Találmányok leirása, 1895
Rostély szénportüzeléshez gőzöléssel.
74 ban megsűrűdik és a levegő beáramlásának útját vágja. Ezeken az összes jelzett bajokon segít a találmány, a mennyiben a leírandó szerkezetek a gőzt olyan módon vezetik be, hogy a levegő először előmelegíttessék, ezután pedig szabályozható nyomás alatt hatoljon át a rostély egész eleven felületén, egyidejűleg pedig a gőzök el is gázosodjanak, a mi a tüzeléket lazítja és mozgatja. Az I. ábra ilyen rostély metszete, a 2. ábra fölülnézete, a 3. ábra keresztmetszete ; a 4. és 5. ábrák pedig a rostély befalazásának és a gőz bevezetésének módját mutatják, míg a 6. ábra azt láttatja, hogyan lehet az ilyen berendezést lejtős rostélyképen használni. Az A rostély, a melyre a tüzeléket terítjük, egy vagy több lemezből való lehet, a melyek fölső és alsó lapján egymás fölött fekvő, tetszőleges alakú mélyedések vannak. Két egymás fölött fekvő a a1 mélyedést b csatorna köt össze. A rostélylemez alatt, annak hosszanti vagy kereszttengelyével egyközűen csőrendszer van elhelyezve, a melyet a bevezetendő gőz belülről ér, illetve, a mely a gőzzel megtelik. Minden csőnyaláb előtt a rostély egy-egy alsó mélyedésébe torkoló c csődarab ágazik el, a mely a csőben levő elhevített gőzt a b csatorna felé vezeti. A gőz nagy nyomással fog a szűk b csatornákon áthaladni, de az alatt tetemes mennyiségű fölmelegített, a csőhálózat alatt levő légköri levegőt visz be a tüzelő térbe, másrészt pedig a i. ábra. 3. ábra. 5. ábra.4. ábra. i a. ábra. 2. ábra. 6. ábra. gőz, az izzó rostélylemezek érintésénél teljesen elgázosodik, a minek következtében a tüzelék meglazul és mozgásnak indul. Az alsó rostély felületén alkalmazott a mélyedések czélszerűségi okokból, oly módon rendezhetők be, hogy a belevezetett csődarabot legalább ötször oly széles tér vegye körül, mint a mekkora a csődarab átmérője. A felül fekvő mélyedések laposan tompítva alakíthatók, úgy hogy a szomszédos mélyedések szélei egymást majdnem érintik. Minél kevesebb sík felület van a felső rostélylemezen, annál tökéletesebb lesz az elégés. A csövek a szűk csatornákra viszonyítva merőlegesen is elhelyezhetők, mint az az 1 a. ábrán látható, mert ekkor a csövek szádjai meg nem tömődhetnek. A tüzelőanyag csupán csak a kazán mögött elhelyezett hamúgyüjtő térben gyűlik össze, vagy pedig alig számba vehető mennyiségben hull a csőhálózat alatt levő térbe. A rostélyon nagy sebességgel és nagy mennyiségben átvezetett felmelegített levegő még a legsilányabb tüzelék esetében is intenzív elégést hoz létre, továbbá azt, hogy a kazán fütőfalait az izzó gázok kellő mértékben érjék. A gőzt alkalmas helyen
