Találmányok leirása, 1895
Rostély szénportüzeléshez gőzöléssel.
'' ■ 73 A tűztér mellső részén a d csatornába beeresztett tüzeléket az s fergő tova viszi s az egész d csatornát kitölti. Ennek megtörténtével és mikor a fergő vízszintes irányban több tüzeléket már nem bir szállítani, akkor a fölös szenet fölfelé tolja ki. Ha a d csatorna így megtelt a kellő mennyiségű tüzelékkel, akkor a fölösen föltöltött szén az f haránt lefelé menő rostélyokra tolul és ott eloszlik vagy pedig a 3. ábrabeli elrendezésnél a a rostélyokra nyomul föl. így a tüzelékkel való táplálás alulról fölfelé, melyet az ismert tüzelő elrendezéseknél régen szándékoznak létesíteni, igen egyszerű módon oldódik meg. Ezen módon az alsó rétegből gázok fejlődnek a felső réteg pedig izzásban van, úgy hogy az alsó rétegből fölszálló szénoxid az izzásban levő rétegen meggyűl. Ezáltal füstemésztő tüzelés keletkezik. A d csatornák és az azok alján levő s szállító fergők különös elrendezése folytán az összes alkatrészek megvannak védve a hő káros befolyásától, mivel a levegő azokat igen hatásosan lehűti. A levegő ugyanis, mielőtt még az f rostélyok között áthatolva, érinti a d csatornát. Kiemelendő azonban még, hogy úgy a tűzfelület, mint a hűtőfelület igen nagy. A mi a szállítóförgők (4 — 7. ábra) különös alakját illeti, ennek az a czélja, hogy a külömböző viszonyoknak megfelelőleg, a tüzelékkel a táplálás külömbözően legyen végezhető. A 4. ábra szerint szerkesztett fergő alakja megakadályozza a tüzelék feltorlódását a d csatorna hátulsó végén. Azáltal pedig, hogy a fergő egyes helyeken a fölmenettel ellenkező irányban ellenmenetekkel van ellátva, az j fergőtengelyre ható nyomás kisebbedik. Szükséges azonban, hogy az ellenmenet kisebb kiterjedésű legyen a főmenetnél, hogy a szállítást meg ne akadályozza. Ezért mindazon helyeken, hol az ellenkező irányú menetek találkoznak egymással, e meneteknek éle van, mely egyúttal az akadályt okozó nagy széndarabokat elaprózza. A fergő szerkezete különben olyan, hogy nagy nyomásnak is ellentállhasson. A fergők kúpos alakjának az a czélja, hogy a rostély egyes részeire kevesebb tüzeléket juttasson, mint más részekre. Világos, hogy egy nagy menet több tüzeléket nyom ki a csatornán, mint a kis csavarmenet. így a szerint, a mint a rostély mellső vagy hátulsó részén van több tüzelékre szükség, a fergő nagyobb vagy kisebb része e szerint lesz elhelyezendő. A 7. ábrában levő fergőnél a rostély a középen kap kevesebb tüzeléket, míg elől és hátul több szén jut a rostélyra. A szállító fergők fordulati sebessége lépcsős szíjdobokkal változtatható, úgy hogy a tüzelésre külömböző mennyiségű tüzelék legyen használható, éppen úgy, mint a kézi tüzelésnél. Fölemlítendő még, hogy a tüzelék szétosztása az a tartóból a b csatornákba szintén szállító fergőkkel eszközölhető, sőt még akkor is, midőn több kazán áll egymás mellett, mely esetben az a tartó közös az összes kazánokkal. Ezen tüzelés az összes mechanikai tüzelések fölött abban jeleskedik, hogy tüzelőajtók nem szükségesek s így a tüzelésnél hideg levegő nem törhet be a rostélyfölületre. Az 1. ábrabeli h nyílások mindig zárva vannak és csak az a czéljuk, hogy rajtuk a tüzelést figyelemmel lehessen kisérni és hogy a rostélyhoz lehessen férni kitakarítás végett. Rostély szénportüzeléshez gőzöléssel. Föltaláló: Poncet üveghutája Friedrichshainben. A szab. bejelent, kelte 1895. jan- 3°- — 2135. E találmány módot ad a tüzelés oly rendezésére, hogy a szénpor, tehát a kevésbbé értékes tüzelék az elégéshez szükséges légköri levegővel együtt gőzzel legyen bevezethető. A gőznek, vagy a légköri levegőnek a rostély alájuttatása magában véve nem újság, mert ilyen berendezések vannak, de ezek, ha igen csekély szénpor is használtatik a tüzeléshez, egyáltalán semmi eredményt nem mutatnak föl. A levegő bevezetése ugyanis nem történik a szükséghez mért mennyiségben, hogy így aztán a könnyű és rossz tüzelék eléghessen. Ha a rostélyközök nagyok, por rajtuk el nem égethető, ha csekélyek, könynyen eltömődnek. Ha levegőt gőzzel keverve vezetünk be, a gőz az erre rendelt tartók-
