Találmányok leirása, 1894
Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. - Vezérmű híj olt gőzszivattyúk számára.
34 egyensúly meg van zavarva s azonnal beáll a gőz nyomásának csökkenése. A nagy kamarabeli nyomáscsökkenés megfelelően fölös gőznyomást kelt a kis kamarában, úgy hogy a membrána az e gőzosztóval emelkedik s a gőzáradást a és b felé elzárja;, és mivel e pillanatban a gőz további sűrűdése vagy nyomáscsökkenése a nagy kamarában a a nyomóvíz önkéntes belövelésével még fokozódik, a gőzosztó e sűrűdő szakban vissza nem eshetik vagy meg nem nyílhat. Ezzel azonban az jár, hogy a lövelő víznek csak a nagy kamarába bezárt gőz kell a szívó magassághoz kellő feszültségre sűrítenie, minthogy friss gőz, a mint ez pulzómétereknél gyakori az eset, e szakban be nem állhat, s e szerint megtakarít gőzt s lövelővizet. A híjoló szak befejeztével a készülék ismét vízzel telik meg s a nyomás a nagy kamarában az átmoszféra nyomásáig s azon túl a lövelővíz behatásától emelkedhetik. De mielőtt ez még beáll, a kis kamara az e gőzosztó átváltását illetőleg nyitását eszközli. Mert mihelyt a megszívott víz a kis kamara külső falát megnedvesíti vagy minden oldalról körülveszi, a gőz benne megsűrűdik s a nyomás megcsökken annyira, hogy esetleg híjoltság áll be, úgy hogy a nagy kamara csekély fölös nyomására a c membrán leszáll s az t gőzosztót megnyitja, hogy gőz áradjon be új nyomószak megindítására. A kis Ъ kamara tehát itt sietteti az átváltást s ezzel a lövelő-víz elhasználását kevesbíti. Ez átváltó-kamara jó vezetős anyagból pl. rézből készítendő. A leírt gőzszivattyú gőz-átváltását még egyébként is lehet szabatosítani, a mi jelesül igen magasra szállításnál válhatik be. Ha tekintetbe vesszük, hogy az e gőzosztó a membrának közép- vagy egyensúly állásában csak csekélyei van nyitva, a készülék nyomószakában legmélyebb állásából, a melybe a kazángőz beáradásakor jut, ez állásba fog visszatérni, mihelyt a kis kamara gőzbeáradástól az f nyíláson át ugyanazon feszültséget érte el, mint a nagy kamara. Ebből az f gőznyilás megfelő beigazításakor az következik, hogy az e gőzosztó a nyomószak vége felé, a melyben a nyomócsőbeli víz nagy sebességet ért el, kezdeti állásába tér vissza s ezzel a gőz beáradást csökkenti, úgy hogy a gőz terjengése kapcsolatban a vízoszlop eleven erejével gőzmegtakarítással jár, a nyomószak végével pedig a nyomószelenttyű nyugodt záródása érvényesül. Szóvá teendő még a kis kamara sűrűdött vízének elvezetése, úgyszintén a lövelővíz szabályozása. Amazt, mint már említve volt, a g szelenttyű teljesíti, a mely a szivattyún kívül a talplapon vagy mélyebben a szívócső alsó végéhez közel van fölállítva s csővezetékkel van összekötve a kis kamará-
