Találmányok leirása, 1895
Elektrodalemezek másodlagos elemekhez.
fölaprózott malátát vízzel a kellő mértékben fellágyítják, fölhevítik és az élesztőt élesztő gyártás czéljából hozzáadják. A találmány szerint az alkoholerjesztőt külömböző gabonaneműek korpáin (a darát, durva- és korpalisztet beleértve) tenyésztjük, mert azok a gabona összes alkotó részeit tartalmazó töredékeknél jóval olcsóbbak és hatékonyabbak tokakoji vagy taka-koji diasztáz hozzáadásával, hogy ily módon az egész tömeget nitrogénben gazdag alkotó részekkel, melyek az erjesztő sejtek képzésére szükségesek 4—6-szorosan gazdagabbá tegyük, végül pedig kevés, de azért mégis elégséges czukormennyiséget is keverünk hozzá. A toka-koji vagy taka-koji diasztáz alkalmazásának az a czélja, hogy a korpának nitrogénben gazdag alkotó részeit az erjesztősejtek tenyésztése és a korpában levő keményítőtartalomnak czukorrá való átalakíthatása czéljából áthasonulhatóvá tegyük. A föltaláló megállapította, hogy taka-koji és különösen a korpával czefrézett taka-koji diasztáz czefre az élesztősejtek képződésére jóval alkalmasabb anyag, mint bármely más anyag és hogy az ily módon fejlődött erjesztősejtek sokkal hatékonyabbak és nagyobb erjesztő hatással birnak, mint minden más élesztősejt. Alkoholos erjesztő-czefre gyártására az új eljárás szerint a gabonaneműek korpáját, beleértve a darát, durva- és korpalisztet 3 egész 10 súly százalék taka-kojival vagy megfelelő mennyiségű taka-koji diasztázzal kell megkeverni és körülbelül 4 és 8-szoros tömegű vízzel körülbelül 65°-ra felhevíteni. Ha a tömeget 15—30 perczig ily hőfokon tartottuk, a hőmérsékletet egész a forrásig fokozzuk, itt 15 perczig tartjuk, azután ismét 6o°-ra lehűtjük, ebbe 3—10% vízzel nem hígított taka-koji anyagot vagy taka-koji diasztázt keverünk oly mennyiségben, mint a milyenben a még czukorrá át nem alakított keményítőtartalom azt megkívánja. A folyós részt a szilárdtól legegyszerűbben úgy választjuk el, hogy a tömeget egy kettős áttört fenekű kádba tesszük, hol a víz lecsepeg, miközben a korpa szűrő gyanánt hat. Az így leválasztott folyadékot gyorsan fölforraljuk és annyi ideig tartjuk forrásban, a mennyi a sterilizáláshoz szükséges, tehát mintegy IO—20 perczig. A folyadékban maradt oldhatlan anyagokat lehagyjuk ülepedni és azután leszűrjük. A derített folyadékot 12 — 35°-ra lehűtjük, ekkor ez az erjesztő sejtek tenyésztésére és szaporítására alkalmas. Rendesen a föltaláló által taka-motonak nevezett erjesztő sejtek használandók. Mikor a derített folyadék a kellő állapotba jutott, a taka-motot hozzáadjuk, mikor is csak a tiszta folyadék és a hozzáadandó taka-moto mennyiségét kell figyelembe venni. A taka-moto nagy mennyisége az erjedéssejtek szaporodását gyorsabbá teszi, mint a kis mennyiség, de az alkalmas arányt bármely szakember igen hamar megtalálhatja. Mikor a taka-motot hozzákevertük, a czefrétmintegy 16—20 óráig nyugodni hagyjuk, míg a taka-moto erjesztősejtjei le nem ülepednek, mikor a sejtek további fejlődése és szaporodása praktikus szempontból megszűnik, a folyadék fölső része pedig tiszta és derült. A leülepedett erjesztősejteket leválasztjuk, vízzel kimossuk és (pépszerű, félfolyós, préselt vagy bármely más kívánt alakban) a különböző iparágakban felhasználhatjuk. Az igen kis alkoholszázalékot tartalmazó fölül úszó réteg desztillálható és földolgozható. 69 Elektrodalemezek másodlagos elemekhez. Föltaláló: Heyl Gy. E. Berlinben. A szab. bejelentésének kelte 1895. jan. 2. — 2220. A találmány szerinti akkumulátor elektrodlemezeinek az a rendeltetése, hogy mennél hosszabbra nyujtassék működésük ideje. Az elektródák rácsai ólomból vagy más saválló fémből készülnek és az aktiv anyaggal vannak kitöltve. Ilyen elemeknél az aktiv anyag összes fölülete és a telep maximális kisütő árama között bizonyos viszonynak kell fennállania és csak addig, a míg ez a viszony túllépve nincs, hat az aktiv anyag. De nevezetesen közútikocsik és más egyéb czélokra való akkumulátorokat néha túl kell erőltetni és a maximális kisütő áram kétszeresét esetleg többszörösét is ki kell adnia. Ilyenkor
