Találmányok leirása, 1894
A lánczkészítés új módja.
38 oldat finom elosztásánál fogva nagy hevülésre emennek bontódása igen hirtelen következnék be. Az aranyfém ekkor aránylag könnyű olvadhatóságánál lecsöpögne s a szándékolt czél el volna hibázva. E veszedelemnek elejét azzal vehetjük, hogy az aranys platinaoldatot keverve alkalmazzuk vagy az aranyoldatot az izzóanyagoldattal együtt csapatjuk le. Ily módon járunk el, ha külön belet használunk. Ha a bél magában eléghető anyag pl. szövedék, akkor az eljárás még azzal a jóval jár, hogy bármily csekély mennyiségű nemesfém alkalmazására is a bél eléghetetlenné lesz vagy hosszabb használatra sem hal hamvába, hanem csak elszenesedik. Ha nem akarunk külön bélt alkalmazni, akkor, mint már fönnebb jeleztük, az izzóanyagokat a nemesfémoldatokkal gyúrható péppé dolgozzuk föl. Kötőszerül szolgálhat liszt, keményítő gyúrt papír, parafaliszt vagy ilyes. E pépből likacsos, de szilárd izzótesteket bármily alakra formálhatunk pl. hengerré félgömbbé, koronggá, áttört lemezekké stb. Az ily testek kötőszere lehet porczellánföld, tűzálló agyag stb. is. A beles s béltelen izzótestek mintegy összefoglalása a következő eljárás : a platinafonadékot vagy a platinából, porczellánból, samottából vagy más tűzálló anyagokból való áttört vagy fúrásos testek hézagait kitöltjük a fémoldatok s izzóoldatok keverékétől megszívott rostokkal vagy nemesfémoldatnak izzótestekkel egybegyúrt péppel. A nagyobb szilárdság elérésére a fémoldattal az izzótestek vagy izzószálak azon helyeit kell még külön utólag kezelni, melyektől nagyobb tartósságot várunk. A leírt eljárás szerint készült izzótestek vöröses sugárzásúak, mely sugárzás abban a mértékben lesz sötétebb vörössé, a melyben több nemesfém-oldat használtatott. Azonban uranoxid hozzáadásával zöldes, zinkoxiddal fehéres s mindkét oxid illetőleg só hozzáadásával sárgás sugárzást keletkeztethetünk. A lánczok minden nemét úgy készítették, hogy drótot darabokra vágtak, ezeknek megadták a kívánt szemalakot s aztán végeiket fehérre izzítva összehegesztették azzas hogy kalapácsütéseket mértek rájuk, mitől a munkába vett anyag ellapult s eredeti alakjá elvesztette. A találmány szerinti újítás abban áll, hogy a drótból szokott módon megformált G lánczszemeket (i. ábra) e e kapcsoló végükön hegesztő hőig meghevítjük, mire az U alsó s О fölső kölyüben levő v v völgyelésbe fektetjük s a kölyűt holmi sajtóba foglaljuk. Mindkét völgyelés megfelel a lánczszem alakjának, ha a fölső s alsó kölyű egymásra vannak téve. Az a nyomás, melyet a lefelé mozgatott 0 fölső kölyű az U alsó A lánczkészítés új módja. Föltaláló: Jeitteles s fia Prágában. A szab. kelt 1893 dec. 30. XXVII. 4770. R. 2. ábra. i. ábra. 3. ábra.
