Találmányok leirása, 1895
Újítások az érczek kezelésében.
Tartalom: Újítások az érczek kezelésében. — Chlornitmgén motor. — A tágítható sorközművelőn alkalmazott új állítókészülék. — Nyomáscsökkentő és kézi csapoló-szellenttyű szénsavas folyadékok számára. — Hó eltakarító-készülék. — Körkemencze szárító berendezéssel. — Kiváltó-csukló vetőgéphez. — Hóemésztő. — Hófuvó. — Petróleum-kályha. — Zár. — Újítások ablakkereteken. — Mindennemű anyagok Őrlésére, zúzására s keverésére szolgáló gép. — Kézi himzőeszköz. — Konkolyozóval bokro•sított gabonatisztító. — Készülék vetőgépek sorvezetői önműködő emelésére fordulása közben. — Szögosztó-készülék. — Mészégető. — Villamos füto-készülék. — Abroncsmegerösíto- s megszorító-készülék. — Srófmenetvágó szerszám kicserélhető munkapofákkal. — Eljárás akkumulátorlemez gyártására. — Uj falburkolás. — Belterű testek s hordók funérból. — CsŐvágókészülék. — Zománczoló kemencze. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK.---♦-----Újítások az érczek kezelésében. Föltaláló: Livingstone S. H. Londonban. A szab. beadásának kelte 1894. jul. 20. — 1772. A találmány a nemes fémek (specziálisan az arany) nyerésére vonatkozik ; első része pedig különösen az iszapolt és finoman eloszlott arany kinyerését czélozza. Az érczeket a közönséges eljárás szerint nevezetesen zúzó-, törő- és foncsorozó művekben való kezelés vizsugárral való lemosás stb. által vagy más ilyes utón, melyek leírását mellőzhetjük, elő. készítjük. Ismeretes, hogy ily utón a finoman eloszlott arany tetemes része kárba vész, mert a víz vagy a fölszinén elúsztatja, vagy pedig belsejében lebegve elviszi. Azonban, ha a víz felszmfeszültségét megszüntetjük, vagy jobban mondva kisebbítjük, az arany, mely a víz fölszinén úszik, lecsapódik és könnyen vissza nyerhető. A víz fölszinfeszültségét marómésszel vagy karbonátjaival, krezilnátronnal, alkalikus dextrinnel, albuminnal, szaponinnal vagy quillva-kéreggel való keverése által csökkenthetjük, de úgy látszik, hogy erre a czélra a legolcsóbb és jobb a szappan, a mely vagy a közönséges kereskedelmi zsírok vagy zsírsavak valamelyikével, vagy gyantával, vagy gyantasavakkal készülhet, bázisul hamuzsirt, szódát vagy ammoniákot használva. A föltaláló a szappant folyós, vagyis vízben oldott állapotában használja, a mely oldatot csöveken vagy tölcséreken vezeti be, minek eredménye mindig a fölszinfesziiltség megszűnése és az arany kicsapódása. Az arany foncsor alakjában kéneső segélyével ily módon kivonható. A szappan a vízbe tehát akár szilárd alakban tehető, akár vizes oldatként. A finoman eloszlott a malom iszapolóvizében lebegő aranyat a vízben megolvadó anyag hozzá keverésével nyerjük tehát ki, a mely ily módon az aranyat magával vonja. A szappan a malomvizben oldható és teljesen oldódik is benne úgy, hogy a lecsapódásnál az arany finoman eloszlolt részeit, a melyek a vízben függnek, magával viszi. Nem szükséges azonban okvetlenül szappant használni. A lecsapódás előidézésére a legkülönbözőbb anyagok használhatók pl. mész, timsó, magnézia és sok más fémsó. Savak is alkalmasak erre a czélra, pl. hígított kén, vagy sósav, de ezek az anyagok egy része a bányákban nehezen kapható és drága, tehát a szappannak elsőbbség adandó és azt mészvízzel vagy vízben oldható mészsóval olvasztjuk meg. A szappant ekkor mint oldhatatlan szappant vissza nyerjük, az arany pedig belé beburkolva a fenéken visszamarad. Minthogy a bányavizek és a bányákban rendelkezésre álló víz rendesen kemény, tehát sok szappant kíván, hogy az arany kicsapódjék, miért is jónak bizonyult a vizet - használat előtt tisztítani, hogy a szappant nagyobb haszonnal 1 TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. XIII. kötet. Budapest, 1895 január hóban. i. szám.