Találmányok leirása, 1894
Eljárás gázvagy villamos izzófény izzótesteinek illetőleg izzófonalainak előállítására.
37 Eljárás gáz- vagy villamos izzófény izzótesteinek illetőleg izzófonalainak előállítására. Föltaláló : Steuer О. A. Drezdában. A szab. kelt 1893 decz. 30. XXVII. 4772. Sch. Az izzó-gázfényhez használt izzótestek nagy hibája, hogy rendkívül törékenyek s hogy a változó gáznyomáshoz képest a lángalakhoz nem tudnak idomulni. Az ez irányban tett kísérletek e bajt el nem bírták oszlatni. Ha a tartósságot sikerült is fokozni, az erre szolgáló szerek mindig megcsorbították a fény kisugározhatóságát. A sugárzó földeknek s fémsóknak erre igyekeztek oly foglalatot adni, mely a fény kisugárzásnak nem állja útját, de e kisérletek is kárba vesztek, mert a fémoxidok az ily foglalat-testeken nem tapadnak, s hevülés közben lehámlanak. A találmányi eljárás nemcsak az izzó-gázfény izzó-testeinek fönnebb mondott bajait szünteti meg, hanem a villamos fény oly izz ófonalainak készí tésére is ad módot, melyek az eddigi szénfonalaknál jobb sugárzással birnak. Az eljárás szerint az izzótesteknek, tehát a sugárzó földeknek vagy fémsóknak őket bensőleg átjáró s velők jól egyesülő foglalat adandó s pedig valamely oldatból (savból) finom elosztásban lecsapadó nemes fémből. Csapadékul szolgál az arany vagy platina vagy kettejük keveréke. A csapadék szivacsszerű likacsos, rendkívül finom eloszlásban jelentkezik, a mely alakban az izzótestek befogadására, illetőleg megtartására kiválóan alkalmas. Egy külön, magában eléghető vagy eléghetetlen bél használható a fémcsapadék s izzótest számára. Az izzótestek azonban a nemesfém-oldattal s egyéb közömbös kötőszerekkel gyúrható péppé is földolgozhatok s belőle kialakíthatók az izzótestek. «Izzótest» néven e leírásban mindazon földek s fémvegyületek, különösen fémoxidok értendők, a melyeknek az a tulajdonságuk, hogy egy magában nem világító lángban (Bunzen-lángzó) izzódva vagy a villamos áramban hevülve többé-kevesbbé világosan fölragyognak. A hol «fémoldat»-ról va^y «fémcsapadék»-ról van szó, az aranynak vagy platinának vagy mindkettejök fönebb említett csapadéka értendő rajta. A villamos fény izzófonalai nagyjában úgy készülnek, mint az izzó-gázfény izzótestei, mért is itt elég lesz megemlíteni, hogy az első esetben fonalszerű képződményről, adott esetben fonalszerű bélről, a második esetben többnyire az izzó gázfénynél ismert tömlőszerű alakról lesz szó Tudvalevő, hogy az arany- vagy platina-oldatot már mérsékelt hevítés megbontja Ha tehát valami szövedéket vagy más megszívódó anyagot, minő a papiros, fa stb. platina- vagy aranyoldattal va^y kettejök keverékével megitatjuk, a bennök rejlő fém a legfinomabb elosztásban, de összefüggőleg, lecsapódik. Rendkívül finom, aránylag nagy szilárdságú s rugalmas rostképződmény áll elő, a mely úgy szólván az izzótest foglalata. Midőn az ily módon előkészített testet már most fénysugárzó földek pl. calciumoxid strontiumoxid oldatával megszivatjuk oly izzótest áll elő, a melynek nagy rugalmasság s szívósság mellett az a tulajdonsága, hogy a lángalakhoz képest idomul, a mennyiben nagyobb gáznyomásra valamannyire földuzzad, csekélyebbre megfelelőleg összezsugorodik. Ez a változó s abszolút pontosságra so hasem szabályozható gáznyomásnál igen fontos. A testet is azonban, miután a nemes fémoldattal megszívódott s megszáradt, de a hevítés előtt, beecsetelhetjük, leönthetjük vagy egyébként megittathatjuk az izzóanyagok oldatá' val; ezt követheti a másodszori elbánás a fémoldatokkal. Epúgy kezelhetjük előbb a bélt az izzótest-oldatokkal. s csak ezután a fémoldatokkal. Végül elkeverhetjük a fémoldatokat az izzótest-oldatokkal s e keverékkel ittathatjuk meg a belet. Mindezen esetekben a nemesfém az aranynak s platinának az oxigénhez való csekély rokonságánál fogva azonnal le fog csapódni s a czélnak eleget tesz azzal, hogy szívós ellenálló testet létesít. Ebből kitetszik, hogy az izzótesteket a fémoldatokkal az izzóanyaggal való megitatás előtt* közben vagy után kezelhetjük. Megjegyzendő azonban, hogy ha a testeket aranyoldattal egymagában kezeltük, az izzóanyagokkal való itatást vigyázatosan kell végezni, mert az arany-
