Találmányok leirása, 1892
Eljárás s szerkezet srófoknak, szögeknek s ilyeneknek földolgozandó hosszúranyújtott fémtestek izzítására a villamos árammal.
59 a két végen megfelelőleg meg van erősítve. H-nál kóta-, vagy számskála van alkalmazva. Az ábrák azt cziterák hangolására alkalmazottan mutatják. E skálán a tolékony C húrfeszítő jár. Azzal, hogy ezt egyszerűen valamely skálabeli kőtára vagy számra toljuk, a húr épen ennek hangbeli értékét kapja. Ha pl. a húrfeszítőt c-re toljuk, a húr a c hangolást ölti föl. A műszert a következőleg használjuk : ráállítjuk a czitera szabad részére s megkezdjük az egyes húrok hangolását. Ha pl. a g húr hangolandó, a húrfeszítőt rátoljuk a skála g jelölésére s megpöngetjük a hangolandó húrt a feszítőcsiga forgatása közben. Abban a pillanatban, a melyben a g húr a kellő hangot elérte, az E karika erős rezgésnek indúl, a mivel a hangoló megkapta a jelt arra, hogy a húr helyesen meg van hangolva. Eljárás s szerkezet srófoknak, szögeknek s ilyeneknek földolgozandó hosszúranyújtott fémtestek izzítására a villamos árammal. Ь öltaláló : Siemens testvérek és Társa czég Londonban. A szab. kelt 1892. febr. 12. XXVI.- 182. Sch. A fémek hegesztésénél vagy egyéb koholó-műveleteknél eddig gyakran követett hevítőeljárásnak, mikor is erős villamos áramot közetlenül bocsátanak át a megdolgozandó fémen, az a hátránya, hogy az alkalmazott áram erejét mindig az izzítandó fémtest vastagságához s fizikai tulajdonságaihoz kell szabni, hogy a kívánt izzóság előálljon. Ennek elkerülésére s hogy különösen a srófoknak, szögeknek, reszelőknek, kulcsoknak földolgozandó hosszúranyújtott fémtestek (rúdak, drótok) hevítésére a villamos áram lehetőleg kedvezően kihasználható legyen, a találmány szerint az izzításra használt áramot nem magán a fémen át kell vezetni, hanem egy azt körülfogó üreges testen, a mely az izzítandó fémtől el van szigetelve s csupán hősugárzással s vezetéssel hat arra. Ily módon az üreges test (izzócső) ellenállása oly nagyra fogható, a mint azt az áramforrásúi szolgáló dynamógép fegyverzetfonalítására, valamint a vezetékdrótokra való tekintet kívánatossá teszi. Ez eljárás foganatbavételére az ábrabeli készülék használható, melynél az a lehe- J- ábra. tőség van figyelembe véve, a mi azonban nem szükséges föltétlenül, hogy egyúttal külömböző hosszúságú izzócsövek vannak alkalmazásba véve ugyanazon készülékben. Az 1. ábra a készülék hosszanti metszete, a 2. ábra keresztmetszete az 1. ábrának x x vonala mentén, a 3. ábra végnézete, a 4. ábra alaprajza. A szénből való A cső kívül kerek s belül az izzítandó В fémrúd vagy drót alakjának felel meg; készülhet egy darabból, de több szelevényből is. E cső végei kúposak, a melyeket ágyúbronzból, sárgarézből vagy más jó villamvezetőből való kúpos С CJ örvök környékezik, míg a csövek belseje palából, kaolinból vagy más el nem olvadó elszigetelő anyagból való D Dl darabok illesztettek, melyek a széncsőben elnyúló В fémrúd vezetékéül szolgálnak. А С C1 örvök ЕЕ1 rámákba vannak illesztve, melyek közül az E helytálló, a másik: az £‘, ellenben az F vezetőrúdoneltolhatólag van alkalmazva, mely utóbbi E-re s a helytálló harmadik E2 rámarészre van helyezve. A G rúgok a H porczellánszigetelőkre vannak erősítve s az E és E1 rámarészeket úgy húzzák össze, hogy а С C1 örvök erősen feküdjék meg az A széncsövet s ilykép ennek végein jó villamos kapcsolatot létesítenek. A kétrészű KKX edény, melynek К része az E ráma
