Találmányok leirása, 1895
Szalagfűrész tönkök vágására. - Villamos fűtőtest
75 akár közletlenül lehet a fütendő kazánból venni, akár pedig egy külön alkalmazott gőzfejlesztőből. Az ábrákon a gőzcső a dómból indul ki. A D gőzvezető-cső, a mely egy E szelenttyűvel van ellátva, a tüzelés alatt elágazik. Ezekből az elágazásokból egyes csőnyalábok direkt ágaztathatók el, mint az a 4. ábrán látható, a minek következtében a vízrészek magukkal ragadása válik lehetetlenné, vagy pedig a tüzelés két oldalán vezetett, a c csodarabokkal a kellő számban alkalmazott csövekkel összekötött csövek jönnek alkalmazásba. Ez mindig a berendezésnek megfelelően helyezendő el. A 6. ábra azt mutatja, hogy lehet-e a cső rendszert lejtős rostélynál elhelyezni, de ezenközben a b csatornák és a c cső úgy helyezendő el, hogy a rostélyon áthaladó tüzeléket a beszorított, előmelegített levegő és az elgázosodott gőz mindig merőleges irányban érje, mert ellenkező esetben a rostélyfölületről a tüzeléket elfujja. Szalagfűrész tönkök vágására. Föltaláló: Dallgó L. Budapesten. A szab. bejelentésének kelte 1895. jan. 29. — 2158. A végből, hogy szalagfűrészekkel a tönkfürészekhez hasonlóan egyszerre több vágás is legyen ejthető, a föltaláló több szalagfűrészt foglal együvé, a melyek fölső és alsó tárcsáinak egy-egy közös tengelyük van. Hogy pedig e szalagfűrészek egymástól kellő távolságban maradjanak, az egyes szalagfűrészek tárcsáinak átmérője külömböző, úgy hogy az egyes szalagfűrészek között az 1. ábrában látható a távolság keletkezik. Ezen elrendezésnél fogva az egyes fűrészlapok vágó éle nem esik egy s ugyan azon függőleges síkba, mint a tönkfürészeknél, hanem a mint 2. ábra oldalnézetben és a 3. ábra alapmetszetben mutatja, egymással szembe kiszögelően rendezkednek el. E körülmény azonban nemcsak nem káros, hanem annyiban még kedvező is, hogy mivel a fűrésznek első megkapaszkodásánál nem kívántatik meg rögtön a teljes munka mennyiség, ennek következtén a hajtógép és a közbeeső átháramlítások lökése megcsökken. i. ábra. 2. ábra. Villamos fűtőtest Föltaláló: Schindler-Jenny F. Kennelbachban. A szab. bejelent, kelte 1894. szept. 30. — 2229. Villamos áram hevíti föl a találmány szerinti fűtőtestet, amely meg a környező levegőnek vagy más egyébnek fölhevítésére alkalmas az által, hogy hevét gyorsan tovább adja és így a szó tágabb értelmében kályhaként haszálható. E czélból a fütődrót tűzálló szigetelő anyagba van ágyalva, a mellyel hevét gyorsan és egyenletesen közli. A fűtőtest alakja tetszőleges és a czélnak, melyet szolgál, megfelelő lehet, a mint az a leírásból kitűnik. A fűtőtest maga agyag, samotta vagy más tűzálló anyagból való szigetelő, s ezt legnagyobb mérete irányában csatornák futják át, a melyekbe a vezetődrótok helyezvék el. Ezek a fűtőtestben a szomszédos egyközü csatornákat ellentétes irányban futják be és a csatorna egyik végén betérnek, másik végén ki jönnek. A drót egyenes vonalú fonál, hogy azom ban a csatornákban nagy hosszúságú drótot lehessen elhelyezni, czélszerű azt tekercs
