy magában nem volt elég vigasztaló az igaz­gatóra. A függöny felhúzatott; a szinpa- don megjelent Dobocsányi Figura Jan­csi mándlijában és tisztességtudó módon kijelentette, hogy : „az előadás meg nem tartafäk.“ Azóta aztán nem is tartottak előadást. >p. Vácz r. t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről. (Folytatás.) A pénztár évi számadása. 122. §. Az árvapénztár állásáról és a kezelésről a városi pénztárnok, mint egy­úttal gyámpénztárnok és a közgyám által évenkínt egyszer az év elejétől deczember 31-ig terjedő időszakra rendes számadás készítendő. E czélból az árva-pénztári napló utolsó füzete és az árvák számlakönyvének minden egyes számlája lezáratik, a kiadások a követelésből levonatnak és a maradványok értéknemek szerint külön-külön következő évre átvitetnek. Az adósok számlakönyvé­nek számlái hasonlókép lezárandók s a tar­tozás tőkében, kamatban és késedelmi kamatban ott is megállapitatván a kö­vetkező évre átvitetik; hasonló módon mutatandó ki külön a közös árvapénztár állása is. Betéti tőkéknek a pénzintézet által tőkésített kamatai a pénzintézet kamat kimutatása alapján iratnak elő. Ezután az árvák követeléseiről és az adósok tartozásai­ról két külön kimutatás készíttetik melyek­nek egyikébe az árvák számlakönyvének, másikába az adósok számlakönyvének maradványai jegyeztetnek. (L. XII. sz. mintát). Az árvaszékiletét pénztár naplójának utolsó füzete az év végén szintén lezáratik és a letéti számlakönyvbe ideiglenes letét­kép előirt pénzek és pénzértékek külön ki­mutatásban foglaltatnak. (L. XIII. sz. min­tát). A fentebbi két kimutatásból és az ideigle- lenes letétek kimutatásából készül a szám­adás mérlege két eredeti példányban. (L. XIV. mintát.) A mérlegben az árvák köve­telése az adósok tartozásával öszehasonlitta- tik, és a kezelés eredménye számokban 123. §. A számadás mint ilyen áll: a) Az árva-pénztár naplójából és mellékle­teiből, vagyis az egyes bevételi és kiadási rendelvényekből, nyugták és ellennyugták­ból, továbbá az árvaszéki letét pénztár naplójából és mellékleteiből. b) Az árvák követelésének és az adósok tartozásának valamint az ideiglenes letétek­nek a pénztárnok és közgyám által deczem­ber 31-iki kelettel aláirt kimutatásaiból. c) Az évi mérlegnek hasonlókép deczember 31-iki kelettel aláirt két példányából. Az ekép összeállított számadás mindén év márczius hó 1-én a számvevő elé terjesz­tetik, ki azt pontosan átvizsgálván netáni éczrevételeivel vagy felmentési javaslatával minden év ápril hó 1-ig a városi közgyűlés elé terjeszti. A számadások átvizsgálásánál különösen megvizsgálandó: a) Az előző év maradvány áthozatala. b) Az elkönyvelt tételeknek a rendel­vényekkel és nyugtákkal való egyezése. c) A napló tételeinek helyes átvezetése, a napló és főkönyv tételenkénti összehason­lításával . d) Az hogy a hátrálékok behajtására a kellő intézkedések megtétettek-e? e) A kezelési és őrzési dijak helyes el­számolása. f) Az összegezések és mérleg helyessége. 124. §. Az 1871. évi XVIII. t.-czikk 128. § ban előirt módon tárgyalt és meg­vizsgált gyámpénztári évi számadás és mér­leg, akár tétetett azok ellen kifogás vagy panasz akár nem, az 1871. XVIII. t.-czikk 129. §-hoz képest felülvizsgálat végett a megye törvényhatóságához felterjesztendő. A gyámpénztári számadás és mérlegnek a megye törvényhatósága általi jóváhagyása után a mérleg a megye törvényhatósága utján a belügyminiszterhez terjesztendő fel. (1877. XX. t.-czikk 300. §.) Pénztári rovancsolások' 125. §. Az árvaszéki elnök vagy helyettese köteles az árvapénztárt az árvaszéki ügy­rend 12. §. értelmében az ügyész és szám­vevő közbenjottével és egy kiküldött ülnök és két közgyűlési 1 eg kiküldött bizottsági tag meghívásával negyed évenként legalább egyszer szabályszerű rovancsolás utján vá­ratlanul megvizsgálni és a könyv vezetésről a pénztár és egyes tömegek állásáról és kezelési és őrzési szabályok megtartásáról meggyőződést szerezni. A vizsgálat a köz­gyűlési kiküldöttek meg nem jelenése esetén is megtartartandó. 126. §. Rovancsolás alkalmával az árva­pénztári napló lezáratik a bevételek és kiadások összeadatnak, a bevételből a kiadá­sok levonatnak és a maradványok készpénz­ben értékpapírokban, arany és ezüstnemüek- ben, ékszerekben és drágaságokban, óvadék és adós-levelekben és egyéb okiratokban, úgy szintén befizetett kezelési és őrzési dijakban megállapittatnak. Az eredmény a tárgy rovatban számokkal és betűkkel fel­jegyzendő és a pénztárnok és árvaszéki elnök által aláírandó, ennek megtörténtével pedig a pénzek pénzértékek készletével összehasonlítandó. A készletnek a marad­ványokkal meg kell egyezni. Ha fölösleg vagy hiány találtatnék az előbbi bevételbe teendő, az utóbbi pedig azonnal megtérí­tendő, vagy a hiányzó pénzérték holléte igazolandó. A számlák közül csak azok zá­ratnak le, melyek a bizottság által meg­vizsgálásra kijelöltetnek. Hason módon vizs­gálandó meg az árvaszéki letét pénztár és bírságok pénztára is. 127. §. Ha a vizsgálat befejeztetett, az eredményről rovancsolási lelet állittatik össze. A maradványok összege és a pénz­tári készlet összege, nem különben az összehasonlításból esetleg előállt felesleg vagy hiány összege a rovancsolási leletben számokkal és betűkkel kiírandó, a lelet, a bizottság tagjai, a pénztárnok és közgyám által aláírandó és jelentés mellett az árva­szék elé terjesztendő s a közgyűlésnek is bejelentendő. 128. §. A számvevő köteles az árva-pénz­tári kezelést és eljárást figyelemmel kisérni és előforduló aggályok esetében rovancsolást rendkivüleg is indítványozni. Ha a pénztár­nok változik a rovancsolás és

Next

/
Oldalképek
Tartalom