Találmányok leirása, 1892
Eljárás s eszköz húros hangszerek hangolására.
58 maradjon; e szerint a készülék kevés helyet foglal. Használatkor a készüléket csak az emelendő tárgyhoz kell oda tolni, mert a sín lépcsős voltánál fogva minden állásban alól támad. Mikor a h emeltyű egészen le van szorítva s az illető tárgy meg van emelve, a h> bütyök támadópontja elég függőlegesen kerül az emeltyű forgópontja fölé, a mivel az 3. ábra. 4. ábra. emeltyű az emelősínt önműködőleg megerősíti. Ha az illető tárgy még magasabbra emelendő, egyszerűen éket tolunk alá s a h emeltyű megemelkedik, mire az emelősín aláereszkedik. Már most a legközelebbi lépcső épen a támadóhely alá illik s a tárgy ekként fokról-fokra tovább emelhető Eljárás s eszköz húros hangszerek hangolására. Föltaláló: Schlittenbauer M. Münchenben. A szab. kelt 1892. febr. 10. XXVI. 181. Sch. Ez eljárás és eszköz lehetővé teszi, hogy ne csak a szakbeli zenész, hanem minden műkedvelő, kezdő, sőt még a süket is vagy olyan, kinek nincs kellő zenei hallása, a húroshangszereket gyorsan s helyesen meghangolhassa. Az eljárás abban áll, hogy a hangfenékre vont húrra bármily anyagból való E karikát fektetünk. Mikor aztán a hangolandó húr azt a hangmagasságot elérte, a minője a karikával ellátott húrnak van, vele rezeg a szóló húrral s a karika élénk lebbenő, illetve forgó mozgásnak indúl, tehát szemmel láthatóvá teszi, hogy a hangolandó húr elérte a kívánt hangmagasságot. Az I. ábra az eszközt alaprajzban, a 2. ábra oldalról nézve mutatja; a 3. ábra keresztmetszete. — AB hangfenéktokra egy húr, pl. á húr van húzva, mely egész hosszában s
