Találmányok leirása, 1895
Chlornitrogén motor.
■ ■ alkalmazhassuk. Ha sok szappant adunk a vízhez, avval korántsem érünk oly kedvező eredményt el, mint a víz előzetes tisztításával. A víz tisztítása az ismeretes módszerekkel, tehát mészvíz, szóda, hamu, nátrontimsó stb.-vel való kezelés által történik. A kicsapást vízmedenczékben végezzük, a melyekbe a szappan oldatot belefolyatjuk. A kicsapás után a vizet leszűrjük, a maradékot megszárítjuk és az aranyat valamely tetszőleges módszerrel kinyerjük, nevezetesen pörköléssel és azután a megfelelő módszer alkalmazásával. Lehetne, pörkölés helyett savakat is használni, de mert ezek a bányákban nehezen kaphatók, czélszerűbb a pörkölést alkalmazni. Hol a fölszinfeszültség csökkentése felesleges, más olvasztó szert is lehet használni, nevezetesen vasvitriolt, kovasavas nátront, nátrontimsót és más anyagot, a mely vízben oldva valamely bontóanyag: minő a mész, hozzáadása után zselatinszerű csapadékot keletkeztet. Ez a csapadék finoman eloszlott aranyat tartalmaz, mely mint előbb, leszűréssel nyerhető. Arany, ezüst, ólom és ón tartalmú érczek föltárásánál az érczet a zúzó és hengerművek vagy más gépek oly annyira finoman osztják el, hogy a folyadékokat át nem eresztik, vagy csak igen nehezen, tehát vizes oldatok (lúgok) által való kezelésre nem alkalmasak. Ezek a finom szemcsés termékek «zúzó iszap, ércziszap» név alatt ismeretetsek. Ha arany vagy ezüst tartalmú érez iszapjáról van szó, melyet az alkalmazandó cziankáli, Í alkénsavas nátron (antiklór), klóroldat, vagy más alkalmazni szokott lúgokkal teljes mértékben ki nem lugozhatók, az ilyes termékek praktikus értéke nincs, míg azok a módщЬу Í szerek, a melyeket arra a czélra használunk, hogy az ilyes termékek létre jöhetését meggátoljuk, nevezetesen a melyeknek az a feladatuk, hogy a túlságosan szétzúzott vagy széttört mara létrejövését meggátolják, az a hátrányuk, hogy pl. az arany vagy ezüst részecskéket belőlük ólommal nem vonhatjuk teljesen ki. A jelenleg használatos zúzó eljárásnál a fellépő veszteségeknek ez a két körülménye a kizárólagós oka. Mindkét okot kizárhatjuk [ azonban, ha az iszapot az alkalmas oldatokra nézve áteresztővé tesszük. Ezt úgy érjük el, hogy a megnedvesített vagy már eredetileg nedves érez iszapot oly reagensekkel kezeljük, a melyek az iszapba kisebb vagy nagyobb mélységig betudnak hatni és ott üledékké lesznek. A tapasztalat kimutatta, hogy az előbb viztől át nem hatott ércziszap ezeknek a szereknek az alkalmazása után bármely oldószerre nézve áthatóvá lesz. A reagensek melyek használandók, olyanok, hogy jó üledéket adnak, a mely abban az oldószerben, a melyet az ércziszap kilugzására alkalmazunk, oldhatlan. Az érez iszapot először zselatin oldattal kezeljük, a melyet valamely cserző savval vagy fémsóval kicsapunk, úgy, hogy a zselatin a más alkalmas szerekkel nyert csapadékkal együtt üledéket képezzen. Oly üledék, 1 a melyet közönséges szappannak mész vagy más alkalmas reágens által kicsapásával nyertünk. kitűnő üledéket ad, aranyércz kilugzására, a mely az egészen vizet át nem bocsátó érez iszapot is könnyen áteresztővé teszi. Az iszapot a víz vagy a vizes oldatok átjárhatják, ha kemény érczet feltételezve I tonna ércziszapra io—20 kgr. felmelegített szappan oldatot öntünk és erre 3—6 kgr. maró meszet mésztejjé oltva hagyunk hatni. Ha szükségesnek látjuk, az érczet előzetesen cziankáli oldattal is kezelhetjük, és csak akkor adjuk hozzá a szappan oldatot és mésztejet, ha a cziankáli hatását befejezettnek tekinthetjük. Ezután az egész oldatot megfelelő keverő edénybe vagy leszűrő készülékbe önthetjük, az arany vagy ezüst oldatot leszűrhetjük, és vizzel való kilúgozás által annak utolsó nyomait is eltávolíthatjuk. Chlornitrogén motor. Föltaláló: Schwarz V. A. Lipcsében. A szab. enged, kelte 1894. decz. 19. — 1809. A. A találmány szerinti motorban a chlornitrogén robbanásával szabaddá való eleven erő veszély nélkül működik. Hogy eddig nem sikerült a chlornitrogént valamely ipari czélra felhasználni, annak az az oka, hogy lehetetlen volt a túlságosan érzékeny és a leg-2
