Találmányok leirása, 1894
Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. - Vezérmű híj olt gőzszivattyúk számára.
XII. kötet. Budapest, 1894 február hóban. Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Vezérmű híjolt gőzszivattyúk számára.— Zsákkifordító készülék. —Eljárás gáz- vagy villamos izzófény izzótesteinek illetőleg izzófonalainak előállítására. — A lánczkészítés új módja. — Húrmegerősítés. — Mindennemű őrlemények keverőgépe. — Újítás töltögető-ekén. — Kovácsoló vagy sajtoló forma ütközőkkel. — Vasúti átjárók önműködő korlátja. — Nyílt kengyel. — Eljárás s szerkezet a villamosán bontandó folyadék mozgatására s az ily fürdők tisztítására. — Beteg lóköröm rugalmas betéte. — Mentőkészülék tűzveszélyben. — Hon lócsap. — Bőrfestő-gép. —Eljárás fémespapír gyárszerű előállítására.— Javított fészkes kalló. — Reszelő vágó-gép. — Lovak és más vonóállatok kímélője. — Javítás villamos izzólámpákon. — Takarmánytvágó zúzógép. — Eljárás s szerkezet liszt vagy porszerű testek nyírkosítására. — Kerékfogak, csapágycsészék stb. szárú-gumiból fémbetéttel. — Szögbeverés segédeszköze. — Faloszlató-készülék. — Aczéldrót edzése s megeresztése. — Fába domború s homorú ékítményeket nyomó hengerló-mű. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK.---♦-----Vezérmű híj olt gőzszivattyúk számára. Föltaláló : Quenstedt F. Drezdában. A szab. kelt 1893 okt. 25. XXVII. 4161. B. A kétkamarás hijolt gőzszivattyúknak vagy úgynevezett pulzómétereknek az a hiányuk, hogy nem váltanak át biztosan vagy idején, midőn a kamarák egyenetlenül dolgoznak illetőleg szívó- s nyomó szakukat nem fejezik be idején. Az utóbbi körülmény akkor áll be, ha a pulzóméter szívó- s szállító magassága igen nagy, a mi aztán azt okozza, hogy sok gőz togy, megcsökken a vízemelő teljesítménye s kisebbedik munkájának biztossága. E hiányokat szándékozik megszüntetni a találmány. Az a nagy kamara tetejébe gőzfej, aljában egy egyszerűen működő szivattyú szelenttyűtokja van srófolva. E nagy kamara bőves fejébe szabadon be van függesztve a b kis kamara vagy átváltó kamara, a mely amazzal a közeplő, fölül elszükült csatornát képezi; e csatorna kapcsolatot létesít a nagy kamara s a gőzfej közt. A kis b kamara félgömbalakú, forrasztással elfojtott edény, melynek fölső fala c membránból áll. E membránnal az üreges d tolórúd van összekötve, a mely egyrészt a membránt a hengeres e gőzosztóval kapcsolja össze, másrészt a b kamarának gőzcsatornául szolgál. A tolórúd mindkét vége furatokban jár s löketének az т т> bogok vetnek határt. Fölső végén az üreges tolórúd el van zárva. A gőz a kis kamarába az / kis nyíláson árad be, a mely a tolórúd m bogának tövében van, továbbá beárad a membrán alatt az о o1 nyílásokon A tolórúd legmagasabb állásában, a mely az e gőzosztó gőzelzárásának s a készülék szívószakának felel meg, a tolórúd m bogja megfekszi a zárósróf alsó fölületét s ezzel a a közbenső rugalmas tárcsával elzárja az f nyílást, illetőleg kis kamara gőzét a nagy kamarával szemben. Az f gőznyílás nagyságát az adott viszonyokhoz kell szabni. Megemlítendő, hogy a kis kamara sűrűdött vizét csőkapcsolat révén a g szelenttyű távolítja el, s hogy a szükséges belövelt vizet a h lövelőcső szolgáltatja. A készülék működése a következő: tegyük, hogy az a kamara vízzel van teli s az e gőzosztó kissé nyitva van, a mely állás a membrán közép vagy egyensúly helyzetének felel meg, ekkor, ha a v zárószelenttyű nyitva van, kazángőz tolulhat be s c membránra ejtett nyomással az e gőzosztót egészen megnyithatja. Ez időpontban kezdődik a készülék nyomó szaka, a melyben a vizet a gőznyomás belőle eltávolítja s a kis b kamarába gőz áradhat, illetőleg hasonló feszültségű gőzzel megtöltheti. Midőn a gőz s víz «-ban a nyomócsőbe vezető csatorna szélét, vagyis az úgynevezett sűrűdség vonalat eléri, a gőz- s vízoszlop közt 3 :. szám.