Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-11-27 / 22. szám
I. ÉVFOLYAM. 22. szám. VÁCZ, 1887. NOVEMBER 27. VÄCZI HIRLAB ^ü:ac » HELYI ES VIDÉKI ERDEKÜ TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel j egész évre ................................................. 6 frt — kr. fél évre ......................................................... 3 » — » negyed évre ................................................. 1 » 50 » Egyes szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal : Vácz, Duna-sor 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bér mentellen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) ........................................................ 20 kr. Nyilt-tér: sora 50 kr. Bélyeg illeték : minden beigtatásnál ......................................... 50 kr. A nyugt a-bélyeg külön fizetendő. Központi főszolgabíró. A főváros szomszédságában van egy nagy község, Uj-Pest a neve. Nincs nagyobb területe, mint amennyit épületeivel elfoglal. Az utolsó házzal végződik a község határa. És mégis mekkora nagy község van rajta? Lakossága már is meghaladja a 17 ezret. Nagyobb, mint a mi városunké, nagyobb némely szab. kir. városokénál. És mily elemekből áll a lakossága? Kültelke egy talpalattnyi sem lévén, földmivelő népe sincs. Gyárak gyárak után emelkedtek rajta, a gyárak mellett korcsmák és kávéházak. Gyári munkás, illetve gyári alkalmazott lakja leginkább. Ezek kedvéért telepedtek meg a korcsmárosok, kávésok, pálinka mérők, hentesek, szatócsok, czipészek, szabók s egyéb iparosok és kereskedők. És igy minél inkább szaporodtak a gyárak, annál inkább szaporodott Uj-Pest lakossága is. Kisebb benne a házak értéke, olcsóbb a lakás, kevesebb az adó, jutányosabb a napi piacz, mint a fővárosban. És mert oly közel van a fővároshoz, mintha annak külvárosa volna, a főváros lakosságának azon osztálya, mely a főváros drágaságát nem bírja elviselni, Uj-Peslre húzódik. De van jó levegője is, és kevesebb áldozattal lehet benne nyaralót tartani, mint a fővárosban. Ez meg a főváros lakás dolgában is divat után induló lakosságának egy részét vonja magához. Elképzelhetni már most, hogy mily népelemekből verődött össze Uj-Pest lakossága. Van benne a főváros legmagasabb állású honoráliorjától a legutolsó utczaseprőig minden osztályból. Mindegyik csak ideiglenesen lakik benne. Megtelepedettnek, benlakónak, ősi birtokához ragaszkodónak talán egy sem vallja magát. A hányféle népe van az öreg Európának, az mind képviselve van Uj-Pest lakosságában. Van benne nagyon sok azok közül is, akik körül utazzák az egész világot és mindenütt szerencsét próbálnak. Lakossága folyton változik. Jön, megy. Egy helyben meg nem öregszik. Ily községben aztán, nagyon természetes, igen nehéz az igazgatás követelményeinek megfelelni. Azért ily község egy fejlődő fiatal főváros közvetlen közelében valóságos’ asyluma és se- minariuma a főváros rablóinak, betörőinek, zsebmetszőinek és minden egyéb bűnben jártas csőcselékének. Azért Uj-Pesten a személyi és vagyoni közbiztonság és egyéb közigazgatási ág állapotának javítására van kigondolva a központi főszolgabírói hivatal felállításának eszméje. Uj-Pest kedvéért azonban nem érdemes külön főszolgabírói hivatalt szervezni. Hozzá csatolnák Kis-Pestet, Kossuthfalvát, Erzsébetfalvál és Soroksárt. Valamennyi a főváros közelében van. Félkörben veszik körül azt. A főszolgabíró pedig a fővárosban laknék egyenlő közelségben mindegyik községéhez. Es igy az elméletben igen szépen dirigálhatná félkörben maga körül levő községeit. A kérdés megoldása igen elmés, de Iszerencsésnek nem igen mondható. Soroksár kivételével a többi község lakossága is nagyban hasonló Uj Pestéhez. A közigazgatási állapotok ezekben sincsenek jobb lábon. Épen azért nem tartjuk szerencsésnek a kérdés megoldását, mert mind az öt községben a legnehezebb közigazgatási viszonyok uralkodnak. A főszolgabíró nem csendőr kapitány. Legalább egyéb feladata is van, mint a bűntettesek üldözése. Ezen egyéb feladatok pedig nem teszik kívánatossá, hogy az öt község egy főszolgabírói járássá egyesittessék. Elég ily községekből egy-kettő is egy szol- gab írónak. A legfőbb baj különben is abból áll, hogy a fővárosi államrendőrség nem folytathatja bennök a bűntetteseknek nyomozását. Ezen pedig a központi főszolgabíró sem segíthet. Uj-Pest a főváros sarja, ha más törvényhatóság területén van is Lakossága folytonos érintkezésben áll a főváros lakosságával. Közgazdasági élete egy mindkettőnek. Területileg is közel fekszenek egymáshoz úgy, hogy bátran azt állíthatjuk, hogy Uj-Pest a főváros kiegészítő része. Uj-Pest csak a főváros rovására fejlődhetik. Mindaz, ami Uj-Pesten létesül, a főváros kedvéért létesül és még sem a főváros területén. Ipara, kereskedelme, napi élelmi czikk forgalma mind a főváros kárára emelkedik. A fővárosra nézve mi sem kívánatosabb tehát mint az, hogy Uj-Pest a fővárossal egyesittessék. De Uj-Pest emelkedése kárára van városunknak is. Piaczát nem drágítja sem helypénz, sem kövezetvám, sem térfoglalási illeték. A forgalom pedig a legolcsóbb helyet keresi. Uj-Pesten vevő van elég. E mialt a forgalom nálunk folyton alább száll, Uj-Pesten pedig emelkedik. Azért a mi meggyőződésünk az, hogy a központi főszolgabírói hivatal szervezése helyeit arról kellene gondoskodnunk, hogy Uj-Pestet hova-előbb a főváros vegye kebelére. ^.) Színészeink. Hat hete, hogy körünkben időznek. És annyi balszerencse, annyi viszály után még most sem unták meg a tengődést ? Vagy tengődni mindegy, akár egy helyben, akár vándor utón, és csak azért tengődnek tovább is körünkben, mert másutt sincs kedvezőbb viszonyokra kilátásuk? Bizony sajnos, midőn 30—36 tagból álló társaság heteken keresztül nyomorogni, a mindennapi szükségletekkel küzdeni kénytelen. Ki tehet róla? A lefolyt héten két jó napjuk is volt. „Franci Ilon“ szinmü november 19-ik napján telt ház előtt adatott. A vasárnap délutánjára rendezett nép- és gyermek előadás, valamint azon nap estéjén a „Toloncz“ előadása alatt pedig zsúfolásig megtelt a terem. Még ilyen gazdag napjuk nem is volt. Megtelt a pénztár. Megteltek a keblek. Mi baszna? Két végrehajtó is ott ült a pénztár mellett és a kiadásokat nem az igazgató liquidálta, hanem a végrehajtók. A pénztárnak ezen erős assis- tentiája állandóvá lett. Ez az oka annak is, hogy az „Akasztott árvájáénak november 22-dikére hirdetett előadása elma- 1 radt. Könnyen megérthető. A bérlők előre megfizették bérelt helyeik árát. Ezekért, magukért, nem érdemes előadást tartani. Minek is? Hisz azok a bérlők csak arra valók, hogy megfizettessenek. Mit törődjék az igazgató azzal, bogy jövőre hasztalan szaladgál itt bármely társulat titoktart ój bérlőre találni nem fog? () már azzal nem ! koczkáztat semmit. Mások is szenvedjenek. Szenvedjenek még többet, mint ő. Neki legkevésbbé sem áll érdekében az összes színészek hírnevét legyezgetni. Ha az övének el kell vesznie, vesszen a többié is. A napi bevételt a végrehajtók olvassák fel és veszik gondviselés alá. Tehát a naponkint fizető közönség kedvéért sem érdemes játszani: mert hisz’ abból sincs haszna az igazgatónak. Ez mind igaz. De, aki fülig adós, az ne legyen igazgató. Az ilyen állapotok bántják a közönséget., és tünkre teszik a vidéki színészek összes renomméját. November 19-dikén (szombaton) Dumas Sándor „FranciIlon“ czimü 3 felvonásos színmüve adatott. Magát a nagyon is pikáns darabot röviden már múlt számunkban ismertettük. Nehéz társalgási darab Jól meg kellett volna tanulni. Erre lígy látszik se idejük, se kedvük nincs. Biz- záné (Francilion) igen jól játszott. ízletesen is öltözködött; de úgy tetszett, mintha többet szánna a férfiak, mint a nők Ízlésére. Vőlgyíné (Anette) kis szerepét elég kellemessé tette. Szabó né (Sinithué) játé kán is meglátszott, hogy teljes odaadással igyekezett az előadás sikerét megmenteni. Nem lehetett. Több szereplő talán egy szót se tudott mondókájából. A súgó mondotta el, néha kétszer is összes beszélni valójukat. És az a súgó! Úgy kiabál, hogy a karzaton is mindenki tisztán meghallja szavát, és felleggé válik az iliusiója, mikor ugyanazt másodszor hallja a színész szájából. „Francilion“ előadása rosszul sikerült. November 20-dikán két előadás volt. Délután adatott a „Peleskei nótárius“ leszállított árak mellett, este Tóth Ede „Toloncz“ czimü ismert népszínműve. November 22 diliére „ Az akasztott árvája“ czimü népszínmű volt kitűzve. A közönség meg is jelent a színházban. De ez egy magában nem volt elég vigasztaló az igazgatóra. A függöny felhúzatott; a szinpa- don megjelent Dobocsányi Figura Jancsi mándlijában és tisztességtudó módon kijelentette, hogy : „az előadás meg nem tartafäk.“ Azóta aztán nem is tartottak előadást. >p. Vácz r. t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről. (Folytatás.) A pénztár évi számadása. 122. §. Az árvapénztár állásáról és a kezelésről a városi pénztárnok, mint egyúttal gyámpénztárnok és a közgyám által évenkínt egyszer az év elejétől deczember 31-ig terjedő időszakra rendes számadás készítendő. E czélból az árva-pénztári napló utolsó füzete és az árvák számlakönyvének minden egyes számlája lezáratik, a kiadások a követelésből levonatnak és a maradványok értéknemek szerint külön-külön következő évre átvitetnek. Az adósok számlakönyvének számlái hasonlókép lezárandók s a tartozás tőkében, kamatban és késedelmi kamatban ott is megállapitatván a következő évre átvitetik; hasonló módon mutatandó ki külön a közös árvapénztár állása is. Betéti tőkéknek a pénzintézet által tőkésített kamatai a pénzintézet kamat kimutatása alapján iratnak elő. Ezután az árvák követeléseiről és az adósok tartozásairól két külön kimutatás készíttetik melyeknek egyikébe az árvák számlakönyvének, másikába az adósok számlakönyvének maradványai jegyeztetnek. (L. XII. sz. mintát). Az árvaszékiletét pénztár naplójának utolsó füzete az év végén szintén lezáratik és a letéti számlakönyvbe ideiglenes letétkép előirt pénzek és pénzértékek külön kimutatásban foglaltatnak. (L. XIII. sz. mintát). A fentebbi két kimutatásból és az ideigle- lenes letétek kimutatásából készül a számadás mérlege két eredeti példányban. (L. XIV. mintát.) A mérlegben az árvák követelése az adósok tartozásával öszehasonlitta- tik, és a kezelés eredménye számokban 123. §. A számadás mint ilyen áll: a) Az árva-pénztár naplójából és mellékleteiből, vagyis az egyes bevételi és kiadási rendelvényekből, nyugták és ellennyugtákból, továbbá az árvaszéki letét pénztár naplójából és mellékleteiből. b) Az árvák követelésének és az adósok tartozásának valamint az ideiglenes letéteknek a pénztárnok és közgyám által deczember 31-iki kelettel aláirt kimutatásaiból. c) Az évi mérlegnek hasonlókép deczember 31-iki kelettel aláirt két példányából. Az ekép összeállított számadás mindén év márczius hó 1-én a számvevő elé terjesztetik, ki azt pontosan átvizsgálván netáni éczrevételeivel vagy felmentési javaslatával minden év ápril hó 1-ig a városi közgyűlés elé terjeszti. A számadások átvizsgálásánál különösen megvizsgálandó: a) Az előző év maradvány áthozatala. b) Az elkönyvelt tételeknek a rendelvényekkel és nyugtákkal való egyezése. c) A napló tételeinek helyes átvezetése, a napló és főkönyv tételenkénti összehasonlításával . d) Az hogy a hátrálékok behajtására a kellő intézkedések megtétettek-e? e) A kezelési és őrzési dijak helyes elszámolása. f) Az összegezések és mérleg helyessége. 124. §. Az 1871. évi XVIII. t.-czikk 128. § ban előirt módon tárgyalt és megvizsgált gyámpénztári évi számadás és mérleg, akár tétetett azok ellen kifogás vagy panasz akár nem, az 1871. XVIII. t.-czikk 129. §-hoz képest felülvizsgálat végett a megye törvényhatóságához felterjesztendő. A gyámpénztári számadás és mérlegnek a megye törvényhatósága általi jóváhagyása után a mérleg a megye törvényhatósága utján a belügyminiszterhez terjesztendő fel. (1877. XX. t.-czikk 300. §.) Pénztári rovancsolások' 125. §. Az árvaszéki elnök vagy helyettese köteles az árvapénztárt az árvaszéki ügyrend 12. §. értelmében az ügyész és számvevő közbenjottével és egy kiküldött ülnök és két közgyűlési 1 eg kiküldött bizottsági tag meghívásával negyed évenként legalább egyszer szabályszerű rovancsolás utján váratlanul megvizsgálni és a könyv vezetésről a pénztár és egyes tömegek állásáról és kezelési és őrzési szabályok megtartásáról meggyőződést szerezni. A vizsgálat a közgyűlési kiküldöttek meg nem jelenése esetén is megtartartandó. 126. §. Rovancsolás alkalmával az árvapénztári napló lezáratik a bevételek és kiadások összeadatnak, a bevételből a kiadások levonatnak és a maradványok készpénzben értékpapírokban, arany és ezüstnemüek- ben, ékszerekben és drágaságokban, óvadék és adós-levelekben és egyéb okiratokban, úgy szintén befizetett kezelési és őrzési dijakban megállapittatnak. Az eredmény a tárgy rovatban számokkal és betűkkel feljegyzendő és a pénztárnok és árvaszéki elnök által aláírandó, ennek megtörténtével pedig a pénzek pénzértékek készletével összehasonlítandó. A készletnek a maradványokkal meg kell egyezni. Ha fölösleg vagy hiány találtatnék az előbbi bevételbe teendő, az utóbbi pedig azonnal megtérítendő, vagy a hiányzó pénzérték holléte igazolandó. A számlák közül csak azok záratnak le, melyek a bizottság által megvizsgálásra kijelöltetnek. Hason módon vizsgálandó meg az árvaszéki letét pénztár és bírságok pénztára is. 127. §. Ha a vizsgálat befejeztetett, az eredményről rovancsolási lelet állittatik össze. A maradványok összege és a pénztári készlet összege, nem különben az összehasonlításból esetleg előállt felesleg vagy hiány összege a rovancsolási leletben számokkal és betűkkel kiírandó, a lelet, a bizottság tagjai, a pénztárnok és közgyám által aláírandó és jelentés mellett az árvaszék elé terjesztendő s a közgyűlésnek is bejelentendő. 128. §. A számvevő köteles az árva-pénztári kezelést és eljárást figyelemmel kisérni és előforduló aggályok esetében rovancsolást rendkivüleg is indítványozni. Ha a pénztárnok változik a rovancsolás és
