Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-07-10 / 2. szám

^vimreASt lURw & $----------ÄSa—E---------------------------------------­S Kfü »• •'•;-■>:* ;■. ■; -: - ■/ P lt& ijm.^ *?&. •'P^Mw *?■ •^LSKmfm *M > ■■ v\ ViÜfí HELYI ES VIDÉKI ERDEKU TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel egész évre ....................................... fi frt — kr. fél évre ............................................. S » — » n egyed évre....................................... 1 » 50 » Egy es szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében.) Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Vácz, Duna-sor B87. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető, közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek e! nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések: sora (négy hasábos garmond sor) ..................... Nyilt-tér: sora '30 k Bélyeg illeték: minden beigtatásnál........ A nyugta-bélyeg külön fi2 WmMW1­30 kr Előfizetési felhívás! Mindazok, kik a „Váczi Hirlap“- a előfizetni szándékoznak, felkéret­ek, hogy előfizetéseiket hova-előbb legtenni szíveskedjenek, nehogy a a,pok szétküldésénél fenakadás le- ;yen, vagy esetleg az egyes szá­noktól elessenek az ált$l, hogy feles zámú példányok nem nyomatnak. A „Váczi Hirlap“-ra előfizethetni 1 szerkesztőnél, a lapkihordónál, (ez itóbbinál a nyugtatvány azonnali kiszolgáltatása mellett)* és postán raló utalványozás útján. Az ipartestület megalakult. Végre-valahára az ige testté lett: az párosok testiilete az uj ipartörvény » ipján megalakult. * Majdnem károm esztendeig vajúdott nehézkes kérdés, és csoda, hogy íosszas betegeskedésének — nem halál ett a vége. Hogy ki volt az oka e íosszás huzavonának nem kutatjuk, ílég a$ ahoz, hogy aminek létesítésén nagukriak az iparosoknak kapva-kap- íiok kellett volna, az három éven ke- ■esztül kallódott a megalakítására hi­lt atötxak kezeit!'. *** ~ De ne vádaskodjunk akkor, midőn irülni van okunk. Ne vádaskodjunk ikkor, midőn az ujdonszülött gyermek ipolásáról,életének megmentéséről kell gondoskodnunk. Ne vádaskodjunk, íisz a szemre-hányást még azzal szem­lén is el kell fojtanunk, aki házassá­gon kívül szülte gyermekét. Azí ipartestület megalakult. Jóravaló, lecsületes és erélyes kezekre bizta az dnöki tollat, mikor elnökévé id. Olaj i'erencz csizmadia mestert választotta, smeri nagyon jól az iparosokat. Tud­•iií Ha majd .. . Ha majd kialszik életem világa ^itolsót dobban szenvedő szivem, Imajd a számos küzdelem dijába’ »látott lelkem egykor megpihen. majd engem is egy kicsiny gödörke — |;gszánva sorsom, — ölébe fogad, »sírjatok óh emberek fölöttem, [zavarjátok édes álmomat. h hiszen én boldog, boldog leszek ott, tüljetek hát inkább siromon. Amit az élet itt fönt nem adott: Ott majd az enyémnek hiszem, álmodom. Ács Géza. Vásárterünk. Ott, — ahol a felkelő nap aranysugarai régi .Tigris“ korcsma sárgára festett eme- (tes épületének ablakain vakító fényben tgyognak, szomszédságban gubbaszkodik alacsony, ócska épület, szegény trafi- lakik benne. Sarokra építtette hajdani ízdája, nem azért, hogy kényelmet talál- benne, — ami aligha volt is eszében, f 1-----:m azért, hogy ez épület legyen ^ágának, gazdaságának sarkpontja, sége azonban sohasem engedte meg, alamely korszak történelme hozzá :, pedig nem megvetendő kort élt il. Különös nevezetességre az által szert, hogy a füutczárói a Naszál felé ja, hogy melyiknek, mi a hibája, mi a baja és tudja, hogy melyik baján se­gíthet az egyes iparos és melyik baj közös, amelyiken csak közös erővel segíthetnek. Ismerte a régi viszonyo­kat. Ö maga mindenkor tevékeny részt vett az iparosok társadalmi életében. Ismerte a régi rendszernek előnyeit, há­trányait. Ismeri az újabb viszonyokat, és tudja, hogy mi a különbség a régi és afttnostani viszonyok között. Azért az eli*ök megválasztása minden tekin­tetben sikerült. ^ Nehéz lesz a kezdet. Ezt tudnia kell mindenkinek. Tudnia kell az elnöknek, tudniok kell az elöljáróság Ragjainak és tudnia kell minden iparosnak. Azért az iparosok egyelőre ne követeljenek sokat, túlságosat elnöküktől és elöljá­róiktól : de azért az elnök és az elüljá- róság kettőzött erővel igyekezzék állásának betöltésén fáradozni; mert csak akkor felelhet meg az ipartestület a törvényben kijelölt rendeltetésének, ha elöljárósága különösen eleinte serényen- fáradozik állásának betöltésén. Az iparostörvény kijelöli az ipartes­tület czélját, de a czél elérésére szol­gáló mód megválasztása és alkalmazása jó részt az elnök és elöljáróság köte­lessége. Czc'ijá' az Ipartestülernek egyebek közt például az, hogy az iparosok ér­dekeit előmozdítsa és az iparo­sokat haladásra serkentse. Igen, de az iparosok érdekeit előmoz­dítani és az iparosokat haladásra ser­kenteni többféle uton-módon lehet. Ha a sok közül a helytelen, a meg nem felelő, utat-módot, alkalmazza,nem hogy elő nem mozditja az iparosok érdekeit és nem hogy haladásra nem serkenti az iparosokat, hanem kárt tesz minden kinek és útját vágja az egészséges hala­dásnak. Azért a helyes út és mód meg­nyujtózkodó utcza épen mellette végződik, vásárterünk meg mellette kezdődik. És hogy mindez csakugyan ezen sarok­ház érdeme, az kétségbe vonhatlan. Mert ugyanis ki merné azt állítani, hogy az a bizonyos utcza a világ kezdete óta, tehát már azelőtt is, mikor ez a ház még oda építve nem volt, ugyanott végződött és hogy — vásárterünk ugyanott kezdődött ? És ki merné kétségbe vonni azt, hogy ezen házat annak legelső gazdája, a főváros váczi ntczájának sarkára is építhette volna, és hogy az most egy szebb, egy nevezetesebb utczának sarkán díszeleghetne ? És ha ez mégis megvetve a főváros nagyvilági éle­tét egész szerényen mostani helyén húzó­dott meg, ki merné érdemét elvitatni? * * Bizony volt idő, mikor még az a bizo­nyos utcza sem volt, s amikor a mi vásár­terünk is valahol Nógrádmegye határán kezdődött. Bár megengedem azt, hogy ezen időben még a mi vásárterünk sem volt vásár­térnek keresztelve. Amennyire bizonyos azonban az, hogy vásárterünknek azon része, a mely ezen sarok ház sarkától a Dunára húzott merő­leges vonalon túl észak és északnyugat felé elterült, valaha puszta tér volt, épen any- nyira bizonytalan azon időpont, amelyben az házakkal beépíttetett. De nem lévén feladatunk a múltak bi­zonytalan árnyékában bekötött szemekkel tapogatódzni, számoljunk le a tényekkel. Az eddigiekből is már azt megállapit­választása lesz az elnök és elöljáróság első remeke. Az első lépés sikerétől függ a máso­dik lépés sikere, ezétől a harmadiké és igy tovább; ellenben az első lépés si­kertelensége — Isten mentsen tőle, — maga után ránthatja az ipartestület jö­vőjébe vetett reményt s vele együtt a jövő*minden sikereit. Az iparosok haladása,vagyonosodása és az alapon egy erős, egészséges és független középosztály megteremtése országunk jövő fennállásának egyik garanfiája lévén, városunk ipartestülete az által, hogy sikeres működésével vá­rosunkban egy tekintélyes iparos osz­tály képződését’ elősegíti, egy nagy nemzeti zélnak is szolgálatot tesz. Azért őszinte örömmel üdvözöljük városunk iparosait az ipartestület meg­alakítása és elöljáróságénak nifegválasz- tása alkalmából és igazán éi<." -"iviink- bóTkivánjuk, hogy ipartestülStük tevé- 'keny munkásságának miéi ..asznát láthassák, s hogy ez — lgálatot tehessenek önmaguknak, minu.iyájunk- nak, városunknak és szeretett hazánk­nak. ' . %.) A kőkapu.*) jjNetn. oly történelmi érdek“ bár, „mely­nek ápolását és fentartását a nemzeti ke­gyelet parancsolná“, hanem azért mégis bajos volna róla elhinni, hogy csak „em­lékeztető jel“ számunkra, azt hirdetve; hogy „apáink valamikor diákul beszéltek.“ Jelent az még egyebet is kérem. Oly korban, melyben a föld alól felke­rült minden római votiv-követ és emlék­táblát múzeumba hordanak, és a rólok növekvő epigraphia alapján a római bi­rodalom administrátiójának, gyarmatai­nak, légiói tábor-helyeinek ujabb-ujabb *) Adjuk e közleményt, mert a fogalmak tisztá­zására irányuló felszólamlásoknak jogosultságát min­denkor elismerjük. Hogy a vitatkozók közül melyik részén áll az igazság, a közönség hivatása megmon­dani. hatjuk, hogy a világ kezdetén és még az­után is még hosszá ideig mostani vásár­terünk vad pusztaság volt a civilisatio minden nyoma nélkül, és hogy azon utóbb valaha házak építtettek, melyekben ma civilisált nép lakik ; sőt megállapíthatjuk azt is, hogy azon bizonyos sarokház sar­kától a Dunára húzott merőleges vonalnak a ház sarkánál végződő pontjára húzott merőleges vonaltól a Naszál felé terjedő odalon nem régiben, a 60-as években, épit- tejett fel azon házcsoport, mely ma is a civilisatio terjedését mutatja. És ebben rej­lik ama sarokház legfőbb érdeme. Vonjuk le ezekből a consequentiát. És mit találunk ? Azt, hogy vásárterünkön azelőtt délről északnak, újabb időben pedig északról dél­nek feltartóztathatlan következetességgel, mondhatjuk végzetszerüleg, halad a ci­vil i s a t i o. Vásárterünk nagy területe a jelzett pont­tól lenyúlik egészen a város legdélibb ré­széig. Ez az egész terület annak van prae- destinálva, hogy a civilisatio honoljon rajta. Az osztrák-államvasut bécs-budapesti vo­nalán végig robogó keleti villámvonat utasai nem is győzik bámulni a gyorsaságot, mely- lyel ezen a civilisatio munkáját követke­zetesen végezi. A mindennapos utasok még elevenen emlékeznek arra, hogy valaha a „Tigris“ korcsma előtt hatalmas keményfa oszlopo­kon egy még hatalmasabb faalkotmány állott, alatta s körülötte egymás hátán a monographiáit állítja < _- *e, e kcrban ’• i dóm van talárt némi bee-“ előv .. jpj gyarok előtt oly „kő aká. nak" is emlék arra, hogy m után *;.-nedo! ,neit v :; mag var századokon í csuk őrs c v'ú- léseiig láct», ^y^^g-g koronázták ők^Hfkat a u • t zad derakán e^r nr. király“, ki ha nemzet részéről foko ‘tabb ráérték' vette is a ragaszkodá i. lelkesült áld« ..... •: |jj| zatkészség bizonyíték , mint e»Mei, i • megismerés tényéibei tetemesen túl Vf haladta elődeit; ki i kitva a s-p-?.,f\ -<• grandezza traditióival, ely a bécsi bur b y iíó ! " etiquette codexül fészl \-n be magát, habsburgi uralkodókbt ai .ár«. 3 készült alkotni, — mt .-i 1 " . és érdeklődését sokak hám, óhajéi j dásuk iránt művelődési intézkedésen ' . intézetek létrehozása által bitonyitotta. Mert eseményt, egyént, kort eo-v zissal akarni elintézni, ez kérem oly Ítészek IS 1-*sa és oly történetirósA kik inkáb! a esattanós .szó’sm létrehozásában fárauj^S^ffl nak — és ezzel czélozzá e ••• 'v 1st mir' .ií«> •• égében, es kik " az iga ságnnk i- - t; mák. ha salát :ellemef voltuk m. méréséi a*. 3k rész . « nák előbbrevaló czélnak. Franezia műflB Elegendő szellemmel igen yesztegej^^^g^-á: mert oly túlzások és szélsőségek tét hozója, melyek a kevesbbe ónálló ítél * tömegnél kapósabbak az egyszrrü é- köz.épuion haladó valónál. Ha az a „nemzetellenes teridetiák des növesztéséről ismert asszony; kodás“ még kevéssel í f ■ őf,, : \f Vácznak ma őrs/, fegyint .■ .• -‘. u;. nevelő intézete van. Ezt contemplálta M' ria T^ ezia; „férfi király“ utódai nem tcím helyeselték szándékát. Vácznak van t hát talán néma oka a „nőki. á , gyelettel visszaemlékezni. Nemzetellenes tendentia Ki bűnösebb, JJgSy Mária Terézia-e, ki engedett Kaunitz su- j gallatának, vagy a magy.o .1 /.«dem mely megfeledkezett nen l ' séről ? Mindig csak a csábitó a_ bünösiB a csáb ellen nem tiltakozó soha ? És a fő-^H nemesség kötelességmulasztásáért nemMBI eléggé lélekemelő kárpótlás a köznemes- ség ragaszkodása nyelvhez. hoz, joghoz és hazához ? És ha^ÉHRHj ■ terhes szekerek, a fáradt szeker^sSaMma elcsigázott vontató lovak. Ma már e hatalmas faalkotmányTBfijSj látható többé. A civilisatio folytonos ha ru­dasának ellene nem állhatott. Összediilt és romjai elhordattak, feltüzel tettek, Mert, hogy az emberek ma már épületfával is tüzelhetnek, az kétségtelen jele a civilisa­tio haladásának. És azóta eltűntek onnét a terhes szekerek, a fáradt szekeresek s az elcsigázott lovak is. Helyükön pedig a meg település hirdetői, a Capitolium megmentő!, legelnek. Valamivel délfelé emberemlékezetet meg haladó idő óta szorgalmas ácsok laniiaüat- lan igyekezettel terjesztik a civilisation-.. Gerendákat, szarufákat és kakasülőkef Iá ragnak, hogy másutt házakat fedhessen.’k be velük. Sok templomnak a tornya is itt készül, s ezek azután hirdetik rendel i ntésük helyén a keresztény civilisíóiu győzedel-i mét. Sőt ami azelőtt soha sem volt, re1-dny év óta már egy deszka bódé is ott Aszni! a faragó hely közepén. Eltalálhatja bark?, hogy mi a rendeltetése. Fáradt ácsok se rény munkájuk végeztével szereiket helye: zik el benne. Délfelé haladva első tekintetre a fel­világosodás jelképe, egy züi «1 re fer: tett, nyolczszögletüre faragó1 :ucz láb magas oszlopon álló utczai lámpa vonja magára figyelmünket. Azon a kedvi.-zűtli.ú pénzügyi helyzet okozta haszontalan kö rülmény, hogy ezen lámpa nappal soha. I éjjel pedig csak ritkán vil á. Iáim

Next

/
Oldalképek
Tartalom